A 3. Európa-kupa sorozat negyedik mérkőzése.
Már négy éve nem nyertünk az osztrákok ellen. Legutóbbi mérkőzésünket, a viharos emlékű VB negyeddöntőt is ellenük vívtuk. Ahol elütöttek a további szerepléstől. Most volt szövetségi kapitányváltás is nálunk. Így természetesen ők lehettek a bizakodóbbak, de bennünk volt nagyobb a bizonyítási vágy.

Az első félidő elején nagyon bele kezdtek a vendégek és a vezető góljuk is megszületett. Félóra után egy kissé váratlan ellentámadást vezettünk és sikerült egyenlíteni. Sőt kicsit később már a vezető gólunk is a "sógorok" hálójában táncolt. De a játékvezető nem adta meg, mivel már bele sípolt az akcióba. Szabad rúgást kaptunk, pedig ha helyesen alkalmazza az előnyszabályt akkor jobban jártunk volna. (Már a szünetben elismerte a hibáját.) Összességében ez a félidő mégis a "wundermannschaft"-é.
A második játékrész már inkább a miénk. A gólok tekintetében mindenképpen, hiszen csak mi rúgtúnk és kettőt is.

Legalább egy kicsit visszavágtunk a VB mérkőzésért. Az új kapitány bemutatkozása jól sikerült.