Dátum Esemény
1948. 09. 19. 263. Lengyelország - Magyarország 2:6  ; Balkán-kupa
1948. 09. 06. Felállítják az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) amely tulajdonképpen már a háború óta létezik így ez a rendelet inkább csak átalakítást, legalizálást jelent.
1948. 07. 29. - 08. 14. Az XIV. újkori olimpiai játékokon 128 magyar versenyző indult (ebből 21 nő). Szereztünk tíz arany, hat ezüst és tizenhárom bronzérmet, valamint tizenegy negyedik, kilenc ötödik és két hatodik helyezést.
1948. 07. 12. Az első ünnepélyes kapavágással megkezdődött a Népstadion építése.
1948. 06. 15. - 17. Hatalmas sportbemutató az FTC  és a Tromos  pályán. 18.000 fiatal tornabemutatója, építőbrigádok felvonulása, kalapácsos gimnasztika, zászlós felvonulás, fényjáték, stb. Az esemény része volt egy Magyar - Román labdarúgó mérkőzés is. Ekkorra már sport a politika fontos részévé vált. Ennek köszönhetők az olyan feliratok, mint a következő:"Éljen Rákosi a magyar sport és az ifjuság nagy barátja.". A sport területe alkalmas volt a népszerűség megszerzésére, tehát a valódi cél nem a sport, hanem a politikai érvényesülés volt. De a sportnak is van haszna ebből a felfogásból. Ekkor valóban sok pénzt áldoznak erre a területre, a fejlesztésekre, a játékosokra, az olimpiai felkészülésre, stb. Elhatározzák a Népstadion építését és felépül a tatai edzőtábor is.
1948. 06. 12. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésével létre jön a Magyar Dolgozók Pártja.
1948. 06. 06. 262. Magyarország - Románia 9:0  ; Balkán-kupa
1948. 05. 23. 260. Magyarország - Csehszlovákia 2:1  ; Európa-kupa
1948. 05. 23. 261. Albánia - Magyarország 0:0  ; Balkán-kupa
1948. 05. 02. 259. Ausztria - Magyarország 3:2  ; Európa-kupa
1948. 04. 22. 258. Magyarország - Svájc 7:4  ; Európa-kupa
1948. 03. 25. Államosítják a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket.
1947. 11. 20. Feloszlatják a Magyar Függetlenségi Pártot és választási eredményeiket megsemmisítik.
1947. 10. 19. Előszőr tippelhettek Magyarországon a TOTÓ játékban.
1947. 10. 12. 257. Románia - Magyarország 0:3  ; Balkán-kupa döntő
1947. 09. 24. Megalakul a magyar koalíciós kormány, de ebben a baloldalnak már egyértelmű túlsúlya van.
1947. 09. 14. 256. Ausztria - Magyarország 4:3 
1947. 08. 31. A magyarországi választásokon az óriási (ún. "kék cédulás") választási csalás ellenére a baloldal csak a szavazatok 45,5%-át szerzi meg.
1947. 08. 20. 255. Magyarország - Albánia 3:0  ; Balkán-kupa
1947. 08. 17. 254. Magyarország - Bulgária 9:0  ; Balkán-kupa
1947. 06. 29. 253. Jugoszlávia - Magyarország 2:3  ; Balkán-kupa
1947. 05. 31. Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondásra kényszerítik és Dinnyés Lajos alakít kormányt. Minden lehetőség adott a kommunista hatalomátvételre.
1947. 05. 11. 252. Olaszország - Magyarország 3:2 
1947. 05. 04. 251. Magyarország - Ausztria 5:2  A találkozón tragédia történt. Két helyen is leszakadt a lelátó egy-egy része és közel kétszázan sérültek meg.
1947. 04. 16. Ítéletet hírdetnek Magyarországon az első koncepciós perben, amelyben 221 vádlott állt a bíróság előtt.
1947. 03. 09. A NBS hozzájárult a TOTÓ (embersportfogadás) bevezetéséhez. Fogadni előszőr az év őszén lehetett.
1947. 02. 16. Megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB).
1947. 02. 10. A győztes hatalmak Párizsban békeszerződéseket írnak alá a vesztesekkel. Magyarország a trianoni békeszerződésnél is kedvezőtlenebb feltételeket kénytelen elfogadni.
1947. 01. 05. Magyarországon a belügyminisztérium "összeesküvést" leplez le és ennek ürügyén megindítja a koncepciós támadásokat az FKgP ellen.
1946. 10. 31. 250. Luxemburg - Magyarország 2:7 
1946. 10. 06. 249. Magyarország - Ausztria 2:0  A szünetben két miniszter, valamint a miniszterelnök helyettes meglátogatták a csapatot. Utóbbit akkor még kevesebben ismerték, de később az egész ország hangos lett a nevétől. Úgy hívták: Rákosi Mátyás.
1946. 08. 01. A világrekordnak számító magyar inflációt nem lehetett megfékezni, ezért új pénzt vezetnek be. Magyarországon a hivatalos fizető eszköz a pengő helyett ezentúl a forínt.
1946. 05. 14. Megegyezés születik a csehszlovák-magyar lakosságcseréről.
1946. 04. 14. 248. Ausztria - Magyarország 3:2 
1946. 03. 28. Engedélyezik a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) létrehozását, amelynek célja az olimpiai részvétel előkészítése.
1946. 02. 04. A Magyar Köztársaság első miniszterelnöke Nagy Ferenc.
1946. 02. 01. Magyarország köztársasági elnökének Tildy Zoltánt választják.
1946. 01. 31. Magyarország államformáját a parlament köztársaságra változtatja.
1946. Az 1945-46-os bajnoki idényben Deák "Bamba" Ferenc , a Szentlőrinci AC  játékosa 66 gólt lőtt. Magyar bajnokságban senkinek nem sikerült többször a kapuba találnia. "Bamba"  20-szor volt válogatott és 29 gólt lőtt. Az ezekből számított mérkőzés átlag 1,45 és ezzel is listavezető. Ez nem minden, mert a játékos pályafutása alatt lőtt góljait tekintve nem csak a hazai, de a nemzetközi mezőnyben is párját ritkítja. Egyes források szerínt ontosan 2000-szer talált az ellenfelek hálójába.
1945. 12. 29. Rendelet születik a magyarországi németek Németországba telepítéséről.
1945. 12. 18. A magyar bankjegyekre bélyegeket ragasztanak. Ezzel is a háborús években megindult inflációt próbálják fékezni, de sem ez, sem más próbálkozás nem jár sikerrel.
1945. 12. 03. Magyarország számára a NOB elküldi az olipmiai meghívólevelet.
1945. 11. 04. A magyarországi választásokat nagy fölénnyel nyeri az FKgP, de a kormányalakításnál a külső (szovjet) nyomás miatt ez az eredmény nem érvényesülhet.
1945. 10. 07. A budapesti önkormányzati választásokon a FKgP szerzi meg a szavazatok abszolut töbségét a közösen induló MKP és SZDP előtt.
1945. 09. 30. 247. Magyarország - Románia 7:2 
1945. 08. 21. A háromnapos mérkőzés sorozatra a Bécs-Budapest találkozó tette fel a koronát. Az eredmény 0-5. A bécsiek nem bírták az iramot. Az egyik bécsi lap tudósításának a címe: "...A magyar labdarúgás meghódította Bécset...".
1945. 08. 20. 246. Magyarország - Ausztria 5:2 
1945. 08. 19. 245. Magyarország - Ausztria 2:0 
1945. 05. 06. Elkezdődtek a háború utáni első labdarúgó bajnokság küzdelmei.
1945. 04. 13. Magyarországon megszünnek a harcok. A háború pusztítása alig felmérhető. Az áldozatok száma nem határozható meg pontosan, de biztosan meghaladja az 1.000.000-t. Százezrek menekültek el és vannak fogságban. Az utolsó háború előtti év 1938 nemzeti jövedelmének ötszöröse pusztul el, romokban az összes Tisza- és Duna-híd, a vasúthálózat 40%-a, a gyárak 90% károsodott.


 
 
Előzmények
Válassz a listából