Előző 772. Válogatott találkozó Következő

Magyarország
  5:1  
(1:1)
Luxemburg

Időpont: 2003.04.30. Helyszín: Budapest, Szusza Ferenc Stadion Térkép
Vezette: Skomina, szlovén Nézőszám: 1200
Felállás
 

Sajnálom! A Funkció nem elérhető, töltse le a flash player legújabb verzióját!

Get Adobe Flash player

További információk
 


Szövetségi kapitány: Gellei Imre 

Góllövők: Gera Zoltán /18 , Strasser/25 , Szabics Imre /51 , Lisztes Krisztián /61 , Kenesei Krisztián /68 , Szabics Imre /92

Cserék: Király Gábor  -> Babos Gábor  /46 , Tokody Tibor  -> Kabát Péter  /46 , Tököli Attila  -> Szabics Imre  /46 , Gera Zoltán  -> Miriuta Vasile  /46 , Dragóner Attila  -> Bódog Tamás  /49 , Lőw Zsolt  -> Füzi Ákos, dr.  /58 , Braun -> Huss /69 , Kenesei Krisztián  -> Tóth Norbert  /73 , Hoffmann -> Posing /75 , Lisztes Krisztián  -> Zavadszky Gábor  /78 , Leweck -> Mannon /88

Kiállítások: nem volt kiállítás
Kommentár:

Nagy kockázatokat nem vállalt a válogatott amikor Luxemburgot hívta két tétmérkőzés között ellenfélnek. Eddig azért csak nyolc győzelmet arattunk ellenük, mert pontosan ennyi mérkőzést játszottunk velük. Kevés olyan csapat van, akivel szemben ennyi találkozó után is száz százalékos a mérlegünk. A gólkülönbség sem akármilyen 41-9!
Talán a kockázat éppen ebben a statisztikában rejlik. Ha magabiztosan győzünk, akkor az természetes. Minden más eredmény, még a szoros győzelem is kudarc. Esetleg önbizalom növelésnek megfelelhet egy nagyarányú győzelem. Reméltük így lesz. A kevés érdeklődő is arra utalt, hogy a szurkolók nem tartották fontosnak a mérkőzést.


Nem lepett meg senkit, hogy a kezdő rúgástól számítva magyar válogatott irányította a játékot. Az már inkább, hogy a félidő nagyon alacsony színvonalú volt. Az első negyedórában nem csak a vendégeknek, de gyakorlatilag nekünk sem akadtak helyzeteink. A tizennyolcadik percben Lisztes  a jobboldalról ívelt be egy szögletet. A rövid saroknál Gera  érkezett és öt méterről fejelt a kapuba. De ez a gól nem dobta fel a csapatot. Nem indultak elsöprő rohamok, lendületes támadások, sőt szinte semmilyenek sem indultak. A félidő közepén pedig egészen váratlan dolog történt. Olyasmi, ami csak húsz évvel ezelőtt: gólt kaptunk Luxemburgtól. Szabadrúgáshoz jutottak a vendégek Strasser lökése miatt. A labdát Cardoni küldte a kapu elé. Király kicsit bizonytalanul mozdult ki, Strasser megelőzte és három méterről a hálóba fejelt. A játékrész további perceiben sem a tűz, az elszántság volt jellemző csapatunkra. Voltak helyzeteink, de sorra kimaradtak és figyelmeztető lehetett, amikor Király  bravúrjára volt szükség ahhoz, hogy a luxemburgiak öt perccel a szünet előtt ne szerezzék meg a vezetést.
A szünetben pályára lépett a felnőttek között előszőr bemutatkozó Szabics , akit eddigi teljesítménye alapján már sokan szerettek volna előbb is a "nagy válogatottban" látni. A fiatal játékos nem okozott csalódást a benne bízóknak. Alig több mint öt perce volt a pályán, amikor a jobb oldalon Kabát tól kapott labdát. Nem sokat gondolkodott, hanem a kapu jobb alsó sarkába vágta vezetést jelentő gólunkat. Soha rosszabb bemutatkozása ne legyen egy újoncnak! Most mintha valami megváltozott volna a csapatban. A gól vagy a cserék, vagy mindkettő segített? Ki tudja. Legyen ez a kapitány gondja. Mi nézzük mi történt még. Tíz perc múlva Lisztes  következett, aki a baloldalon egyedül iramodott a kapu felép és tíz méterről lőtt a hosszú sarokba. Szinte más sem történt a pályán csak magyar helyzet és máris jött az újabb gól is. Ezúttal Kabát  ívelt jobbról, szinte szögletszerű helyről középre, éppen a befutó Kenesei  elé, aki a kapu torkából fejelt a léc alá. A luxemburgi csapat mintha nem is lett volna a pályán. Alig-alig birtokolta a labdát, veszélyt egyáltalán nem jelentettek és a támadásainkat nem hogy megakadályozni, de még gátolni sem igen tudták. Most már könnyedébben, kényelmesebben játszottunk. A hosszabbításban így is sikerült növelni az előnyt, mégpedig a debütáló Szabics  révén. Lipcsei től kapott labdát középütt a 16-os környékén és magabiztosan lőtt a hálóba.


Szép és nagy gólarányú győzelem. A második félidőben jó játékkal.
A találkozó azonban nem alkalmas komolyabb tanulságok levonására (bár már önmagában ez is tanulság lehet). Úgy tünt azért ilyen ellenfelet választott a szövetségi kapitány, mert már, nagyon helyesen, nem akarja a csapatot alakítgatni. Ehhez képest a nyolc csere nem ezt mutatta.



 
 
Előzmények
Válassz a listából