Az igazi VB főpróba ez volt. Egy hónap múlva következett a várva várt svédországi VB! A skótok nagyon készültek. Szerették volna kiköszörülni azt a csorbát, hogy megelőzőleg 0-4 arányban maradtak alul Angliával szemben.

A válogatott az első félidőben meglehetősen idegesen játszott. A hátvédek sok hibát vétettek. Ennek eredményeként a skótok gyakran kerültek gólhelyzetbe. Az egyik ilyen hiba eredménye volt az is, hogy a 13. percben megszerezték a vezetést. A csatársor is sokat körülményeskedett, passzolgatott és még a kínálkozó kapura lövési lehetőségekkel sem élt.
A második játékrészben lényegesen feljavult a játékunk. Berendi  hatékonyan segítette a védők munkáját és a biztos háttér jótékonyan hatott a támadósorra is. Az erőnléttel nem volt probléma és most nekünk volt sok-sok helyzetünk, amiből végül egyet sikerült is kihasználni.
A mérkőzés hajrájában mindkét csapat előtt nyílt lehetőség a győzelem megszerzésére, de az eredmény nem változott.

A közönségnek nagyon tetszett a végig jó iramú találkozó. Már régen láttak ilyen színvonalas, remek küzdelmet.
A játékosok nagyon sportszerűen viselkedtek a pályán és a baráti légkör a banketten csak fokozódott. Amikor a zenekar a Gyertyafény-keringőt játszotta, a magyar és skót fiúk egymás kezét fogva álltak körbe és énekelték a népszerű dalt.
(Mit nem adnánk érte, ha a hazai bajnoki fordulók után is ilyen hangulat lehetne!)