A világbajnoki selejtező mérkőzések sorát a norvég válogatottnál kezdtük meglehetősen váratlan vereséggel. Most itt volt az alkalom a visszavágásra. A világversenyre már kijutott a válogatottunk, hiszen a legutóbbi selejtezőn Norvégia 0-7 arányban maradt alul Bulgáriával szemben, így nem kellett a tét súlya alatt játszanunk.

Nem is volt nagy izgalom a pályán. Kicsit kényelmes játékkal is a huszadik perc végére már kétgólos előnyhőz jutottunk. Mostmár annyira nagy vonalu és fölényes stílusban játszott a válogatottunk, hogy az nem csak az eredmény további javításának, de a látványnak a rovására is ment.
A játszadozást a közönség egyre nehezebben türte és a második félidőben hangot is adott elégedetlenségének: kifütyülte a magyar csapatot. Ez kicsit észhez térítette a labdarúgókat és az utolsó húsz percben ismét az igazi játék jelent meg a gyepen. Lőtűnk is hét perc alatt újabb három gólt.
Az igazsághoz tartozik, hogy Hidegkuti  és Csordás  megsérültek és bizonyára ez is bele játszott a visszafogottabb játékba.

Ezzel a győzelemmel kivívta - pontosabban megerősítette - a magyar csapat az 1958-as VB szereplés jogát.