A görögöktől elszenvedett kiábrándító vereség után Norvégiába utazott a csapat. Megjegyzendő, hogy a válogatott és a média között egyre feszültebb viszonyt jól mutatja, hogy magyar tudósítót elvétve lehetett találni az északi mérkőzésen. A hírek közlői nem is annyira az eredményeket, mint inkább az elképzelést, a realitást, a megfontoltságot kérik számon a labdarúgó vezetőktől, míg ők a türelmet keveslik.

Mi pedig nézzük a találkozó történéseit. Tulajdonképpen már első támadásunk kapura-lövéssel fejeződött be. Gera szabadrúgását kellett fognia Opdalnak. A következő percben viszont már a hálónkban táncolt a labda. Egy remek előre ívelést Iversen fejjel továbbított Carewnak, aki megszabadult védőjétől és amíg a védelem többi tagja csak nézte, ő tizenötről a kapuba vágta a labdát. Szerencsére a bíró les miatt érvénytelenítette a találatot.

A norvégok határozott, mondhatni erőszakos stílusban játszottak. Sokszor szereztek labdát és támadásaik rendre veszélyt is jelentettek. A tizedik percben Riise beadását a pontosan érkező Grindheim tíz méterről százszázalékos helyzetben fejelte kapu fölé. Két perc múlva Iversen fejesét Carew vette le, majd otthagyta a védőjét és tizenkét méterről éppen csak kapu mellé lőtt. Ezután nekünk is volt próbálkozásunk. Hajnal passzolt Gerához, aki nem sokat tétovázott. Huszonkét méterről leadott, csavart lövését Opdal csak kiütni tudta.

A félidő felénél harminc méterről próbálkozott Strobaek. Bombájába Carew beletette a lábát, de Végh nagy bravúrral szögletre tolta a megpattanó labdát. A sarokrúgás után Pedersen zavarta Véghet, aki így nem tudta megakadályozni, hogy Iversen öt méterről a kapuba fejeljen. (1-0)

A játékrész második felében kicsit vesztettek lendületükből a norvég támadások és kicsit határozottabb lett válogatottunk. Ennek ellenére a hazai csapat vezetett több és főleg veszélyesebb támadást, de szerencsénkre a végrehajtásba mindig becsúszott valami hiba. Éppen így volt ez a mi néhány helyzetünkkel is.

A második félidő ismét norvég támadásokkal indult, de hét perccel a kezdő sípszó után mégis előttünk nyílt gólszerzési lehetőség. Buzsáky két elmélázó hazai védő közül ellopta a labdát. Amikor utolérték, a labda Tőzsérhez került, aki tizennyolc méterről próbálta eltalálni a kaput, de ez nem sikerült.

Három perccel a magyar lehetőség után Riise vitte előre a labdát. Túljutott a tizenhatoson és az alapvonalról visszapasszolt Carew elé, aki hat méterről tisztán lőhetett, de az utolsó pillanatban Szélesi bedobta magát a labda elé.

Azután két perc alatt két gólt kaptunk. Előbb Végh indokolatlanul mozdult ki a kapuból. A labdát nem tudta megszerezni Carew elől csak tovább pofozta, de a norvég is beleért - így Braaten elé került, aki senkitől sem zavarva tizenhat méterről az üres kapuba lőtt. (2-0)

Két perc múlva a védők mögül kiugró Carew pontos, tértölelő átadást kapott. Csak a kapussal állt szemben és tizenöt méterről a kapuba gurított. (3-0)

A hetvennyolcadik percben Gera ollózása tapsot ért, de gólt nem. Alig több, mint tíz perccel a vége előtt Pedersen adott be Riisenek, aki továbbtette a labdát Carewhoz. Mindez a tizenhatosunkon belül, a tehetetlen védelem asszisztálásával. Carew beforgatta Juhászt és öt méterről a bal sarokba csavart. (4-0)


Két Európa-bajnoki selejtező 0-6-os eredménnyel. Itt tartunk. A találkozó után Kisteleki, az MLSZ elnöke, a stratégia átgondolásának szükségességéről beszélt, de felhívta a figyelmet, hogy ez nem vonatkozik személyekre. Elmondta még: fontos, hogy a jövőben ilyen vereségek ne legyenek... szóval mégis érdekes az eredmény?