Magyar-orosz találkozók. 6 alkalom, 3 nálunk és 3 idegenben. Az első két alkalom, még 1912-ben volt Oroszországban és 0-12, illetve 0-9 eredménnyel zártunk. Azután hosszú-hosszú ideig a Szovjetunióval vívott összecsapások vették át a szerepet. Majd 1993-ban újra Oroszországgal néztünk szembe a pályán és rögtön VB selejtezőn. ...és bizony nem a régiek voltak az erőviszonyok 3-0-ás és 3-1-es vereség. 2010-ben döntetlen, majd 2014-ben 2-1-es vereség. Mind a kettő barátságos találkozó, mint ahogy a jelenlegi is.

A mérkőzés előtt csapatunk a FIFA ranglista 33. helyén állt (a legutóbbi összegzés óta két helyet hátra csúsztunk), míg ellenfelünk a 63. volt. (Következő ellenfelünk, Andorra a 186.)

A kapitány elmondása szerint azért is jó felkészülési mérkőzés ez, mert a néhány nap múlva sorra kerülő Világbajnoki selejtező ellenfelünk, Andorra, is hasonló felfogásban játszik, mint az oroszok. Bár talán ennek a "felkészülési koncepciónak" ellentmondani látszik, hogy sok fiatal kerül a keretbe, de végül is valahol lehetőséget kell nekik is adni, hogy válogatott mérkőzésen is kipróbálhassák magukat. A kapitány bízik abban, hogy ezek a fiatalok, akik vagy újoncok vagy csak kevés szerepet kaptak eddig a válogatottban, élnek a lehetőséggel és bizonyítanak. Csapatunkban Szalai és Elek sérülés miatt nem léphetett pályára.
Az a kérdés azért önkéntelenül is felmerül, hogy mennyire jó egy meglehetősen erős ellenfél ellen kísérletezgetni olyanokkal, akiknek még nincs vagy nagyon kevés a nemzetközi rutinjuk? Meglátjuk...

Erős ellenfél? Nos igen, bár a FIFA ranglista helyezés talán mást sugall, de ne felejtsük el, hogy nincs két éve amikor még ugyanezen ranglista 21. helyén álltak és a hátrakerülést inkább a nagyon kevés nemzetközi mérkőzésnek "köszönheti". Az is igaz viszont, hogy alaposan megváltozott a csapat. Alig akad olyan játékos, aki évek óta tagja a válogatottnak.
Az érkező orosz csapat is felkészülési mérkőzésnek tekinti az összecsapást, rájuk a Konföderációs Kupa vár. Náluk is van néhány hiányzó, de a keret így is meglehetősen erős.

A találkozó kezdetén mi ragadtuk magunkhoz a kezdeményezést. Már az első percben egy szabadrúgás után Dzsudzsák kapura vágta a labdát. Azután a következő percben egy újabb szabadrúgása szállt el a kapufa mellett. Az ötödik percben, egy hiba után viszont Langnak kell mentenie a vendégek elől. De egy perc múlva már Dzsudzsák indult meg a kapu felé Bese átadásával, de nem jutott a 16-oson belülre. A továbbiakban is hasonlóan folyik a játék. Mezőnyfölényben játszunk, de a vendégek láthatóan nem erőltetik meg magukat. Valódi veszélyben nem forog a kapujuk és úgy látszik, hogy nagyon türelmesek és higgadtak az orosz játékosok. Időnként azért meg-meg indulnak, de ők sem veszélyeztetik a kaput.
A tizennegyedik percben Stieber távoli lövését semlegesítette könnyedén az orosz kapus. ...és a tizenhetedik perc meghozta az első igazi vendégakciót is. Golovin a felezőről indult és végül húsz méterről leadott lövése ment el a kapu mellett. Azután egy újabb támadás és megint egy újabb. Ismét a felezőről indult az akció, sőt, ha az első labdaérintést vesszük alapul, akkor az orosz tizenhatosról. Smolov cselezte ki Kádárt majd Mákvártot és végül 15 méterről a jobb alsóba helyezett. (0-1)

Nagyon könnyen született a gól. Igazából olyan volt, mintha a vendégek játékosa minden megerőltetés nélkül hatolna át a mieinken. Könnyedén, lendületesen futott és ügyesen csapott be mindenkit. ...csak néztük... mi is és a pályán is...

A huszonkilencedik percben ismét Stieber elégelte meg a játszadozást. huszonnégy méterről próbálkozott, de a labda a léc fölött hagyta el a pályát. Most több támadást is vezetünk. A harmincegyedik percben a tizenhatoson belülről, Kalmártól kapja vissza a labdát az éppen érkező Dzsudzsák, amit laposan kapura is küld, de a kapufa külső éle mellé talál. Tíz perccel a félidő vége előtt az orosz csapat veszi át a kezdeményezést. A negyvenedik percben Samedov jobbról rúg szögletet, Bukharov tovább csúsztat a kapu felé, ahol a négy befutó vendégjátékos és az öt magyar védő között, az ötösön álló Eppel fejére érkezik a labda. Ő a kapufa mellett az alapvonalon túlra akarja fejelni, de védhetetlenül helyezi Gulácsi lábai között a hálóba. (0-2)

Eppel, a bajnokság gólkirálya, a bajnok Honvéd játékosa tehát első válogatottságán is gólt szerzett... ezúttal azonban ennek nem tudott örülni (és mi sem).

A szünetben a kapitány pályára küldött még néhány fiatalt. Ha már 2-0...

A második félidő elején az orosz csapat láthatóan méginkább átengedi a területet a mieinknek. Nagyon határozottan védekeznek és nyílvánvalóan nem kockáztatnak, az eddig bevált kontrákban bíznak vagy legalább az eredmény megtartásában.
Mi próbálkozunk, de veszélyes helyzetre nem futja. Azután a hatvanhetedik percben végül sikerült eljutnunk a tizenhatosig. Dzsudzsák jobb oldalon tört előre, majd beadott Sallainak középre, aki bombalövést küldött kapura, de sajnos fölé ment. A következő valódi helyzetre a hetvennyolcadik percig kellett várni. Kleinheisler szöktette Baloghot, aki már a tizenhatoson belül járt. Az átadás hosszúra sikeredett, de játékosunk becsúszva megelőzte a kimozduló kapust és eltolta mellette a labdát. Dzhikhiya azonban visszaért és a gólvonal előtt kivágta a játékszert. ...és a nyolcvankilencedik percben kialakult a végeredmény. Baloldalon a felezővonalnál végeztek el bedobást a vendégek. A labda a térfél feléig szált, ahol az orosz játékos ügyesen maga elé engedte és a teljesen üres területen megindult a kapunk felé. Senki nem zavarta. Védőink középre próbáltak helyezkedni, miközben az orosz már a tizenhatoson belülre ért és még mindig sehol egy védő... Még néhány lépés kellett amikor odaért egy magyar játékos. Ekkor három védőnk között hátra passzolta a labdát, a tizenhatos közepénél érkező Poloznak, aki levette és könnyedén helyezte első válogatott gólját a kapunkba. (0-3)

Egésze iskolás gól. A támadót teljesen szabadon hagyták. Poloz mellett, körülötte sem volt senki és megjegyzendő, hogy a baloldalán, szintén a tizenhatoson belül még volt egy orosz játékos, szintén magányosan. Ha jól megnézzük, akkor látható volt, hogy az orosz csapat teljes jobb oldalát üresen hagytuk.

Mit is mondhatnánk...? A három legutóbbi mérkőzés: Svédország, Portugália, Oroszország. Nyolc gólt kaptunk és egyetlen egyet sem rúgtunk. Nehéz ellenfelek? A háromból kettő barátságos felkészülési találkozó volt. Talán jobban kellene ellenfelet választani. nem baj az, ha tétmérkőzés előtt szerez egy kis sikerélményt, gyűjt egy kis önbizalmat a csapat és talán a fiataloknak is jobb az olyan "tűzkeresztség" ahol legalább esélyük van...

Következik néhány nap múlva Andorra!