A ciprusi torna első mérkőzése. Itt debütál Lothar Matthaus, az új szövetségi kapitány, aki meglehetősen bő kerettel készült a tornára, mert a tervek szerint, az "idegenlégiósokat" csak az első találkozón küldi pályára: Dárdai Pál (Hertha), Szabics Imre (Stuttgart), Lisztes Krisztián (Bremen), Lőw Zsolt (Cottbus), Fehér Csaba (Breda), Babos Gábor (Breda).

A négynapos ciprusi tornán nyolc csapat vesz részt, két csoportban. "A" csoport: Ciprus, Fehéroroszország, Románia, Grúzia. "B" csoport: Lettország, Kazahsztán, Örményország és Magyarország. Mindjárt a negyeddöntőkkel kezdenek és egyenes kiesési rendszerben játszanak. Tehát három mérkőzés, négy nap alatt. Matthaus úgy gondolja, a torna nagyszerű lehetőség lesz arra, hogy a csapattagok megismerkedjenek egymással és vele, valamint arra is, hogy kipróbálják az általa elképzelt új játékrendszert.

A találkozó érdekessége nem csak az, hogy Lothar Matthaus először ült a válogatott kispadján, hanem az is, hogy Örményországgal eddig még soha nem játszottunk. Ellenfelünk is csapatkeresésre használja a tornát. Edzőjük nyolc újonccal érkezett Ciprusra. A mi keretünkben is számos új játékos kapott helyet. Közülük ezen a mérkőzésen ketten jutottak szóhoz.

A mérkőzés Fehér Miklós emlékére, gyászszünettel kezdődött. Játékosaink fehér mezükön fekete karszalaggal léptek pályára.

A mérkőzést egyértelműen mi kezdtük jobban. A félidő első felében szinte nem is volt örmény akció. Igazi veszélyt a magyar támadások sem jelentettek. Félórányi játékhoz közeledve azonban megjött az ellenfél kedve. A mérkőzés addigi legnagyobb helyzetét Hovsepjan mutatta be. Huszonöt méteres lövését Babosnak csak bravúrral sikerült szögletre tolnia. A következő tíz percben az örmény támadó még kétszer "villant" és bizony ezúttal nem kapusunk hárított. Először a kapufa mellé szállt a lövése, másodszor a lécet találta telibe.

A második félidő nagyjából ott folytatódott, ahol az első abbamaradt. Erőtlen támadások és könnyen zavarba jövő védelem jellemezték a játékunkat. Azután egy óra játék után végre egy igazi akciót is bemutattunk. Kovács Péter megugrott a jobb szélen és laposan középre adott az érkező Szabicsnak, aki két védő között, az elvetődő kapus mellett gurított közelről a kapuba.
Tíz perc múlva ismét Szabics volt az egyik főszereplő. Gerától kapott labdát, berobbant a tizenhatoson belülre és már a kapus mellett is elgurított, amikor elesett vagy talán inkább a kapus húzta el a lábát. Érkezett azonban Lisztes és befejezte az akciót.
Az utolsó negyedóra az örmény csapaté volt. Néhány veszélyes lövésen kívül azonban többre nem futotta nekik.

Nem volt meggyőző a játékunk. Sokat hibáztak a védők és a csatárok sem céloztak pontosan. A győzelmet mégis biztató jelnek tekinthetjük.