1972, Belgium, Kű Lajos 11-es. Ezek a szavak gyakran elhangzottak az első EB mérkőzésünk kapcsán.
1972-ben voltunk utoljára EB-n és Kű Lajos 11-esből rúgta az utolsó gólunkat ilyen tornán.
Akkor negyedikek lettünk, mert a belgáktól kikaptunk a harmadik helyért vívott találkozón.

A „sógorokkal” 1902 óta 137 alkalommal találkoztunk: 40 vereség, 31 döntetlen és 66 győzelem.

Király Gábor mai szereplésével elhódítja Lothar Matthäustól az EB legidősebb játékosa címet. A magyar kapuvédő 40 éves és 75 napos ezen az estén. Egyébként 18 éve, 1998. március 25-én éppen az osztrákok ellen lépett először pályára válogatott kapusként. Az öt újonc egyikeként 11-est is hárított és azt a találkozót 3-2-re mi nyertük idegenben.

Lovrencsics nem tud pályára lépni mert edzésen megsérült, helyette Németh kap lehetőséget. Szalai a kezdőbe került, bár sokak szerint már túl régen adós nem csak a gólokkal, de a jó szerepléssel is. Talán ez az utolsó lehetősége...

Nem lesz „idegen” hangulatú a pálya, hiszen 10.000 magyar szurkoló foglal helyet a lelátókon.

A kezdés előtt Király, Dibusz és Gulácsi együtt fényképezkedett a pályán. Király kezében a nemrég meghalt Fülöp kesztyűje...

Az osztrákok csoportjukból veretlenül (kilenc győzelem, egy döntetlen) jutottak tovább. Azóta azonban a felkészülési mérkőzéseik már nem sikerültek ilyen jól.

Elkezdődött a mérkőzés és a „sógorok” nem vártak sokat a beköszönéssel. Alaba húsz méterre megközelítette kapunkat és azonnal laposan rá is küldte a labdát. Király vetődött, de nem érte el. Szerencsére a játékszer nem a kapuban állapodott meg, hanem kicsivel elkerülte a bal kapufát.
A negyedik percben Kleinheisler is húszról lő, de Almer kezébe. A tizenegyedikben ismét Alaba kapott labdát és ezúttal tizenegy méterről próbálkozott, de ezúttal Király biztosan fogta a labdát.
Az első percek után lassan felvettük a ritmust és egyenrangú ellenfelek vagyunk.
Szalai sokat dolgozik. Az első negyedóra végén Nagytól kapott labdával fordul kapura és lő, de egy védő belelép a labda útjába.
A védelmünk magabiztosan és jól együttműködve játszik. A támadások is el-elindulnak, de az átütőerővel vannak gondok. Viszont nem látszik sem megilletődöttnek, sem alárendeltnek a csapat. Azt is mondhatjuk, hogy nem csak egyenrangú ellenfelei az osztrákoknak, de helyenként még a mérkőzés irányítói is mi vagyunk. Szalai feltűnően sokat és bátran vesz részt a játékban. Szerencsére nincs egyedül...
Néhány támadásunk után a huszonhetedik percben az osztrákok is támadásba lendültek . Alaba több védőn is átjutott és Jankot indította volna, de Guzmicsnak sikerült közbe lépnie.
A harminc kettedik percben Szalai ugrott volna ki, de a becsapott Dragovic utánanyúlt és buktatta.
A szabadrúgást Dzsudzsák végzett el a bal oldalról. A beadásra Szalai érkezett, de nem sikerült rendesen beletennie a fejét.
Egy perc múlva már a mi kapunk forgott veszélyben. Egy osztrák támadásnál a pattogó labda a tizenhatosnál, középütt érkező Junuzovic elé került Janko fejéről. A lövés kellemetlenül pattogott és egyenesen a kapu bal oldalába tartott, de Királynak vetődve sikerült hárítania.
Most nagyon életre keltek a „sógorok”...
Egyik támadás a másik után fut a kapunk felé.
A negyvenegyedik percben Arnautovic a bal oldalon vágtat előre, majd bead. Két csapattársa is érkezik, de csak Harnik éri el, ő is becsúszva és végül saját magára lövi a labdát...
Két percet kellett csak várni egy veszélyes magyar ellentámadásra. Kleinheisler szöktetett Dzsudzsákot, aki a jobbról közelített a tizenhatos felé, mire lövőhelyzetbe került, már kissé kisodródott, de még az ötös sarkáról meg tudta küldeni jobbal. A labda azonban elkerülte a kaput és a túloldali kapufa mellett hagyta el a játékteret. Szép és gyors támadás volt.
Jól játszottunk és bizony bármi benne van a meccsben...

Kezdés után most Fiola lőtt azonnal, kevésbé veszélyesen, mint Alaba az első félidő elején.
Az osztrákok igyekeznek és bizony meglehetősen sok támadást vezetnek, most mindenképpen ők irányítanak, de szerencsére nem túl veszélyesek.
Tíz perccel a kezdés után végre egy magyar helyzet! Dzsudzsák huszonnyolc méterről küldte meg a labdát a jobb felső felé, de Almer nagy ugrással öklözni tudott.
A hatvanegyedik percben a lelátóról Böde nevét hallani, ami azt is jelenti, hogy Szalaival elégedetlenek a szurkolók, pedig ezen a találkozón igazán sokat dolgozik, bátran és lendületesen harcol. ...és eközben éppen egy támadás fut. Kleinheisler egy Szalaitól kapott labdával jobb oldalról tör a közép felé, oda passzol a tizenhatos előtt álló Szalainak és gyorsan kilép a közép felé három védő között. Szalai visszateszi neki a labdát és közben kicsit jobbra-befelé mozdul. A két magyar körül hat osztrák védő szaladgál. Kleinheisler ismét a kiugró Szalaihoz játszik, aki a a tizenegyes pont felé szalad, majd a kifutó kapus és a rárontó védők közül estében megtolja a labdát pontosan a kapu közepébe. (Már senki nem követel cserét...) 0-1
Szép támadás után nagyszerű összjáték és parádés befejezés!
Voltak akik kiszámolták, hogy az ezt megelőző Kű Lajos gól 16 068 napja esett. Ennyi telt el két EB találatunk között.

A hatvanhatodik perc pedig egy kiállítást hoz az osztrákoknak. Dragovic rúgta fel Kádárt, ezért sárgát kapott. Igen ám, de már volt egy neki... így bizony el kellett hagynia a játékteret. Ez bizony nem könnyíti meg a „sógorok” dolgát...
Mi irányítjuk a játékot, ami a gól és az azt követő piros lap után nem is csodálható, de az egész mérkőzést látva nem csak ennek köszönhető.
A hetvenedik perc megint magyar lövést hozott Dzsudzsák labdáját Nagy lőtte mintegy huszonöt méterről kapura, de alaposan fölé. Egy perc múlva máris egy újabb helyzet Németh a tizenhatos sarkáról küldi meg a hosszúra, de Almer nagy bravúrral még ki tudja tolni.
A következő tíz percben hullámzik a játék. Támadunk és az osztrákok is próbálkoznak. A nyolcvan hetedik percben Priskin szinte a térfelünk közepéről indította a még a félpálya előttről meginduló Stiebert, aki középen, illetve inkább kissé jobboldalt, egyedül tört előre. Az osztrák védők alaposan lemaradtak. A tizenhatosnál lelassított és a kimozduló kapus fölött, az érkező védő elől, a tizenegyespont magasságából a a kapu közepébe emelet. 0-2
Mintaszerű, látványos, lendületes és főleg eredményes támadás volt. Az indításkor Priskin remekül vette észre a kimozduló Stiebert, aki pedig nagy iramban száguldott végig a pályán, majd tétovázás nélkül lőtt!

A találkozó végéig más érdemleges már nem is történt. Nem is hiányzott...

Nem ellenőriztem még, de állítólag még soha nem nyertünk EB-n a rendes játékidőben.

Most nem is kell hosszasan elemezgetni a játékot és értékelni az eredményt. A játékunk jó volt és eredményes. Végre csapatot lehetett látni a pályán és hajtást és jó védekezést és eredményes támadást.
...és az első gólt az a Szalai készítette elő (Kleinheislerrel) és szerezte, akit talán már kihagytak volna a csapatból. A másodikat pedig két csereként beállt játékos. Ez mindenképpen a szövetségi kapitányt dicséri.

Mindenesetre a továbbjutás szempontjából nem is kezdhettünk volna jobban és a helyzetünket az ezután a találkozó után lejátszott 1-1-re végződő Izland – Portugália találkozó is erősített. Most három ponttal vezetjük a csoportot...

 Jöhet a következő ellenfél, Izland!