Csapatai (játékosként): 1951-1954 Egyházasrádóc, 1955 Szombathelyi Postás, 1956–1961 Szombathelyi Haladás , 1961-1972 Ferencvárosi TC 

Csapatai (edzőként): 1972-1976 Ferencvárosi TC  tartalékcsapat, 1976-1980 Dunaferr SE , 1980-1983 Ferencvárosi TC , 1984-1985 Bajai SK, 1985-1986 Volán SC , 1986-1987 Magyarország olimpiai, 1987-1988 Szombathelyi Haladás , 1989-1994 Deutschkreutz, 1990-1992 Magyarország olimpiai, 1994-1996 Ferencvárosi TC , 1997 El-ittihad

Egyike volt legfelkészültebb szélsőhátvédeinknek. Mindkét lábát kitünően használta és fejjátéka is kiváló volt. Páratlan ütemérzékének, határozottságának köszönhetően megbízhatóan szerelt. A támadásokat gyakran segítette pontos átadásaival. Gyorsaságát kihasználva attól sem riadt vissza, hogy maga induljon a kapu felé és pontos beadásokkal, vagy lövésekkel okozzon gólveszélyt. Kiváló rúgótechnikája miatt gyakori és eredményes végrehajtója a büntető és szabadrúgásoknak. Játékos karrierjét szombathelyen a Postásban kezdte. 17 évesen igazolt a Haladásba és 4 válogatottság után 1961-ben került az FTC-be. 333 bajnoki találkozón játszott és lőtt 69 gólt. 1964-ben játszott az EB bronzérmes csapatban és holtversenyben, két góllal, a gólkirályi címet is elnyeri. Az olimpiai játékok történetének legeredményesebb játékosa a világon, hiszen 1960-ban bronz-, 1964-ben és 1968-ban aranyérmet szerzett. 1968. november 6-án Rio de Janeiro-ban szerepelt a Világválogatottban is (Brazília-Világválogatott 2-1). Edzőként itthon (Baja, Bp. Volán, FTC, Haladás, Dunaújváros) és Austriában is dolgozott. Segítette az olimpiai csapat és 1992-93-ban Jeney Imre mellett a válogatott munkáját is.

Sikerei: Részese volt négy bajnoki cím megszerzésének (1962-63 , 1964 , 1967 , 1968 ) és tagja a VVK győztes (1964-65), ill. döntős (1966-67) csapatnak is. A Ferencvárossal háromszor szerzett bajnoki címet (1980-81 , 1994-95 , 1995-96 ) és eljutottak a Bajnokok Ligájába is.