Mindkét csapat a további európa-bajnoki selejtezőkre akart felkészülni ennek a mérkőzésnek a segítségével. A vendéglátók eredményeik alapján esélyesebbek voltak, de legutóbbi eredményeink nekünk is adtak okot a bizakodásra. Majdnem napra pontosan öt éve, Magyarországon mi győztünk 2-1-re. Csak ugyanezt kellene megismételni idegenben is.

Alig kezdődött el a mérkőzés és az első feljegyezni való a hazaiak gólja volt. Jobbról, szabadrúgásból csavarodott középre a labda. Knavs a kapunktól tizenkét méterre fejjel csúsztatta a sarok felé a labdát. Király  rajta volt, csakhogy a labda Sukalo kezének vágódott, irányt változtatott és a becsapott kapus tehetetlenül nézhette amint begurul a kapuba. A gól érvényes Sukalo nem tehetett a kezezésről, ahogy a gólról sem. Az természetesen így is kérdés marad, mit csinált az egész akció alatt a védelem? Kiegyenlített, de nem valami magas színvonalú küzdelem alakult ki. Sőt, a félidő nagy részében némi fölényben játszottunk. Még úgy is, hogy húsz perc is eltelt az első valamire való helyzetünkig, de azután többször is csak kicsin múlott az egyenlítés. A félidő hajrájában viszont a hazaiaknak volt kapusbravúrt igénylő próbálkozásuk. Talán a szlovének visszafogottságát a gyorsan megszerzett vezető góljuk is magyarázta.
A második félidőben az első tíz percben előbb a szlovének lövését kellett kitornásznia kapusunknak, majd egy perc múlva nekünk volt nagy helyzetünk. De Szabics nak a tizenöt méterről leadott lövést nem sikerült kellően irányítania így a kapu közepén tartózkodó Simenuovic zsákmánya lett. Még húsz perc volt hátra, amikor a hazaiak kulcsembere Zahovic elveszítette a fejét és beletalpalt Dárdai ba. Mivel már volt egy sárga lapja így el kellett hagynia a játékteret. Már a mérkőzés alatt volt olyan érzése az embernek, hogy Zahovic ezen a találkozón inkább gátolja, mint segíti csaatát. Kiállítása után ez az érzés igazolódni látszott. A szlovén csapaton ugyanis nem lehetett észrevenni, hogy tíz emberre fogyatkoztak, sőt mintha felszabadultabban játszottak volna. Az eset után szinte azonnal gólhelyzetet dolgoztak ki és csak öt perc kellett, hogy növeljék is előnyüket. A jobb oldalon Cimirotic kapott labdát és tizenhárom méterről éles szögből, szorongatott helyzetben is remekül lőtt a hosszú sarokba. A találkozó végére feljött a magyar válogatott, de a szépítő gólra már csak a hosszabbításban került sor. Lisztes  bal oldalról rúgott szögletet. A labdát az üresen hagyott Fehér Miklós  három méterről fejelte a kapuba.

Bár a nemzetküzi összehasonlításokban a hazai csapatot jobbnak tartják, most mégis bosszankodhattunk a vereség miatt, hiszen lehetőségönk több volt mint nekik. A kapitány szerínt a találkozó még így is remekül szolgálta a három hét múlva következő, Lettország elleni selejtezőre való felkészülést.