Csapatai (játékosként): 1910-1916 [klub(295)/], 1916-1917 MAC Magyar Athletikai Club , 1917-1919 [klub(295)/], 1919-1926 Wiener Amateure, 1926-1927 Brooklyn Wanderers, 1927-1928 [klub(295)/]

Csapatai (edzőként): Bayern München, FC Zürich, 1933-1935 Slavia Praha, 1939-1942 Örebro SK, 1947-1951 Malmö FF

"Csámi" volt a Konrád testvérek közül a tehetségesebb, de bátyja is bekerült a válogatottba. Fizikai adottságai miatt nem volt sem elég gyors, sem elég mozgékony, de mégis a legnagyobb magyar labdarúgók egyikévé vált. Ezt elsősorban hihetetlen labdakezelési technikájának, zsonglőröket megszégyenítő ügyességének köszönhette. Váratlan, meglepő cseleivel, kiismerhetetlen húzásaival teljes zavart okozott az ellenfelek soraiban. Góljai mellett tökéletes pontosságú, jól időzített átadásaival járult hozzá csapata eredményességéhez. Talán az a leghihetetlenebb, hogy ilyen adottságok és szintén magas szintű gólveszélyessége ellenére kifejezetten csapatjátékos, a góllövést híres társainak (Schlossernek és Schaffernek) átengedő önzetlen labdarúgó volt. Küzdeni tudása, akarása is példa lehetett az akkori és a mai kor sportolóinak is. Egy elvesztett olaszok elleni mérkőzés után adták neki a "római hős" nevet, amikor is 32 évesen a csapat lelkének, motorjának bizonyult (nem előszőr). Magyarországon csak az MTK-ban játszott 1914 és 1919 között. 1919-ben a Tanácsköztársaság bukása után 1926-ig Ausztriában a Wiener Amateure SK-ban (1919-24, 1925-26) és a First Vienna-ban (1924-25), majd az USA-ban a Brooklyn Wanderers FC-ben (1926-27) játszott. Mindkét országban áhitattal adóztak kivételes képességeinek. 1927-ben hazatért és ismét tagja lett az MTK-nak illetve a Hungária FC-nek és a válogatottnak is. Sokak szerínt játéka az eltelt idő alatt semmit nem koptott, sőt ekkor nyújtotta a legjobb teljesítményt. Edzőként is kamatoztatta tudását. Dolgozott 1928-29-ben a Bayern München-ben, 1929-30-ban az FC Zürich-ben, 1933-35-ben az SK Slavia Praha-ban, 1936-37-ben a Rapid Bucuresti-ben és román szövetségi edzőként is. 1938-ban a CAFC Zidenice Brno-ban, 1939-42-ben az Örebro SK-ban, 1942-47-ben az Åtvidabergs FF-ben, 1947-50 Malmö FF-ben, 1950-51-ben a Råå IF Helsingborg-ban, 1951-55-ben a BK Derby Linköping-ben, 1955-56-ban a Junsele-ben. Volt Svédország szövetségi kapitánya is.

Sikerei: Négyszer volt magyar bajnok (1913-14 , 1916-17 , 1917-18 , 1918-19 ), egyszer Magyar Kupa-győztes (1913), kétszer osztrák bajnok (1924, 1926) és háromszor Bécsi Kupa győztes (1921, 1924, 1926). Edzőként 1928-ban német bajnoki elődöntős, 1933-ban, 1934-ben, 1935-ben csehszlovák bajnok, 1935-ben középcseh kupagyőztes, 1937-ben román kupagyőztes, 1947-ben svéd kupagyőztes, 1949-ben és 1950-ben svéd bajnok.