Két tétmérkőzés (Hollandia, San Marino) között egy barátságos találkozó. Luxemburggal eddig kilenc alkalommal mérkőztünk meg és mindig nyertünk. Levezetésnek, felkészülésnek jónak ígérkezik egy ilyen válogatott ellen játszani. A luxemburgi válogatott erősebb csapat, mint a következő Eb-selejtező ellenfelünk, de azért az utóbbi időben voltak jó eredményeik. A világranglistán a három évvel ezelőtti 194. helyről alaposan feljöttek és most a 125. helyen állnak (voltak a 117. helyen is).

A válogatott keretben újra ott láthattuk Szabics és Németh Krisztián nevét, de a kezdőben nem voltak benne. A csatárok között ismét a kezdőben üdvözölhettük Tökölit, a kapuban pedig egy újonc, Bogdán mutatkozott be.

A mérkőzés elején nem látszott, hogy bármelyik csapatnak lett volna valami elképzelése a játékról. A nyolcadik percben hirtelen megvillantunk. Hajnal remekül szöktette Tökölit, aki tizenöt méterről nem lövéssel, hanem kapura emeléssel próbálkozott, azonban ez nem jól sikerült és a labdát Joubert könnyedén fogta. A félidő első felében többet birtokoltuk a labdát, de veszélyt nem jelentettünk a hazai kapura. Sőt, az idő múlásával egyre inkább felbátorodtak a luxemburgi játékosok és bár a kontráikból gólhelyzeteket nem alakítottak ki, de eljutottak a kapunkig és ennél többre mi sem voltunk képesek. A huszadik percben Bogdánnak kellett fognia Da Motta lövését, így a kapuralövésekben sem volt különbség. A huszonnegyedik percben kapusunk egészen elképesztő hibát követett el, odagurította a labdát Lewecknek, aki annyira meglepődött, hogy nem tudta lekezni azt és Laczkó, szabálytalanul ugyan, de tisztázott. Az első félóra végére már a saját térfelünkön is letámadtak a hazai játékosok. Sőt egyre erőteljesebben támadták a kapunkat és két szöglet után ismét Bogdánnak akadt dolga. Közben azért mi is el-eljutottunk a luxemburgi kapuig, de nagyobb veszélyt mi sem okoztunk. Az utolsó percben még Tököli cselezgetett a kapu torkában, már elhúzta a kapus mellett is a labdát, de az visszavetődve mégis meg tudta szerezni.

Beállt Németh és Szabics Elek is Tököli helyére. Láthatóan valami baj volt a csapat szerkezetével, hiszen nem hogy nem pörögtek a támadások, de jószerivel nem is voltak. A sípszó utáni nyolcadik percben már a hazai kapuban táncolt a labda. Hajnal vezette a labdát, majd félpályáról remekül indította a baloldalon felfutó Dzsudzsákot, aki a tizenhatos magasságából középre gurított és a hosszún érkező Szabics keresztben, a kapus fölött (akinek a lábán meg is pattant), a hálóba vágta a labdát. (0-1)

A mérkőzés hátralévő idejében mezőnyfölényben játszottunk, támadtunk és egyszer-egyszer a kaput is megközelítettük, de gólveszélyről nem beszélhetünk.

A győzelem örömteli, de a játék azért bőven hagyott kívánni valót maga után.