Románia
2:0 | ||
(1:0) |
Magyarország
Időpont: | 2001.06.02. | Helyszín: | Bukarest, Stadionul Ghencea |
Vezette: | Poulat, francia | Nézőszám: | 16000 |
Szövetségi kapitány: Bicskei Bertalan
Góllövők: Niculae/5 , Niculae/53
Cserék: Hamar István -> Dombi Tibor /40 , Horváth Ferenc -> Korsós Attila /46 , Moldovan -> Ganea /56 , Radoi -> Prodan /64 , Sowunmi, Thomas -> Kabát Péter /72 , Ilie -> C. Munteanu /75
Kiállítások: nem volt kiállítás Kommentár:
Legutóbb két éve európa-bajnoki selejtezőn játszottunk a román válogatottal. Akkor szomorúan kellett tudomásul vennünk, hogy tizenhat mérkőzés és hatvanhárom év után, a magyar válogatott vereséget szenvedett. Micsoda nagyszerű riposzt lenne, ha most a világbajnoki selejtezőn vágnánk vissza! Józanul gondolkodva már óvatosabbak voltak a reményeink.
Az első percek óvatos "tapogatózással" teltek. A hazaiak azonban gyorsan a "kezükbe vették" a játék irányítását. Feltünt, hogy válogatottunk mennyire szervezetlenül védekezik. Volt olyan támadás, amikor az egyik román támadót négyen is megpróbálták szerelni (sikertelenül), ugyanakkor viszont Niculae üresen, senkitől sem zavarva vehette át a labdát a kapunktól tizenegy méterre és nyugodtan guríthatott a hálónkba. A hazaiak a továbbiakban is lényegesen több és főleg veszélyesebb támadást vezettek. A játékrész közepétől azonban mintha kicsit javult volna a magyar válogatott játéka, de az is lehet, hogy csak a románok csökkentették az iramot és engedtek nagyobb teret játékosainknak. Nyugodtan megtehették, mert most ugyan többet kerültünk a román kapu közelébe, de komolyabb izgalmat nem jelentettek akicóink.
A második játékrész első perceiben mi próbálkoztunk néhány akcióval. A románok egy ideig türték, azután "megrázták magukat"... Ilie viharzott előre a baloldalon és nagyszerűen ívelt keresztbe Niculae elé. A csatár a kaputól öt méterre találkozott a labdával és előre vetődve fejessel növelte csapata előnyét. Ez a gól végképp megnyugtatta a vendéglátókat. Csak az eredmény tartására törekedtek és ez nem is került nagy erőfeszítésükbe. A magyar próbálkozásokat könnyedén hatástalanították a román védők és gyakorlatilag semmi sem veszélyeztette győzelmüket.
Tulajdonképpen egyetlen pillanatig sem voltunk egyenlő ellenfelei a hazai csapatnak. Sajnos ez az eredmény nem is volt meglepő. A harcot, a küzdelmet, a nagyobb ellenállást, a "meghalni a pályán" hozzáállást hiányolta mindenki.
A visszavágás tehát nem sikerült. Nem csak második vereségünk volt ez zsinórban a román válogatottal szemben, de ismét két gólt kaptunk könnyedén és ismét nem rúgtúnk egyet sem.