Lettország
3:1 | ||
(2:0) |
Magyarország
Időpont: | 2003.09.10. | Helyszín: | Riga, Skonto-stadion |
Vezette: | Larson, dán | Nézőszám: | 5500 |
Szövetségi kapitány: Gellei Imre
Góllövők: Verpakovskis/38 , Bleidelis/42 , Verpakovskis/51 , Lisztes Krisztián /52
Cserék: Lőw Zsolt -> Böőr Zoltán /46 , Fehér Miklós -> Kenesei Krisztián /46 , Rimkus -> Semjonovs /76 , Gera Zoltán -> Kovács Zoltán /87 , Verpakovskis -> Kolesnicenko /89
Kiállítások: nem volt kiállítás Kommentár:
A letteknek nyerniük kellett ahhoz, hogy a továbbjutásra esélyük lehessen. Szurkolóik azonban nem igen bíztak a sikerben. Valóban úgy tünt, hogy nekünk "áll a zászló", hiszen a csapat összeállításán sem kellett kényszerből változtatni, mint a hazai kapitánynak. Az előző találkozón, igaz itthon, mi győztünk, csakúgy mint nyolc éve és mind a kétszer 3-1-re.
Az első tíz percben nagyjából az elképzeléseknek megfelelően alakult a mérkőzés. Jól védekeztünk és a támadójátékunk is jobb volt, mint ellenfelünké. Ekkor legalább kétszer annyit bírtokoltuk a labdát mint ők. Azután lassan kezdett megszünni a fölényünk és félóra elteltével mintha elfáradt volna a csapat. A hazaiak egyre veszélyesebb támadásokat vezettek. Azután egészen elképesztő gólt katunk. (A másik oldalon gondolom csodálatosnak nevezik.) Szabadrúgáshoz jutottunk a lettek kapuja előtt. A belőtt labdát a védők úgy fejelték ki, hogy azzal Verpakovskis azonnal indulni tudott. Meg is tette. Végignyargalt a pályán, aki az útjába került azt kicselezte, és a kapujából kifutó Király mellett úgy gurította a labdát a bal sarokba, hogy a visszafutó Dárdai már nem érhette el. Az eset természetesen méginkább felhozta a vendéglátókat. Jobboldalról végeztek el szögletet. A beívelt labdát Astafjevs majd Bleidelis fejjel segített tovább egészen a hálónkig.
A csereként beállt Kenesei t egészen könnyedén szerelték a saját térfelükön a lett védők és már indították is az ellentámadást. Egy jóütemű kiugratás, egy pontos középre ívelés és Verpakovskis előrecsúszva hat méterről növelte háromra az előnyt. Most legalább gyorsan válaszoltunk, hiszen a következő magyar támadásból sikerült szépíteni. A hazai kapu előtt Lisztes emelte be a labdát Kenesei nek. ő lefejelte, Szabics pedig passzolta a befutó Lisztes elé, aki nyolc méterről a kapu jobb oldalába továbbított. A mérkőzés hátralévő részében már nem esett gól, bár támadgattunk és a lettek is indítottak kontrákat, de vagy a hibák, vagy a védők, esetleg a kapus "szólt közbe".
A nagy kudarc mellett csupán az lehet a vígsztaló, hogy esély még így is maradt a továbbjutásra. Ahhoz persze, hogy a lengyel csapatot legyőzzük a most látottnál sokkal jobb játékra van szükség. A győzelem nekik is éppoly fontos, mint nekünk ezért hiába lesz hazai a találkozó, nagyon nehéznek ígérkezik.