Játszottunk két találkozót is közvetlenül a válogatott küzdelem előtt. (Amszterdamban 5-6-ra vereséget szenvedtünk, Berlinben 0-0-át játszottunk.) A találkozó után folytatódott a hasonlóan rossz eredményeket hozó túra.

A mérkőzés kezdetétől folyamatosan támadtunk, szinte a kapuhoz szögezzük az ellenfelet. A 20. percben eredménye is lett a nagyerejű rohamoknak. A gólhoz kellett a svéd kapus hibája (Lyka  lövését kiejtette) és Sárosi  szemfülessége is, ahogy ott teremve berúgta a labdát. Tovább folyt a támadó játék és helyzet követett helyzetet. De hírtelen Barátky  rosszul lépet, le kellett cserélni. Alig hogy megtörtént a csere Palotás  is "félrelépett". Még egy csere.
A játékrend megbillent kissé, de még nem történt tragédia.
A második félidőben azután elfárad a csapat. Svéd egyenlítés, sőt vezetés, amit még nagyon gyorsan kiegyenlítünk. De amikor egy perc múlva Korányi I.  öngóljával ismét a hazaiak vezetnek nem bírjuk tovább. A fiúk megadják magukat. Kapunk még két gólt és vége.

A hazai csapat teljesen megérdemelten győzött az enerváltan küzdő magyarok ellen. Az egész túra eredménye csak annyi volt, hogy a játékosok teljesen kifáradtak mire az Európa-kupa mérkőzések megkezdődtek.