Most előszőr találkoztunk a máltai válogatottal. A legnagyobb ellenfélnek a kemény földes talajt tartotta a szövetségi kapitány, amelyen minden csapat alaposan megszenvedett.

Gyorsan kiderült, hogy a két válogatott nem képvisel azonos játékerőt. Nagyon gyorsan vezetéshez jutottunk egy nagyon szép és pontos ívelés révén, amely a felső léc alatt kötött ki. A félidő hátralévő részében gyakran minden hazai játékos a kapujuk előterében tartózkodott és minden igyekezetével az újabb gólok megakadályozásán munkálkodott. Sikerrel. A szünetig a nagy magyar fölény ellenére sem esett több gól.
A második játékrészben is az első percek hozták meg a gólt. A magabiztos vezetés tudatában a válogatott már nem hajtott teljes erővel. Ennek ellenére nőhetett volna a különbség, ha a máltai kapus nem véd akkora szerencsével, vagy legyünk jóhiszeműek, bravúrral. A magyar kapuvédőnek az egész találkozó alatt komoly védeni valója nem akadt.

Kötelező győzelem, de ennek ellenére jó kezdet a VB selejtezőn.
Amióta Illovszky Rudolf  átvette a csapatot, az első mérkőzésen a brazilok ellen elért döntetlent leszámítva ez már az ötödik győzelmünk volt zsinórban.