Még tizenöt perc volt a kezdésig, mindenki izgatottan várta sikerül-e elégtételt venni a bécsi vereségért. Ekkor megszólalt a hangosbemondó: "A szövetségi kapitány arra kéri Lakat Károly t, hogy a lelátóról fáradjon az öltözőbe." A csapatba eredetileg beállítani szándékozott Kovács Imre mandulagyulladással bajlódott, belázasodott és Sebes Gusztáv  váratlanul nem a tartalékok közül, hanem a lelátóról pótolta.
Csúszós nehéz talajon kezdődött meg a találkozó.

Kemény, nagyiramú, nagyon szép játékot hozó mérkőzést láthatott a közönség. A csapatok nem bírtak egymással és úgy látszott 3-3-as döntetlennel ér véget az összecsapás. De válogatottunk rendkívüli akarással küzdött tovább. Az utolsó percben éppen a "behívott" Lakat  fejelte az osztrák 16-osról az 5-ös és a 11-es pont közé a labdát. Az az egyik védőről lepattant, éppen Puskás  elé. ő pillanatnyi tétovázás nélkül, a kapunak háttal állva, estében félfordulattal félmagasan lőtt a jobbkapufa mellett a hálóba. A közönség tombolt, hatalmas ünneplés kezdődött.

Az osztrák lapok balszerencsét emlegettek, de mi tudjuk be inkább annak, hogy ezen a találkozón tudta a válogatottunk: egy mérkőzés 90 percig tart.