Azt a sokat hangoztatott matematikai esélyt a spanyol csapattal szemben kellett megőrizni, ami nem ígérkezett könnyű feladatnak.
A szövetségi kapitányt a csapat összeállításán és felkészítésén kívül azok a hírek is foglalkoztathatták, hogy az MLSZ-ben már keresik az utódját.

Mindezekkel a spanyolok végképp nem foglalkoztak. Játszottak. Az első félórát sikerült kihúznúnk, de szinte csak védekeztünk, helyzetünk nem adódott... Ezutánt öt perc alatt két gólt rúgtak. Gólszerzéssel "megbízott" labdarúgóink nem tudtak érvényesülni. Szükség volt a védelmünk segítségére is. Érkezett is Pintér  és sikerült a két spanyol találatra legalább egy kapuba gurított labdával válaszolnunk.
A mérkőzés hátralévő részében csapatunk lelkesen küzdött és végre többször is sikerül veszélyes helyzeteket kialakítania. Ennek nem sokkal a találkozó vége előtt lett eredménye. Ismét a védelem és ismét Pintér  segített. Hatalmas bombája a vendégek hálójában landolt.

Ez az eredmény a két ország futballjának állását tekintve igen jó produkciónak számított. De hol voltak már azok a matematikai esélyek?