Előző 931. UEFA Nemzetek Ligája Következő

Észtország
  3:3  
(1:1)
Magyarország

Időpont: 2018.10.15. Helyszín: Tallin, A. Le Coq Arena Térkép
Vezette: Özkahya Halis (Törökország) Nézőszám: 3050
Felállás
 
További információk
 


Szövetségi kapitány: Rossi Marco 

Góllövők: Luts Siim/20 , Nagy Dominik /24 , Szalai Ádám /54 , Pátkai Máté /70 , Anier Henri/79 , Szalai Ádám /81

Cserék: Aksalu Mihkel -> Lepmets Sergei /43 , Kleinheisler László  -> Pátkai Máté  /68 , Nagy Dominik  -> Eppel Márton  /75 , Lovrencsics Gergő  -> Bese Barnabás  /80 , Anier Henri -> Purje Ats /90

Kiállítások: nem volt kiállítás
Kommentár:

Három mérkőzés után a harmadik helyen állunk a Nemzetek Ligájában.
Elsők a finnek 9, másodikak a görögök 6, mi vagyunk a harmadikak 3 és a csoport utolsó helye az észteké nulla ponttal.
Legalább a második helyet kellene megszereznünk... A cél az Eb-selejtezőbe jutás, amit így is el lehet érni, meglehetősen összetett számolgatások indultak, de ez nem a mi feladatunk...

Eddig négy mérkőzést játszottunk egymás ellen, az elsőt 2003-ban. Háromszor mi győztünk és egyszer az észtek.

A mérkőzés a szokásos módon, a hazaiak próbálkozásaival kezdődött. Az ötödik percben már egy nagyot kellett védenie Gulácsinak. Egy perc múlva már a hazai kapusnak kell mentenie Szalai elől. Mindezek ellenére a mérkőzés irama nem erős. Sajnos a védelmünk sem látszik annak. Több pontatlan szerelés, tisztázó szándékú mentés is rosszul sikerül. A huszadik perchez közeledve talán enyhül kicsit a nyomás, de sajnos mi nem tudunk helyzeteket kialakítani. A huszadik percben egy hibából kerül Vassiljevhez a labda, aki 16 méterről, Orbantól kísérve lőhet kapura. Szerencsére Gulácsi hárít. Azonban a huszonegyedik percben Ojamaa indította Aniert, aki a bal oldalon iramodott előre. Gulácsi a kapuban maradt, Kádár pedig lemaradt, így Lust közvetlen közelről lőhetett a kapu jobb felső sarkába. 1-0

Ezután azonban, nagyon gyorsan kiegyenlítettünk. Igazából ez volt az első támadásunk. Kleinheisler adott labdát előre. A labda elsuhant több magyar és észt lán mellett, majd a tizenhatostól öt méterre Nagy Dominik lecsapott rá és középről, a tizenhatosról, két védő szorításából talál a bal alsó sarokba. 1-1

A két gól kicsit megfogta az egyébként sem "gyilkos" iramot. A harminckettedik percben Vassiljev beadása csak egy kicsit magas Aniernek, így megússzuk az újabb gólt. Öt perc múlva végre nekünk is akad valódi helyzetünk. Nagy Dominik ad be Nagy Ádámnak, aki a kaputól mintegy tíz méterre kotorja a háló felé a labdát. Tamm felszabadít, de meglehetősen szerencsétlenül, így Sallai huszonötről lőhet.... sajnos a labda az oldalhálóban köt ki. Ezután minden elcsendesedik. A csapatok óvatosak, őrzik a döntetlent... ami egyébként senkinek sem jó... Azután a hosszabbítás második percében Szalai küldi Nagy Dominikhoz a labdát, aki tizenegy méterről a kifutó kapus lába mellett akarja eltolni a labdát, de a sérült Aksalu helyére csereként beállt Lepments reflexmozdulattal, bravúrosan ment.


A második félidőben ismét a hazaiak a kezdeményezőbbek. Bár az első helyzetet a kapunk előtt Lovrencsics pontatlan hazaadása okozza, de Gulácsi ment. Két veszélyes helyzetet is kidolgoztak a vendéglátók, de szerencsére egyik sem hozott gólt. Mind kettőt a kapusunk mentette meg először a hét méterről ráfejelt Anier próbálkozást, majd Vassiljev kísérletét. Az ötvenegyedik percben végre megint éreztetjük, hogy mi is a pályán vagyunk. Baráth beadása után Lovrencsics tizenöt méterről küldi kapura, de a bal alsóba tartó labdát vetődve még eléri a kapus.
Négy perc múlva a bal oldalról végzünk el szögletet. Kovács beívelése Barát felé száll, de a kapus elüti a labdát. Sallai nagyjából tizenhét méterről visszaemel. Szalai az ötösnél mellel veszi le, azután még emel eggyet, ráfordul a kapura és védhetetlenül lő a léc alá, miközben a védő gyötri. 1-2

A következő percben a hazai csapat előtt is megnyílik a lehetőség. Lust ad be éles szögből Aniernek, de ő Gulácsiba lő. Azután lassan megint lecsendesedik a találkozó.
...és a hetvenegyedik percben szerzünk egy öngólt. Ojamaa futtatja Pikket, aki a tizenhatos oldalvonaláról elég kiszorított helyzetből próbálja középre emelni. Pátkai becsúszott, a labda megpattant a lábán, becsapta a figyelő Gulácsit és magasról a kapu bal alsó sarkába hullott. 2-2

Egy perccel a gól után Sallai balról emelt Szelei felé, de ő nem érte el a labdát. Igaz, csak hajszálon múlott. Még egy-két eredménytelen próbálkozásunk után az észtek támadnak a hetvenkilencedik percben... illetve igazából nem is támadnak, csak előre vágták a labdát, ami Kovácson megpattanva perdült a kapunk felé. Kádár nem mozdult, valószínűleg úgy gondolta Gulácsié, de kapusunk bízott a védőben így ő sem mozdult. Anier viszont nem tétovázott, lecsapott, megszerezte és tíz méterről Gulácsi lába között a kapu közepébe lőtt. 3-2

Viszont még nincs vége. Próbálkozunk. A nyolcvanegyedik percben szöglete rúgunk jobbról. Kovács ível, a berepülő labdát Szalai az ötös rövid sarkáról, ott hagyva védőit, a bal alsóba fejeli. Lempes megpróbál menteni, de csak a kapufára tudja tolni a labdát, ami onnan be is vágódik . 3-3

A nyolcvanhatodik percben Ojamaa Bese roszz fejesét szerzi meg húsz méterre a kapunktól és a jobb sarkot célozza meg. A nagy-erejű lövést Gulácsi vetődve hárítja.


Nagyon gyenge teljesítményt nyújtott a védelem.
Lehet ennek oka talán az összeszokottság hiánya is. Orban most került a válogatottba és egyébként sem játszott még a többiekkel (egyszer Kádárral). Baráth újonc.
Viszont valahogy úgy érzem, ez bizony kevés indoknak a teljesítményre... illetve annak hiányára.
Elég csak arra gondolni, hogy ez az észt csapat az első három mérkőzésen gólt sem tudott rúgni és a mostani döntetlenen kívül csak veresége van...

Természetesen mindig, mindenütt lehet pozitívumokat találni és kell is (mondjuk most azt, hogy azért folyton kiegyenlítettünk)... de talán nem ártana már szembenézni a valósággal és a folytonos kapitánycseréken kívül valami mást is tenni a sikerért!

Furcsa, hogy sok médiában egészen meglepő jelzők kíséretében számolnak be a mérkőzésről. "Hihetetlen", "Őrületes"... ezzel azt sugallva, mintha nagyszerű focit láthattunk volna... pedig nem...

Közben pedig az U-21-esek (ahonnan várhatnánk az erősítést) olyan eredményeket érnek el, mint például: Málta ellen (náluk 2-1-re kikaptunk, itthon keservesen nyertünk 1-0-ra).

...és már nincs csalódás sem... csak a remény... és a teljesen alaptalan bizakodás...
Miért olyanokat mondani, hogy: a találkozó majdnem megvolt, voltak biztató jelek, nem volt benne az eredmény a találkozóban, győzelmet érdemelt volna a csapat? Vagy egy klubcsapatnál, aki ötödik a tabellán, hogy kinőtte a magyar bajnokságot? Egy akadémiánál, hogy a világ legjobbjai között van?

Miért nem nézünk szembe a valósággal? Észtország igenis ellenfél nekünk!
Amíg nem nézünk szembe, addig nem is lesz változás... legfeljebb néha-néha kicsit jobb... illetve, hogy pontos legyek nem olyan gyenge teljesítmény.



 
 
Előzmények
Válassz a listából