A hazaiak mögött jó sorozat állt: zsinórban öt meccsen nem találtak legyőzőre. Nagyon készültek tehát a magyarok ellen is. Különösen, hogy 1939 óta nem tudtak nyerni ellenünk. (Összesen 16-szor találkoztunk és 15-ször miénk lett a győzelem.)

A mérkőzésen végig jobban játszottunk. Védelmünk remekül helytállt és a csatárok is veszélyesen támadtak. Mindjárt a mérkőzés kezdete után megkezdődtek rohamaink is amelyeket a hazai védelem csak nehezen tudott hárítani. Az egyiket szabálytalanul és az emiatt megítélt büntetőből megszereztük a vezetést. Ezután egy lengyel akció következett. A balszélső legalább ötméteres lesen kapta a labdát és a gólját a játékvezető nem is adta meg. A tiltakozás óriási volt, de mint álltalában most is hiába, maradt az eredmény.
Miután második gólunkat is megszereztük megnyugodtak a csapatok. Annyira, hogy a mékőzés második félideje szinte izgalmat kiváltó esemény nélkül telt el.