A szövetségi kapitány jól ismerte az osztrákokat és speciálisan ellenük dolgozta ki a válogatott taktikáját.

A mérkőzés kezdete után megindítottuk a támadásokat és a 4. percben már vezettünk. Továbbra is egyre-másra indítottuk a támadásokat. A 24.percben Bene  megsérült és le kellett mennie a pályáról. Pár perc múlva visszatért, de már nem tudta érdemben segíteni a csapatot. Innentől kezdve tehát gyakorlatilag tíz emberel játszottunk. Ez azonban nem változtatott vitathatatlan fölényűnkön, amit a hamarosan elért második találatunk is mutat. No meg az is, hogy ebben a játákrészben a vendégek egyetlen egyszer sem célozták meg a kapunkat.
A szünet után lényegében semmiben nem változott a játék képe és magabiztos győzelmet arattunk. Az osztrákok továbbra is lassú, körülményes, öreguras labdarúgást játszottak.

A három gólos különbség nem fejezte ki hűen a magyar válogatott nagy fölényét. Ez annál is értékesebb, mivel így már csak egy pont hiányzott a biztos továbbjutáshoz.