Új küzdelemsorozat, új kapitány... mind a kettő a 2020-as Európa-bajnokság jegyében.

Az MLSZ George Leekens vezetése mellett nem látta biztosítottnak, hogy olyan csapatunk legyen amely majd megfelelő eredményt lesz képes elérni az EB küzdelmeiben, ha egyáltalán túl jutnánk a selejtezőkön, amelyek 2019 márciusában kezdődnek. Most van még egy pót-lehetőség is, az UEFA Nemzetek Ligája, ahonnan négy csapat is kijuthat az EB-re. Ez a mérkőzéssorozat kezdődött meg most, ezzel a találkozóval. Négy ligát hoztak létre, nagyjából a válogatott erejét figyelembe véve, mia harmadik, a C ligába kerültünk, itt a 2. csoportba, ahol olyan ellenfeleink vannak, mint Görögország, Finnország és Észtország. Az országok között pénzdíjakat is szétosztanak, összesen 76,25 millió euró értékben. Már a részvételért is kapunk 750 ezer eurót. Magasabban rangsorolt országok ennek a dupláját is...
UEFA Nemzetek Ligája: az Európai Labdarúgó-szövetség által szervezett küzdelemsorozat, ahol a tagországok férfi válogatottjai vesznek részt és most rendezik meg első ízben.
A labdarúgás vezetés úgy döntött, hogy mindennek már nem futnak neki Leekensel, hanem egy új kapitányt keresnek. Ez ellen nem is nagyon lehet kifogásunk....

Az új kapitány Marco Rossi (az első olasz), aki az elmúlt magyar bajnoki idényben bajnoki címet szerzett a Honvéd csapatával. Azután Szlovákiában folytatta a DAC csapatánál, akikkel bronzérmet szerzett. Kinevezését június 19-én kapta meg. Nem vezetett még válogatottat...
Most éppen benne látják a magyar nemzeti tizenegy megmentőjét.... Mi meg várjuk, hogy mi valósul meg a hangzatos tervekből.

A kapitány kinevezése óta nem sok mindenre volt ideje. Jött a nyár és csak a találkozó előtt tudott néhány napot, egy hetet, érdemi munkával tölteni a csapattal és máris tétmérkőzéssel kezd. Minden esetre érdekes felállásban kezdtünk (4-1-4-1) és Fiola is kissé szokatlan helyre került a baloldalon. Meglehetősen döcögött a csapatjáték, talán éppen a szokatlan felállásnak köszönhetően.... vagy ki tudja....

Finnországgal eddig 16 alkalommal találkoztunk. Legutóbb három éve (2015-ben), akkor mi nyertünk 1-0-ra. 2014-ben pedig kétszer is játszottunk, aminek az eredménye szintén egy 1-0-ás győzelem és egy 2-1-es vereség.

Csapatunkban Dzsudzsák nem kapott helyet, mivel jelenleg nincs csapata és a kapitány olyan játékosokra számít, akik aktívak.

A találkozó alig kezdődött még el, legalábbis a két csapat még csak ismerkedett, amikor a hetedik percben egy támadást vezettünk volna, de a számára meglehetősen szokatlan helyen játszó Kovácstól (háttal állva kapta a labdát) elveszik a labdát. Bár mindez a hazaiak térfelén történt, de középen máris gyors támadást indítottak és a jobbra adott labdával könnyedén eljutottak a kapunkig. Pukki becsapja Kádárt és betör a tizenhatosra, majd az ötös jobb sarkáról a kapu bal oldalába gurít. 1-0

A következő percekben a hazai csapat többször is kétségbeesett helyzetbe hozta a védőinket, akik képtelenek voltak megakadályozni, hogy újabb és újabb helyzet alakuljon ki. A tizenegyedik percben Pukki, Lod-hoz játszott, aki beadás-lövés félét küldött kapura. Az ötösön Soiri várta a labdát egyedül, de nem lehetett tudni, hogy belepiszkál-e vagy sem. Végül nem tette, de szerencsére Gulácsit nem sikerült becsapnia, bravúrral védett.

A továbbiakban is nagyon szorongatnak a finnek. A tizenhatodik percben Lod jobboldali beadását a kapunktól tíz méterre helyezkedő Pukki nem találja el jól és így kimarad a helyzet.

Az első magyar helyzet-félére a huszonegyedik percig kellett várni, de Szalai az ötösről nagyon fölé fejel. ...de legalább ettől kezdve már mi is a "pályán vagyunk" egy-egy próbálkozással. ...és a huszonötödik percben megvan az első valódi helyzetünk is. Bedobás után Fiola fejel az ötös előtt érkező Sallaihoz, aki a léc fölé küldi a labdát.

Ezután meglehetősen kiegyenlítetté vált a játék. A negyvenkettedik percben azonban Kovács beadását Lang a tizenegyes környékéről kapásból lőheti rá... messze a bal felső fölé. Majd a negyvenötödikben is akad még egy próbálkozásunk Kovács - Stieber összjáték után utóbbi az ötös jobb sarka elől lő mellé.

Bár a félidő első fele egyértelműen a vendéglátóké volt, a második részben már mi birtokoltuk többet a labdát. Helyzeteink voltak, de egyetlen egyszer sem találtuk el a kaput. Ez azért meglehetősen beszédes és veszélyes is...

A második félidő második percében Lang az ötösről fejelt fölé. Igazából még nyújtózkodnia sem kellett.
A mieinkhez hasonló (valójában veszélytelen) helyzetei a finneknek is akadnak, a negyvennyolcadikban például Soiri lő kapu mellé. Az ötvenharmadikban egy hazai bedobás után Kádár Pukkinak ajándékozza a labdát, de szerencsére ő úgy meglepődik, hogy nem tud vele mit kezdeni.

Az ötvenhetedik perc végre elhozza azt a pillanatot is, amikor eltaláljuk a kaput. Kovács passzolt a védők mögé, ahol az elmélázó védők mellől Szalai, az ötös bal sarkáról a kapusba lövi.

Helyzetek itt-ott, de játék igazából nincs.
A hatvanhatodik percben a finnek szabadrúgáshoz jutnak (közvetetthez). A félretolt labdát Toivio csavarja kapura és bizony a jobb felsőbe tartó labdának senki nem tudja útját állni, csak a kapufa. Még nagyobb szerencse, hogy a kipattanó nem a vetődő Gulácsi hátát találja el, hanem alatt visszakerül a mezőnybe.

Ezután főleg a vendéglátók szorongatnak és nem nagyon van elképzelés a játékunkban akkor sem, ha időnként mi indítunk. Mindig Szalait keressük és erre számítanak a túloldalon is.

A hetvenedik percben Lud mintegy huszonöt méterről jobbról küldi kapura a labdát, de Gulácsinak sikerült vetődve hárítania a remek lövést.
Egy perc múlva mi jövünk. Szalai egy az ötösön elé került labdát rosszul talál el és a védőbe lövi, a kipattanóval még Varga próbálkozhat tíz méterről, de mellé lő...

Ismét többet birtokoljuk a labdát, de most sincs igazán veszélyben a vendégek kapuja. Sőt a Nyolcvanadik percben Sprav megszerzi a labdát, majd nagyon hosszan birtokolja, azután átadja Soirinak, ő pedig Pukkihoz játszik, aki közelről egy könnyed mozdulattal pörgeti föl a labdát. Szerencsénkre csak a kapufát találta el, de ez bizony ismét nem rajtunk múlott.

A hátra lévő időben megint nálunk van többet a labda, vezetgetünk is támadásokat, ívelgetjük előre a albadát, de csak az idő telik vele... az eredmény marad.

Az új kapitány tehát vereséggel kezdett, ahogy a válogatott is a Nemzetek Ligájában.

A találkozó után (már közben is) sok érdekes, furcsa véleményt lehetett hallani. Ilyeneket, hogy: "biztató vereség", "A lehetőségek alapján akár nyerhettünk volna.", meg arról, hogy a helyzeteinket ha kihasználjuk, akkor mi lett volna.
Azt gondolom, ez meglehetősen furcsa álláspont. A helyzeteink olyanok voltak, hogy egyszer találtuk el a kaput, miközben az ellenfél a gólon kívül kétszer is kapufáig jutott. Kicsit közelebb voltak ahhoz, hogy "ha bement volna"....
...és milyen ígéretes jelekről beszélnek vajon? Én nem láttam ilyeneket, nem láttam változást. A kapitánynak minden elismerés, de milyen mondat az, hogy: "A második meccsen kevesebb hiba kell, muszáj kihasználni a helyzeteket, hogy legyen esélyünk nyerni." Bármelyikünk mondhatta volna...

Talán a másnap reggelig összegyűlt szurkolói értékelések kicsit reálisabbak. Egyedül Gulácsinak adtak 5 fölött (pedig Ő sem állt a helyzet magaslatán).

Persze ismét ne legyünk igazságtalanok, hiszen a mesternek alig volt alkalma felkészíteni a csapatot.
Csak hát.., valahol mégis hiba van... már régóta... és mit látunk? Szinte semmi változást, még kevésbé fejlődést.

Az eredmény nem meglepő, hiszen miért pont a finnektől ne kapnánk ki... és talán nem kellene hamis optimizmussal folyton elringatni magunkat a jövő sikereit, jobb játékát vizionálva, hanem végre valamit tenni kellene a valódi megújulásért... valahol.... valakiknek...

No, de lássuk mi lesz néhány nap múlva a második találkozón a görögök ellen, zárt kapus mérkőzésen.