A még mindig sérült Alberten  kívül a remek formában levő, az előző találkozón nagyszerű teljesítményt nyújtó Szentmihályi  sem játszhatott betegség miatt. A baljós előjeleket fokozta a 10 fokos, májusinak nem igazán nevezhető hőmérséklet és a viharos idő.
A csapat felállása előszőr volt 1-1-4-3-2. Ebben a formációban Mátrai  a védőfal mögött söprögetett.
A jugoszlávok, mint mindig, most is különös elszántsággal készültek ellenünk.

Tulajdonképpen az egész mérkőzésen jobban játszottak a hazaiak. Bár Mátrai  a söprögető feladatát jól látta el, de a jugoszláv fölény egyértelműen megmutatkozott. A két előre tolt csatár keveset mozgott, nehéz volt őket megtalálni. Nem jöttek hátra labdákért, a hosszú átadások könnyen váltak a vendéglátók védelmének prédájává.
A találkozó úgy fejeződött be, ahogy kezdődött jugoszláv góllal.

A mérkőzés előtti rossz sejtelmek be igazolódtak: a jugoszlávok megérdemelten győztek.