Előző 153. Európa-kupa (2. sorozat) Következő

Magyarország
  2:2  
(1:0)
Ausztria

Időpont: 1931.10.04. Helyszín: Budapest, Hungária út Térkép
Vezette: Bauwens dr., Német Nézőszám: 32000
Felállás
 

Sajnálom! A Funkció nem elérhető, töltse le a flash player legújabb verzióját!

Get Adobe Flash player

További információk
 


Szövetségi kapitány: Máriássy Lajos dr. 

Góllövők: P. Szabó Gábor /41 , Zischek/58 , Spitz (Vörös) Illés /65 , Zischek/86

Cserék: Hiden -> Platzer /87

Kiállítások: nem volt kiállítás
Kommentár:

Ez a találkozó volt a 2. Európa-kupa sorozat negyedik mérkőzése. A "Wundermannschaft" (csodacsapat) vendégjátékára nagy érdeklődés mellett került sor. Az előző mérkőzéseken az osztrákok nagyon jól szerepeltek (a skótokat öt, a németeket hat góllal verték) és egyébként is nagyon ment a csapatnak. Nem a két válogatotton múlott, hogy a magyar földön játszott mérkőzések egyik legbotrányosabbika lett ez a találkozó.


Az első félidőben óriási szél fújt amit éppen szembe kaptak játékosaink és szembe kapták azt a salakot is, amit a pályáról fölragadott.
A 13. percben egy lövés a védőnk kezét érintette. Senki nem figyelt rá, hiszen rálőtt labda, de a játékvezető 11-est ítélt. A közönség és a játékosok hevesen tiltakoztak. Gyorsan le is csillapodtak az indulatok, hiszen a büntetőt Aknai  kitolta és pillanatok múlva felszabadult a kapunk. Ezután hosszabb ideig emberhátrányban játszottunk Borsányi  sérülése miatt, de ekkor sem történt baj. A félidő vége felé a bíró, mintha a félórával azelőtti hibáját akarná jóvátenni, most a javunkra ítél 11-est, egy kísértetiesen hasonló szituációban. Van azért lényeges különbség! Mi belőttük.
A második félidőt tehát vezetéssel kezdjük az osztrák "csodacsapat" ellen! Most a vendégek következnek azonban és bomba gólt lőnek. Nem kell sokat várni a magyar válaszra sem. Szabadrúgás után kapott labdát Avar  sarokkal továbbítlja és átadását Spitz  védhetetlenül küldi a kapuba.
Innentől azonban a játékvezető valódi főszereplője lett az eseményeknek. Mintha az utolsó tíz percben teljesen elveszítette volna a történések fonalát és véletlenszerűen ítélne hol ezt, hol azt.
De hogyan is történt? A 80. percben az osztrák kapuban a labda, mindenki újjong, de a bíró szabadrúgást ítél, igaz a javunkra, de mégsem vívta ki a játékosok és a közönség szimpátiáját. Még négy perc van vissza, amikor a "sógorok" egy támadás végén begyötrik az egyenlítő gólt ( Zischek melléről pattant be a labda). Egy perc múlva azonban már a mi támadásunk fut a vendégek kapuja felé. Avar  olyan ellenálhatatlanul tör előre, hogy Gall, aki fel akarta lökni, lepattant róla. A csatár átjátszotta magát még egy védőn, mire elhúzták a lábát. 11-es, 11-es!!! Órdítja egy emberként a közönség, de fütty nem harsant. Pedig kellett volna! Igaz, hogy Avar  nem került a földre, hanem bukdácsolva bár, de tovább próbált futni. Vitte a lelkesedés, na és a lendület. Az osztrák kapus elé vetődött, Avar  beleszalad. A labda a kapusé, de megsérül és le kell cserélni. A büntetőt reklamálva már ekkor volt olyan szurkoló, aki a pályára rohanva akarta meggyőzni a játékvezetőt tévedéséről.
Amint felharsant a mérkőzés végét jelző sípszó emberek lepték el a pályát. Sokan gratuláltak labdarúgóinknak, mások vigasztalták őket, megint mások pedig a játékvezető után eredtek. A rendőrök sorfala, csak kivont kardokkal tudta megvédeni a "sípos" testi épségét.


A találkozó után mindenki a bíró ténykedéséről és nem a játékról beszélt. Szövetségi kapitányunk elítélte azt, hogy egyesek ököllel akartak elégtételt venni a történtekért, de kiemelte, hogy a fölháborodás jogos volt, hiszen a bíráskodás kritikán aluli volt. Később a sportdiplomáciai üzenetváltások során, amikor is az MLSZ elnézést kért az inzultusért, Bauwens dr. (aki egyébként az egyik legelismertebb játékvezető volt) is elismerte tévedéseit. Ezután hat éven keresztül nem vezetett nekünk mérkőzést.



 
 
Előzmények
Válassz a listából