Az első komoly tétmérkőzés, az első komoly megmérettetés előtt állt a "Bicskei- csapat". Annál is inkább így volt ez, mert a portugál válogatottat még sohasem tudtuk legyőzni.

A mérkőzés percei egyre teltek és válogatottunk remekül tartotta magát. A portugálok nem voltak könnyű ellenfelek, de a védelmünk derekasan dolgozott és időnként a csatárok is meg-meg villantak. A vezetést is megszereztük. A vendégek térfelének közepéről Illés  indította Dombi t. A csatár félmagasan küldte középre a labdát, amit Lisztes  kapásból kapura lőtt. A lövés Paulo Madeira hátán irányt változtatott, ami kicsit becsapta a kapust, de még sikerült a kapu sarka felé guruló labda után vetődnie. Horváth  azonban bevetődve megelőzte és a hálóba továbbított.
A második félidőt a portugálok erőteljesen kezdték és tíz perc után ennek eredménye is lett. Egy baloldalról középre adott labdába a kaputól négy méterre álló Sá Pinto beletette a lábát és a hálóba irányította azt.
A vendégek egyenlítő gólja után, a játékot figyelve a döntetlen eredmény látszott reálisnak. Csakhogy a nehéz ellenféllel való bírkózás fizikailag és idegileg is kifárasztotta a csapatot. Az utolsó tizenöt percben a portugál nyomás még erősödött is. Ennek a két ténynek egyenes következménye volt, hogy a magyar válogatott hibázott, a vendégek pedig ezt kihasználva megszerezték a győzelmet.

A komoly ellenfél győzelmét csak nehezíteni tudtuk, megakadályozni nem.