Megkezdődtek az őszi világbajnoki selejtezők. Mi rögtön Romániába utaztunk. A románok elleni találkozók mindig különleges eseménynek számítanak Magyarországon és nem csak a labdarúgást szeretők körében.
A tavaszi, hazai találkozót, zárt kapuk mögött kellett lejátszanunk, mert a FIFA (pénzbüntetés mellett) ezzel az ítélettel sújtotta az MLSZ-t, a szurkolók bizonyos csoportjának megengedhetetlen viselkedése miatt. Az a találkozó döntetlennel végződött, így akkor sem sikerült megszakítani azt az 1981 óta tartó szomorú sorozatot, hogy képtelenek vagyunk legyőzni a Román válogatottat.

A mérkőzés előtt a csoportot, minden mérkőzésüket megnyerve, a hollandok 18 ponttal vezették, utánuk következünk mi 11 ponttal, majd a románok 10 ponttal. A török csapatnak hét pontja volt és még némi esélyük a felzárkózásra.
A világranglistán mi állunk előbb, a 31. helyen, míg ellenfelünk két hellyel utánunk következik.

A román válogatott tehát jelenleg nem számít jó csapatnak. Ráadásul vannak belső problémáik is. Sapunaru (Elche, Spanyolország) és Radu (Lazió, Olaszország), mind a ketten megbízható tagjai klubjuknak, de a válogatottságot lemondták. Mutu-t most nem hívta meg a kapitány, Chiriches pedig sérülés után van. Románia válogatottjában helyet kapott Marica is, aki jelenleg éppen klub nélkül van (a Schalkéből éppen Szalai szorította ki és májusban lépett utoljára tétmérkőzésen pályára), de az edzések alapján a kapitány betette a kezdő keretbe.
A mieink közül éppen az imént említett Szalaitól tartanak leginkább az ellenfelek. Számunkra azonban a gondot most is, mint már régóta, a védelem jelenti. Juhász és Mészáros sérülés miatt nem lehet a csapatban.

Mostani győzelmünk esetén már nagyon valószínűnek látszana, hogy bebiztosítjuk a csoport második, pótselejtezőt érő helyét, amire 1988 óta nem volt példa.
...de addig még itt van ez a mérkőzés.
...és a románoknak ugyan úgy élet-halál kérdése ez a találkozó.

"Az elmúlt három év legjobb játékát kell nyújtania a válogatottnak, ez elengedhetetlen a sikerhez." - ezt mondta Egerváry Sándor a mérkőzés előtti sajtótájékoztatón.

Bár maradt néhány üres hely az 50 ezres stadionban, de így is telt házról beszélhetünk, ami érthető is, hiszen óriási a tét és az érdeklődés Romániában is. A hangulat ennek megfelelő, néhány játékosunk még nem játszott ennyi ember előtt, hiszen itthon már a 10000-es nézőszám is nagy szó! A magyar szurkolóknak a lehető legtöbb, azaz 5000 helyet foglalt le az MLSZ, de végül 2800-ra akadt vevő. Lehet, hogy a többiek már éreztek valamit...

...éppen csak elkezdődött a játék, alig több, mint egy oerce halt el a sípszó, amikor a kezdőkörnél álló Guzmics, utolsó emberként, előre akarta ívelni a labdát, de rosszul találta el, így az öt magyar között üresen álló Maricahoz passzolt, aki megindult, átjátszotta Guzmicsot és zavartalanul indulhatott a kapunk felé. A hibázó védőnkkel együtt hárman kísérték, de utolérni nem tudták. A tizenhatos vonalánál egy pillanatra megállt, kivárt és ütemtelenül, hogy Bogdánt megzavarja, elgurította a labdát, ami a kapunk bal sarkában állapodott meg. (1-0)
Ezután a román csapat támadott, de átütőerő nélkül. Tíz perc is eltelt mire egyáltalán valami támadásfélét el tudtunk indítani. Lassan kiegyenlítetté vált a találkozó, bár inkább a hazaiak voltak veszélyesek. Valódi kapuralövésünk nem akadt.
A huszonhatodik percben jártunk, amikor Guzmics mintegy jóvátette korábbi hibáját, góltól mentette meg a csapatot. Az egyedül hagyott Stancu a tizenhatoson belül kapott labdát és már lendítette a lábát, amikor védőnk tisztázott.
Az első félóra végén végre egy magyar támadás futott, a tizenhatoson belül Böde éppen kapura fordult volna, amikor szerelték és már meg is indult az ellentámadás. Marica vezette a labdát a tizenhatosunk felé, megtorpant, fordult egyet és nem a mellet jobb oldalon üresen előretörő játékostársának passzolt, hanem visszagurított a középütt szintén üresen érkező Pintilii elé, aki nem sokat tétovázott 23 méterről óriási bombát küldött a kapu bal felső sarkába. (2-0)
Öt perccel a félidő vége előtt végre lőttünk egyet kapura! A második gól után csereként a pályára lépő Hajnal nem sokat akart várni és amint lehetősége nyílt kapura küldte a labdát. A harminc méteres lövést a hazai kapus gond nélkül tolta szögletre. Három perc múlva láthattunk egy épkézláb támadást is végre. Vanczák beadott középre. A labdára Böde és Szalai indult. Előbbinek éppen csak sikerült beleérnie, ez azonban elég volt ahhoz, hogy utóbbit becsapja, így vége is lett az akciónak. Ezt a két esetet máskor talán nem is emelítenénk, de most ezek voltak a csúcspontok.

A második félidőben továbbra is a románok játszottak fölényben. Persze nem hajtottak nagyon, hiszen két góllal vezettek, de mégis kezdeményezőbben, aktívabban játszottak. Nekünk is volt néhány támadásunk, de veszélyesnek, helyzetnek nevezhető nem.
A hatvankilencedik percben azután megint egy elképesztő hibával hoztuk helyzetben a vendéglátókat. Ezúttal Komant választotta el a labdától könnyedén a félpályán Stancu, aki nem sokat gondolkodott és azonnal a kapu felé indult és középen gyakorlatilag tisztán vezette rá Bogdánra a labdát, majd tizenháromról elküldte a jobb alsó felé. Kapusunk azonban fantasztikus vetődéssel még éppen szögletre tudta tolni a játékszert.
Egy perc telt el és most Popa ugrott ki egy remek indításra, otthagyta a védőket, teljesen egyedül állt a kapuval szemben, a tizenhatoson belül. Cselezgetni kezdett kétszer elfektette Bogdánt, és közben lőtt is, amibe Bogdán bele tudott ütni, végül inkább beadta. A beadást Maricas fejelte a kapu fölé. Két olyan helyzet, amelyekből ha gólt kapunk, nem csodálkozhatunk, csak megkérdezhetjük: Hol volt a védelem?
A nyolcvanadik perchez közeledve végre volt egy-két próbálkozásunk. Veszélyt egyik sem jelentett. A legközelebb a román kapuhoz Szalai szabadrúgásából került a labda. A 22 méteres lövés középen a felső léc fölött fél méterrel hagyta el a játékteret.
A román csapat már nem akart különösebben támadni, hiszen a két gól biztos előnyt jelentett. Mégis a nyolcvannyolcadik percben a félpályáról indítottak támadást Tanase a kapott labdával megindult és könnyedén tort előre. Lipták próbálta útját álni, de a jó öreg megkerülős csellel könnyedén átjátszotta, majd két befutó védőnket megelőzve, tizennégy méterről, középről, közülük rúgta a jobb alsóba a harmadikat.
...és még volt helyzetük a vendéglátóknak, de az eredmény már nem változott.

Nem szeretnénk hosszan elemezni a mérkőzést. Nem is nagyon tudnánk, hiszen nem nagyon van mit. Csapatunk minden elemében gyengébb teljesítményt nyújtott ellenfelénél. Ráadásul egy minden szempontból fontos mérkőzésen.
Persze lehet felsorolni rengeteg okot: szokatlan volt a légkör több labdarúgónk számára, a bekapott gól megbénította a csapatot, hogy csak a két legjellemzőbbet említsük. De mindez benne van a játékban, lehet előre tudni, lehet rá készülni...
Várjuk meg a következő találkozót és akkor meglátjuk komoly gondokról van-e szó, vagy egy nagyon rosszkor jött, nagyon kellemetlen kisiklásról.

Jelenleg a csoport állása. Hollandia az észtek ellen megmentett egy pontot. Az utolsó percekben egyenlített és 2-2-t játszott, de továbbra is magabiztosan az első 19 ponttal. Románia a második 13, mi vagyunk a harmadikak 11, és a Törökök a negyedikek 10 ponttal. Észtországnak 7, Andorrának 0 pontja van.

Nekünk hátra van még Észtország, Hollandia és Andorra, a románoknak Törökország, Andorra és Észtország, a törököknek Románia, Észtország és Hollandia.

...csak pár nap a következő selejtezőig. Az sem lesz könnyű. Ilyen játékkal pedig...