Ismét egy találkozó a világbajnoki szereplés jegyében. Igaz, hogy a kapitány szavai szerint inkább egy "erőpróbáról" van szó, de egyértelművé tette, hogy nem csak mi, a közönség, meg a játékosok, de Ő is elsősorban a románok elleni találkozóra figyel már most is. Megcéloztuk a csoport második helyét és ezzel a pótselejtező lehetőségét.
Az ellenfél jó választásnak tűnik, hiszen hasonló játékerőt képviselnek. Alig több, mint egy éve, amikor bejutottak az EB negyeddöntőjébe,játszottunk velük, akkor otthonukban győztük le őket 1-2 re (2012.06.01-án rendezett Csehország-Magyarország barátságos mérközés ). Most a cseh válogatott világbajnoki csoportjában a harmadik helyen áll. Egyetlen ponttal van lemaradva a második bolgár csapat mögött. Még van négy találkozójuk, amelyből hármat idegenben játszanak, szóval nem lesz könnyű dolguk.

A FIFA ranglistáján, mi a 31. helyen állunk, a csehek a 26., míg világbajnoki selejtezőbeli ellenfelünk, a román válogatott a 33. helyezett. Természetesen ez egy-egy mérkőzés esetében nem sokat jelent.

A találkozón a kezdő csapatban kapott helyett a második válogatottságát ünneplő Kovács István Ádám, aki "árnyék-ék" feladatot kapott, azaz a középpályáról a cseh védelmet átjátszva Szalaihoz jutassa a labdát és így a csatár ne csak az előreívelésekből próbálkozhasson. Visszakerült Juhász Roland, aki az utóbbi négy mérkőzésen, csak Kuwait ellen lépett pályára a hosszabbításban.

A mérkőzés első perceiben a szokásnak megfelelően igyekeztek egymást kiismerni a csapatok. Az első igazi helyzetet a vendégek dolgozták ki. A hatodik perc elején a védelmünk szinte állva maradt, három cseh játékos is könnyedén, üresen lépett ki a tizenhatosunk előtt. a lövés is jó volt, de Bogdán bravúrosan, lábbal tudott hárítani.
Hetedik percben úgy tűnt, hogy kezdenek formálódni a támadásaink. Egy-egy lövést már elküldtünk a kapu felé, de valódi veszélyt nem jelentettünk. Sőt, a tizenegyedik percben ismét a vendégek kerültek helyzetbe. Vanczák nem tudta eltalálni rendesen a csehek előre küldött labdáját, így tulajdonképpen indította Kozákot, aki szerencsére nem célzott pontosan, így a labda elkerülte a kaput.
A cseh támadások és az első negyedóra vége után alaposan megszorongattuk a vendégeket. A tizemnyolcadik perc elején nagy kavarodás alakult ki a kapujuk előtt és a kapu felé küldött labdánk az ötösön álló cseh védő felkarjáról vágódott le. Kétségtelenül nem volt szándékos, de nem volt testhez szorított kéz és a labda határozottan irányt változtatott. A büntető elmaradt.
Továbbra is támadgattunk. Annyira belefeledkezett ebbe a csapat, hogy a védelem elaludt. Az ellenfél térfelének közepéről, baloldalon indult a cseh támadás. Egy passz után már a tizenhatosunkig jutottak, egy újabb átadás után már bent voltak a büntető területünkön. Az ötös előtt a szorongatott helyzetben lévő csatár átgurított a jobb oldalt érkező, két teljesen üresen befutó játékosnak. Egyetlen esélyünk az lett volna, ha egymást zavarják meg. Így is lett, de azért nem annyira, hogy Kozák ne tudta volna átemelni a vetődő Bogdán fölött. (0-1)
A gól után is próbálkoztunk. El is jutottunk a kapuig, de valódi veszélyt nem jelentettünk, a támadásainkból hiányzott a lendület, az átütőerő. Nem így a cseheknél. A huszonnyolcadik perc elején Husbauer 18 méterről, három védő között gondolta úgy, hogy megereszt egy lövést és bizony Bogdánnak nagyon kellett kapaszkodnia, hogy ki tudja tolni a bal fölsőbe tartó lövést. A szöglet után a beadott labda elsuhant a kapunk előtt, egy méterre a gólvonaltól lepattant és a befutó Kadlec fejéről nem a jobb alsóba, hanem a tökéletesen üres kapu mellé pattant. Ezt bizony nehéz volt mellé fejelni...
Egy perc múlva Vydra ugrott ki, de a tizenhatoson belül megbotlott és lövés helyett inkább az átadást választotta, ami nem sikerült.
A csehek rendkívül könnyedén játszották át a védelmünket. Csak rajtuk múlott, hogy nem vezettek több góllal is. Mi tulajdonképpen csak Dzsudzsák révén alakítottunk ki helyzeteket, de gólveszélyt és főként gólt egyik akció sem hozott.

A szünetben és az azt követő negyedórában, mind a két csapat cserélgetett. Nálunk ez indokoltnak mondható, míg a vendégek esetében inkább a játékosok kipróbálása a cél.

A második félidőt lendületesen kezdtük. Még két perc sem telt el, amikor egy jobboldali szöglethez jutottunk. Dzsudzsák beadása az ötös előtt jól helyezkedő Vanczák fejéről a felső lécre perdült. A remek beadás és csúsztatás végül elkerülte a hálót, de a cseh portás nem érte volna el. ...és végre láthattunk egy igazi magyar akciót is! Ellentámadásból hoztuk előre a labdát. Koman a félpályánál tértölelő átadással fordított és átemelt Dzsudzsáknak a baloldalra, aki levette, meghúzta és húsz méterről hatalmas lövést küldött kapura. A labda két védő között és a vetődő kapus keze mellett végül csak néhány centivel kerülte el a jobb alsó sarkot. A következő percekben folyamatosan támadtunk, de egy-egy megiramodó cseh ellentámadás fenyegetően jelezte a veszélyt, ami az ötvennegyedik percben góllá érhetett volna. A tizenhatosunkról kifelé mozgó vendég játékos vissza tette a labdát kiugró társának, aki körül védőt távcsővel sem találhattunk volna. Lövés helyett áttette a baloldalon üresen befutó Jiráceknek. A passzba Bogdán is beleért, de így is eljutott a játékoshoz, akit senki sem zavart. Talán ha három méterre volt, szemben az üres kapuval, a legközelebbi játékos négy méterre tőle és fölé emelt...
Támadtunk mi is a csehek is.
Az ötvenhatodik percben Vanczák egy összjáték után betört a tizenhatos jobb oldalán. Úgy tűnt, hogy a védő megszerzi a labdát, de Vanczák ügyesen elvette tőle és a kapu felé fordult, megindult. k
Ketten kapták közre és az ötös sarkánál elgáncsolták. Ezúttal nem maradt el a bírói jelzés. A büntetőt Dzsudzsák a jól vetődő kapus keze mellett a jobb kapufára rúgta, ami onnan a hálóba vágódott. (1-1)
A vendég cserék utáni első helyzet ismét egy kihagyhatatlan lehetőség, ami Bogdán bravúrjának és a csehek ügyetlenkedésének köszönhetően, kimaradt. Bal szélről Kadlec zavartalanul adhatott középre az érkező csatárnak, aki becsúszva sem érte el a labdát, ami így a jobb oldalon üresen felfutó Husbauer elé került. A közeli lövés a jól kifutó Bogdán lábáról perdült a játéktéren kívülre.
Hullámzott a játék, hol erre, hol arra futottak a támadások.
A hetvenegyedik percben azután megmutattuk, hogy mi is ki tudunk hagyni száz százalékos helyzetet. Dzsudzsák húzta meg a bal oldalon felfutott az alapvonalig, beadta a tizenhatoson belül várakozó játékosunknak, akiről Koman elé került, aki az ötösről, két védő között, estében rúgta kapura, de a kivetődő kapuvédő reflexmozdulattal, még éppen elérte és kitolta a labdát.
Jó iramban futottak a támadások. Itt is, ott is helyzetek alakultak ki. A nyolcvanharmadikban a baloldalon a tizehatoson belül, az alapvonalról emelt középre Limbersky. A labdára, az ötös előtt, két cseh is érkezett, így szerencsére megzavarták egymást. Egy perc múlva a másik oldalról is megszorongattak bennünket. Jobb oldalon törtek előre a vendégek és könnyedén jutottak be a tizenhatosunkra, ahonnan az ötösön belül álló Kadlechez továbbítottak, aki csak kapusunkkal volt szemben, de Bogdán ezúttal is biztos pontnak mutatkozott, így maradt a döntetlen. A nyolcvanhatodikban Vanek kapott labdát a tizenhatosunk előtt, természetesen üresen, elhúzta három védő mellet, majd kissé balról keresztben ellőve a labdát megcélozta a kaput. A labda alig kerülte el a jobb alsó kapufát. Bogdán ezen a lövésen is rajta volt, de a védelem...
Az utolsó percben egy szabadrúgás után még Guzmics fejelhetett hat méterről, de a felső léc alá tartó labdát a cseh portás még ki tudta ütni.

Itthon 34 éve nem győztünk a csehek (természetesen ide értjük a korábbi csehszlovák csapatot is).

A mérkőzés tanulságai, hogy bár a támadójátékunk ígéretes volt, de a helyzeteket be kell rúgni. A két csatáros játék valószínűleg megmarad a világbajnoki selejtezőre is. A védelemről sajnos jót nem nagyon lehet mondani, azon rengeteg javítani való van...

Az fejezi ki legjobban a találkozón látottakat, ha az eredményt így írjuk:
Bogdán - Csehország 1-1