Óriási érdeklődés nyilvánult meg a mérkőzés iránt: a 65.000-es férőhelyű Práter stadionba kétszázezer jegyigénylő volt! Égett a visszavágás vágya a "sógorokban".

A pályán sokáig meglehetősen kiegyenlített játék folyt. Egy kicsit mindig meg-meg ugrottak a hazaiak, de rendszeresen tudtunk válaszolni és kiegyenlítettük az előnyüket. Ez így ment 3-3-ig, sőt mindig akadt egy-egy lehetőség arra is, hogy átvegyük a vezetést, de sajnos ez egyszer sem sikerült. Ezek közül a lehetőségek közül talán a legnagyobb éppen 3-3 után alakult ki, amikor Budai II.  óriási helyzetben kapufára lőtte a labdát. A kapitány szerínt ez volt a mérkőzés fordulópontja, hiszen a hátralévő időben csapatunk már nem bírta megállítani a hazai játékosokat és a találkozó utolsó negyedében elsöprő fölényben játszottak.

Akkor még senki sem sejtette, hogy ez volt az 1954-es berni VB döntőig tartó remek sorozat előtti utolsó veresége a magyar csapatnak. 34 mérkőzésen keresztül nem találtunk legyőzőre. Pontosabban ez a 2000-es évek elejéig így volt, de akkor az MLSZ hivatalosnak fogadott el hat találkozót. Köztük volt két Moszkva válogatottja elleni összecsapás (285. mérkőzés és 286. mérkőzés) is és ezek közül a másodikat 2-1 arányban elveszítettük. A veretlenségi sorozat így az után a találkozó után kezdődött és 24 mérkőzésen keresztül tartott.