1904. évi amatőr bajnokság

Az FTC  azonnal fellebbezéssel kezdte az idényt. Az MLSZ Igazgató Tanácsa ugyanis úgy döntött, hogy kötelezővé teszik az I. osztályban a nemzetközi szabályok alkalmazását, vagyis a mérkőzéseket nem lehet ezután akármilyen méretű pályán lejátszani (mint eddig), hanem az előírt 102-120m hosszú és 52-60m széles játéktéren. Az FTC  pályája nem felelt meg ezeknek az előírásoknak. A döntést végülis az elnökség visszavonta.

Az MTK  nem úgy indult, mint olyan csapat aki bajnokságot fog nyerni. A győzelmek jöttek, de a játék nem volt ígéretes. Szokatlan volt, hogy a játékosok nem gyors passzokkal, hanem lassú, de pontos átadásokkal próbáltak eredményt elérni. A pontosság tetszett, de a lassú játékot nem tudták elfogadni a kritikusok. Megütközést keltett, hogy amikor arra volt szükség, akkor a balfedezett szinte hátvédként hátrahúzódva játszott. A BTC  elleni győztes (2-1) mérkőzésen is akadt érdekesség. A második gól után a 80. percben ugyanis a BTC  csapata levonult a pályáról, mert szeríntük a gólszerző (Károly ) nem fejjel, hanem kézzel jutatta a labdát a hálóba. Ebben az idényben került a csapatba Domonkos László  kapus, aki a magyar bajnokikon még sosem látott vetődéseket produkált. Szinte úszott a levegőben és már nem csak oldalra, de előre is tudott vetődni.

Óvások persze most is akadtak szép számmal. Az FTC  azt állította, hogy a 33FC  az ellene játszott 2-1 arányban elvesztett mérkőzésen igazolás nélkül szerepeltetett egy játékost. A 33FC  intézője Boszniában katonáskodott és az igazoló lap nála volt, így végül egy kis utazás árán megtarthatták győzelmüket. Az MTK  is óvott. Szintén igazolás nélküli játékos szerepeltetésével vádolta a MAFC  együttesét, aki ellen 1-1-es döntetlent ért el. Az óvást helyben hagyták és a mérkőzés mindkét pontját megkapták. Ennek volt köszönhető, hogy nem holtverseny alakult ki az első helyen. Ebben az évben kezdődött a hosszú évekig, évtizedekig tartó vetélkedés az MTK  és az FTC  között.

Az MTK  bajnok együttesének életkor átlaga 19 év! Ez azóta is csúcs!

A bajnokság legnagyobb gólarányú győzelmét az FTC  aratta a Fővárosi TC  13-0 arányú legyőzésével.

Osztályozó mérkőzések: Fővárosi TC -UTE  1-0. Illetve, a mérkőzés félbeszakadásakor ennyi volt az eredmény. Erre a mérkőzésre szokatlanul sokan voltak kíváncsiak nem utolsó sorban azért, mert az UTE  100%-os teljesítménnyel nyerte a II. osztályú bajnokságot (7 pontal előzte meg a 17 pontos III. Ker. TVE -t). A Fővárosi TC  1-0-ra vezetett, amikor az UTE  egyenlítő gólját a bíró előbb megadta, majd miután konzultált a határbíróval visszavonta a döntését. A felháborodott közönség elözönlötte a pályát és a mérkőzést nem lehetett lejátszani. A megismételt mérkőzésen 1-1 lett az eredmény, ami azt jelentette, hogy az UTE  nem kerül a magasabb osztályba.

A másik mérkőzésen a 33FC  vereséget szenvedett a III. Ker. TVE -től, de megóvta a találkozót és újrajátszást rendeltek el. A megismételt küzdelem már 1-0-ás sikert hozott, így a 33FC  nem esett ki.

A sok zavaró körülmény miatt az MLSZ úgy határorozott, hogy felemeli a létszámot 10-re és így az UTE  is ott lehetett a rajtnál.

Feljutott az UTE . Kieső nem volt.

Az MLSZ kísérletet tett a vidék helyzetének rendezésére. Elsősorban azzal a céllal, hogy a bajnokság győzteséről kiderüljön Magyarország legjobbja-e. Megalakítottak nyolc kerületet: Budapest, Pozsony (később Győr), Kassa, Debrecen, Kolozsvár, Arad, Pécs (később Kaposvár) és Besztercebánya székhelyekkel. A kerületi bajnokok kieséses rendszerben dönthették el ki a vidék bajnoka. Ez a csapat kihívhatta a budapesti II. osztály bajnokát, győzelem esetén pedig az I. osztály bajnokát is. A győztes Magyarország bajnoka. Ebben az évben még nem nagyon működtek ezek a vidéki bajnokságok, így kihívás sem érkezett. Tehát a bajnokság győztese automatikusan Magyarország bajnoka lett.