Válogatottunknak elég sok problémával kellett szembe néznie a mérkőzésre készülve. Puskás  után most már Tóth II.  helyettesítését is meg kellett oldani a csatársorban (mindketten sérültek voltak). Szerencsére Bozsiko t az előző mérkőzésen történt kiállítása miatt nem tiltották el, mert végülis elfogadták, hogy gyakorlatilag vétlen volt az esetnél. A játékosokra fizikailag és pszichikailag is nagy nyomás nehezedett a két előző találkozón. Most pedig a világbajnoki cím védőjével, a kétszeres világbajnokkal kellett szembenézniük. Tudták azt is, hogy az uruguayiak nem csak saját csapatukért hanem, miután Brazília kiesett, dél-amerika tekintélyének megvédéséért is küzdeni fognak. Ismét alapos lelki és taktikai felkészítés folyt. A mérkőzés napján végig esett az eső és játékosaink úgy gondolták a csúszós talaj nekünk kedvez.
Sokaknak volt az a véleménye, mint az uruguayi csapat orvosának, Juan Carlos Bracce-nak: "Szeríntem ez a mérkőzés lesz a világbajnokság döntője."
A pályát ismét nagyon sok dél-amerikai szurkoló vette körbe, hiszen az uruguayiak mellett természetesen most is ott voltak a brazilok.

Nézzük a találkozó eseményeit.
Mind a két csapat vállát nyomta a ránehezedő felelősség súlya. Ennek volt az eredménye a kezdeti idegesség kapkodás. Már az első pillanatoktól futottak ugyan gyönyörű támadások, de a védelmek időben avatkoztak be és tisztázni tudtak.
14.perc: Palotás , Hidegkuti , Kocsis  volt a labda útja. ő fejjel tette Czibor  elé, aki vagy húsz méteren keresztül vágtatott előre, majd hat-hét méterről gyenge lövést küldött kapura. A lövés olyan volt, mintha lecsúszott volna, mindenki erősebbre számított. Talán maga a kapus is és a lapos, pattogó labda kicsit meglepte. Későn vetődött és a labda a kapu bal sarkába került. 1-0
A gól végre megnyugtatta játékosainkat és könnyedébben, folyamatosabban kezdett működni a gépezet. Szép támadások bontakoztak ki mind két oldalon, de a védelmek kiválóan dolgoztak.
Szünet után nem vártunk semmire, nagy iramban kezdte a játékot csapatunk.
47.perc: Budai II.  Bozsik  pontos labdájával tört előre. Az alapvonal közeléből beadott, de Martínez bele tette a lábát. A labda magasan felpattant és a kapu jobb sarka felé szállt. Carvallo és Máspoli egymásra vártak, a támadást követő Hidegkuti  viszont nem tétovázott, háromméteres előrevetődéssel a kapuba juttatta a labdát. 2-0
Most már a legtöbben a közönség soraiban biztosra vették a magyar csapat győzelmét. Sajnos így tett a pályán csapatunk is. Csakhogy az uruguayiak nem úgy viselkedtek, mint az előző találkozón a brazilok. ők nagy akarással, rendkívül fegyelmezetten és iszonyatos iramot diktálva játszottak tovább.
76.perc: Schiaffino remek labdával ugratta ki Hochberget, aki a kifutó Grosics  mellett 12 méterről a jobb alsó sarokba lőtte a labdát. 2-1
A dél-amerikai csapatot nagyon "földobta" a gól. Változatos játék következett és az idő is gyorsan fogyott. Már csak pár perc volt hátra, ráadásul az "uruk" a saját térfelükön jutottak bedobáshoz. A védelmünk megfeledkezett a szokásos óvattosságáról és nem fedezett le gondosan minden embert.
86.perc: A bedobásból az uruguayiak támadásba lendültek. Soutohoz került a labda, aki a befutó Hochberg elé tette. Grosics  kifutott, de nem érte el a labdát. A védőink közbe avatkoztak, de a labda ismét Hochberg elé került. Most 10 méterről lőtte kapura és Lóránt  fölött talált a hálóba. 2-2
A szabályok értelmében most 2*15 perc hosszabbítás következett!
Természetes, hogy a pihenő időben a magyar játékosok voltak rosszkedvűbbek, hiszen biztos győzelmet engedtek ki a kezükből. Az uruguayiaknak viszont erőt adhatott az egyenlítés. Nem volt egyszerű feladat fiainkba lelket verni, a rendelkezésre álló pár perc szünetben felkészíteni őket a hátra lévő, mindent eldöntő félórára.
Amint megkezdődtek a hosszabbítás percei az uruguayiak nagy lendülettel kezdtek támadni. Gólhelyzetet is sikerült kialakítaniuk, de ezt sikerült hárítanunk. Fokozatosan válogatottunk kezébe került a kezdeményezés. Az első tizenöt perc után még mindig döntetlen volt az eredmény. Következett a mindent eldöntő negyedóra.
112.perc: Hidegkuti  szöktette Budai II.- t, aki a labdával előre tört. Az alapvonalról beívelt, a kaputól öt méterre várakozó Kocsis hoz. Kocsis  magasra emelkedve fejelt a bal alsó sarokba. 3-2
117.perc: Most Bozsik  ívelt előre a kaputól hat méterre álló Kocsis hoz, aki ismét fejjel juttatta a bal sarokba az újabb gólt. 4-2

A magyar öltözőben leírhatatlan volt az öröm. A hatalmas feszültség, ami a játékosokat nyomta, most hírtelen felszabadult, de csak nehezen tudott oldódni. Grosics  elájult, többen képtelenek voltak vacsorázni.
Most a dél-amerikaiak sem verekedést provokáltak, hanem az uruguayiak hihetetlen sportszerűségéről bizonyságot téve csapatuk kapitánya látogatta meg a magyar labdarúgókat és szó nélkül kezet szorított minden játékossal. Egyébként is az egész mérkőzésre a rendkívüli sportszerűség volt a jellemző.

Uruguayi vélemények a mérkőzésről.
Luis Troccoli, az uruguayi csapat vezetője: "Drámai küzdelemben meg kellett hajolnunk ellenfelünk nagyobb tudása előtt."
Andrade, az uruguayiak egyik legjobbja: "Még sohasem játszottam ilyen erős ellenfél ellen. Csodálatosan játszanak a magyarok."

További vélemények.
"Az uruguayiak legszebb győzelmüket aratták ezen a mérkőzésen: uralkodni tudtak az idegeik felett."
"Több helyen lehetett hallani ezt a kérdést: játszottak-e valaha ennél jobb futballt?"
"Az uruguayi csapatnak ez volt az első veresége az eddigi világbajnoki küzdelmek során, de a világbajnokhoz méltóan vesztettek. A magyaroktól elszenvedett vereségük után nyugodtan megállapíthatjuk, hogy talán még sohasem nyertek ennyit, mert az egész világ rokonszenvét megnyerték."
"A magyar csapat megmutatta mit tud. Az együttes tagjai kitűnően szervezett vonalakat akottak, mindegyikük egyszerűen, de magabiztosan, szinte felsőbbrendűen játszott és ez csapatjátékuk és sikereik titka. Egyszerű, de gyors összjáték, állandó helyezkedés, bátor gólratörés. Ez jellemzi a magyar csapat játékát."

A mérkőzésről Bozsik  azt nyilatkozta: "Szeríntem egyetlen csapat sem tudott eddig Uruguay stílusában veszíteni. A magyarokat nem érhette nagyobb sportmegtiszteltetés annál, hogy ezt a tizenegy sportolót sikerült legyőzniük."