Érdekes helyzet. A világbajnoki selejtező csoport első helyezettjét látjuk vendégül. Albánia ugyanis vezeti a csoportot négy pontjával (győzelem Málta ellen és döntetlen a svédekkel), míg mi az ötödikek vagyunk egy ponttal. Az albán válogatottól eddig még soha nem szenvedtünk vereséget, sőt még gólt sem értek el ellenünk. Igaz, összesen háromszor játszottunk ellenük. Ebből az utolsó találkozásra 1950-ben került sor, amikor történetük legnagyobb vereségét szenvedték el, 12-0-ra voltunk jobbak. Mennyit változott a világ...
Csoportunkban egyébként a FIFA ranglistán a következő a helyzet: Albánia 83., Dánia 31., Magyarország 62., Málta 146., Portugália 10., Svédország 28.

Lassan kezdődött a mérkőzés. A tizedik percig kellett várni az első kapuralövésre. Húsz méterről Bogdani próbálkozott és Fülöpnek védenie kellett. Az ellentámadásból az albán kapusnak is munkája akadt Hajnal lövésével. A továbbiakban is elsősorban mi birtokoltuk a labdát, de valahogy nem volt erő, merészség, elképzelés a támadásokban. Az albánok előretolt védekezése ellen nem tudunk mit tenni.

A harminchatodik percben kis híján megleptek bennünket. Skela vett le egy labdát húsz méterre a kaputól és azonnal rá is tűzte. Bombája a felső lécet találta telibe. Az utolsó percben végre mi is komolyan veszélyeztettünk. Bodnár remekül bújt ki a védők közül és kiváló átadást kapott, amint levette már kapura is fordult. Tiszta helyzetben törhetett előre, de Beqiri az utolsó pillanatban utolérte és szerelte.

A második félidő mindjárt egy veszélyes albán kontrával kezdődött. Thorgellét szerelték és legalább öt játékos indult meg a kapunk felé. Talán maguk is meglepődtek, mert elügyetlenkedték a helyzetet. Rögtön ezután Hajnal szabadrúgása visszapattant a vendégek védelméről. Huszti a labdával egészen a baloldali szögletzászló közelébe keveredett és onnan adott be. A rövid sarokra pontosan érkezett a labda és Torghelle, aki öt méterről a hosszúba fejelt. (1-0)

Sokkal támadóbb szellemben játszottunk most, mint az első félidőben. Több támadásunk is eljutott a kapuig. Például a gól után tíz perccel Huszti ugratta ki Dzsudzsákot, aki beadott Thorghellének. A csúsztatott "csukafejes" elkerülte a jobb felsőt. Albánia is a pályán van, de akciót nem látni tőlük. Az első szögletet a hetvenedik percben rúgták. Közben nekünk volt jónéhány próbálkozásunk, de vagy a kapu volt rossz helyen, vagy a kapus (természetesen a mi szemszögünkből). Végül azután amikor a rendes játékidőből már tíz perc sem volt egészen hátra, balról végeztünk el szögletrúgást. A berepülő labdáért Juhász ugrott fel legjobban és kicsit elhibázottnak tűnő (ha szándékos, akkor zseniális) mozdulattal a földre fejelte a labdát, ami az albán kapus lábai között gurult a hálóba. (2-0)

Két perc múlva megint egy váratlan albán lövés. Most Agolli próbálkozott, mintegy negyven méterről és bizony a labda a felső lécet találta telibe.

Az első félideji rendkívül gyenge teljesítmény után különösen üdítően hatott a második félidőben mutatott harcos, bátor játékunk. A harmadik forduló alaposan átírta a sorrendet a csoportban. Dánia vezet hét ponttal, majd Svédország következik öt ponttal, ezután Portugália a harmadik négy ponttal, a negyedik helyen mi osztozunk Albániával négy-négy ponttal és a sereghajtó a nulla pontos Málta. A következő mérkőzésen, négy nap múlva, éppen ők következnek. Lehet gyűjteni a pontokat és javítani a helyezésen.