Előző 821. Barátságos mérközés Következő

Magyarország
  3:0  
(0:0)
Olaszország

Időpont: 2007.08.22. Helyszín: Budapest, XIV. ker., Puskás Ferenc Stadion Térkép
Vezette: Gonzalez, spanyol Nézőszám: 34900
Felállás
 

Sajnálom! A Funkció nem elérhető, töltse le a flash player legújabb verzióját!

Get Adobe Flash player

További információk
 


Szövetségi kapitány: Várhidi Péter 

Góllövők: Antonio Di Natale/49 , Juhász Roland /61 , Gera Zoltán /65 , Feczesin Róbert /76

Cserék: Oddo Massimo -> Grosso Fabio /46 , Materazzi Marco -> Barzagli Andrea /46 , Del Piero Alessandro -> Di Natale Antonio /46 , Toni Luca -> Inzaghi Filippo /46 , Tőzsér Dániel  -> Leandro de Almeida  /59 , Hajnal Tamás  -> Filkor Attila  /59 , Aquilani Alberto -> Palombo Angelo /65 , Vanczák Vilmos  -> Csizmadia Csaba  /73 , Priskin Tamás  -> Feczesin Róbert  /73 , Dzsudzsák Balázs  -> Halmosi Péter  /82 , Gera Zoltán  -> Buzsáky Ákos  /90

Kiállítások: nem volt kiállítás
Kommentár:

Az olaszoknak ez a mérkőzés mintegy felkészülés a bajnokságra, hiszen náluk csak a hétvégén kezdődnek a küzdelmek. (Ez a mérkőzés szerdán volt.)

Már a mérkőzés elején érzékelni lehetett, hogy itt valószínűleg nem egy "feltartott kezű" magyar válogatottat láthatnak a nézők. Bátor és lendületes akcióval vétette magát észre csapatunk.

Néhány perc múlva a vendégek is magukra találtak. Előbb Quagliarella cselezgetett és adott kötényt gyors egymásutánban két magyarnak is, majd Pirlo harminc méteres szabadrúgását fogta vetődve Fülöp. Kicsivel később Oddo beadását Aquilani közelről ollózva küldte a kapura és a kipattanó labdára is ő csapott le a leggyorsabban, de ezt a próbálkozását is hárította Fülöp.

Ezután Dzsudzsák néhány próbálkozása következett. Vagy beadással próbálta helyzetbe hozni társait, vagy maga próbálta bevenni a kaput. Egyik sem eredményezett találatot.

A félidő középső részében egyértelműen az olasz válogatott birtokolta többet a labdát, de mezőnyfölényük csupán egy kapufa mellé szálló és egy szögletre ütött lövésben nyilvánult meg. A huszonnyolcadik percben azután mégis a hálónkban táncolt a labda. Szabadrúgás után Materazzi hozta helyzetbe Luca Tonit, aki be is talált, de a játékvezető jelezte, hogy a gólt lesállás előzte meg és érvénytelenítette a találatot.

A játékrész végére nem csak kiegyenlítetté vált a játék, de örömmel volt megállapítható, hogy sokkal veszélyesebben, ötletesebben játszunk mint a vendégek. A harmincnegyedik percben Gera húsz méteres lövését, majd négy perc múlva remek beadását láthattuk. Ez utóbbit Vaskó hat méterről fejelte a kapu közepébe, ahol Buffon ölelte magához a labdát. Öt perccel a vége előtt Priskin huszonkettőről megküldött, a bal felsőbe tartó lövését kellett szögletre tolnia az olasz kapusnak. Ezután Tőzsér szöglete szállt középre a jobb oldalról. Gera éppen csak a kapu fölé fejelte a labdát. Az utolsó percben Tőzsér szabadrúgása kerülte el centikkel a vendégek kapuját.

Több csere után folytatódott a mérkőzés. Úgy tűnt, hogy ezek a változtatások az olaszoknak sikerültek jobban. Négy perccel a kezdés után máris vezettek. Inzaghi tizennyolc méterről célozta meg a kaput. A jól helyezkedő Fülöpöt azonban alaposan becsapta a lövésbe - néhány méter után -  éppen csak belepöckölő Di Natale. A játékszer éppen annyira változtatta csak meg a röppályáját, hogy kapusunk mellett elhaladva védhetetlenül landolt a hálóban. (0-1)

Az olaszok már el is könyvelték a győzelmet és kissé vissza vettek az iramból, kényelmesre váltottak. A mieink lassan újra megtalálták az első félidő végi formájukat és félórával a mérkőzés vége előtt már egyértelműen mi játszottunk fölényben. Szélesi a félpályától indította Gerát, aki remekül vette észre, hogy Leandróról megfeledkezett az olasz védelem. A megkapott labdát a csatár tíz méterről, nyugodtan lőhette kapura, de Buffont sikerült telibe kapnia és így szöglethez jutottunk. Filkor középre ívelt labdáját Vaskó fejjel juttatta Juhász elé, aki tizenkettőről kapásból a bal felsőbe bombázott. (1-1)

Nem tudtak mit kezdeni velünk az olaszok. Kifejezetten idegesítette őket, hogy nagyon könnyen cseleztük ki őket. Így tett Priskin is, aki a Filkortól kapott labdával becselezte magát a tizenhatoson belülre, miközben alaposan megkavarta Cannavarót. Az olasz nehezen emésztette meg, hogy csak így elmentek mellette, ezért határozottan (és határozottan szabálytalanul) lépett oda, vagyis buktatott. A megítélt büntetőt Gera a jobb alsó sarokba helyezte, ha már Buffon balra mozdult... (2-1)

Az utolsó tizenöt perc vette kezdetét, amikor újra ünnepelhettünk. Filkor adott előre, kicsit hosszan. Cannavaró kényelmesen kocogott a labdáért, Gera viszont még látott esélyt a megszerzésére és meglehetősen hosszú, de pontos becsúszással el is halászta az olasz lábáról. Megindult a kapu felé és már tíz méterre járt csak, amikor középre adott a még tökéletesebb helyzetben érkező Feczesin elé, aki közvetlen közelről az üres kapuba passzolt. (3-1)

Természetesen az olaszok nem könnyen törődtek bele a vereségbe, főként ilyen arányban. Tíz perccel a vége előtt Grosso huszonötről hatalmas szabadrúgás-bombával célozta meg a kapunkat, de a jobb felső sarok fölé szállt a labda. Majd Ambrósini egy hosszú továbbítást küldött kapura tizenhárom méterről, de erős lövése a léc fölött hagyta el a játékteret.

A végén még magyar helyzeteket láthatott a közönség. Feczesin tizenöt méterről leadott lövésénél Buffon bravúrral védett, de próbálkozott még Csizmadia, Juhász és Leandró is.

Igazán remek teljesítményt nyújtott a csapat! Hiába, hogy az olasz bajnokság még nem kezdődött el, hiába, hogy az olaszok mindig csak félgőzzel játszanak a barátságos mérkőzéseken. A világbajnokot legyőzni és ilyen játékkal, az mindenképpen dicséretes!

Nem tudni miért nem ezt az arcát látjuk a válogatottnak gyakrabban? Vagy talán ezután már látjuk? Mindenki ebben reménykedik. Bár tudjuk, hogy egy mérkőzésből nem szabad komoly következtetéseket levonni... de olyan kevés örömünk van...

Következik ismét egy tétmérkőzés.



 
 
Előzmények
Válassz a listából