|
1956. 10. 28.
|
Nagy Imre kormánya a felkelők mellé áll, a miniszterelnök "nemzeti demokratikus mozgalom"-ról beszél és a követelések teljesítését ígéri. |
|
1956. 10. 25.
|
A Kossuth téren összegyült (békés hangulatú) tömegbe lőnek a környező házak tetejéről. A nép az ÁVH és a szovjet csapatok ellen fordul. Szabadságharc bontakozik ki, amely most már a vidéki városokra is átterjed. Gerő Ernő helyét a párt élén Kádár János foglalja el. |
|
1956. 10. 24.
|
Nagy Imre, ismét miniszterelnök és rádióbeszédben ígéri meg, hogy megvalósítják az 1953-as kormányprogramot. |
|
1956. 10. 23.
|
Felvonulás kezdődik, amely tüntetéssé változik. Elhangzik a Nemzeti dal, a Szózat, szabadságot és demokráciát követel a tömeg. Kivágják a zászlókból a címereket, ledöntik a Sztálin szobrot. Gerő rádióbeszéde, csak tovább szítja az amúgy is felfokozott érzelmeket. Gerő katonai segítséget kér a Szovjetúniótól, de a páncélosok már úton vannak a főváros felé. Harcok kezdődnek és kialakulnak az ellenállás központjai. |
|
1956. 10. 22.
|
Az egyetemisták 16 pontba foglalják a magyar nép függetlenségről és demokráciáról szóló követeléseit. |
|
1956. 10. 06.
|
Rajk László temetése tulajdonképpen a rendszer elleni tüntetés, amelyen mintegy 100.000 ember vesz részt. |
|
1956. 07. 18.
|
Rákosi lemond, a helyére Gerő Ernő kerül, ami azt mutatja, hogy lényeges változások nem fognak történni. |
|
1956. 05. 18.
|
Rákosi Mátyás utolsó nyilvános szereplésén "önkritikát gyakorol" és elismeri, hogy bizonyos fokú felelősség terheli Őt és a pártvezetést az előfordult törvénytelenségekért és a személyi kultusz eltűréséért. |
|
1956. 05. 10.
|
A magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár ("vasfüggöny") eltávolítása. |
|
1956. 03. 27.
|
Rákosi kénytelen elismerni, hogy voltak koncepciós perek valamint bejelenti több bebörtönzött szociáldemokrata szabadon bocsátását. |
|
1956. 02. 25.
|
A Szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusán elmondott Hruscsov beszéddel nyilvánvalóvá válik, hogy szakítani akarnak a sztálini örökséggel mind a kül-, mind a belpolitikában. |
|
1955. 12. 14.
|
Magyarországot az ENSZ felveszi tagjai közé, ezzel a tagországok száma 76-ra emelkedik. |
|
1955. 10. 18.
|
A magyar kommunista írók levelet intéznek a pártvezetéshez, amelyben aggodalmukat fejezik ki a művészetet is súlytó, visszatért önkényes, antidemokratikus, erőszakos módszerek miatt. Ez tekinthető az első olyan csoportos véleménynek, amelyet aláírói nyíltan vállalnak. A retorziók (kizárások, megrovások) nem maradtak el. |
|
1955. 07. 28.
|
Megszigorítják a termelőszövetkezetekből való kilépés feltételeit. |
|
1955. 07. 08.
|
Kormányrendeletben szigorítják meg a beadási kötelezettségeket. |
|
1955. 05. 15.
|
Megállapodás születik, melynek értelmében megszünik Ausztria szovjet megszállása. |
|
1955. 05. 14.
|
Létrehozzák a Varsói Szerződést, a szocialista országok közös katonai parancsnokságát. Magyarország az alapítók között van, ami a szovjet csapatok országunkban tartózkodását véglegesíti. |
|
1955. 04. 18.
|
Nagy Imrét leváltják. Az elmúlt évek engedményei veszélybe kerülnek. Máris előtérbe kerül a nehézipar fokozott fejlesztése, a munkafegyelem és a parasztpolitika szigortása. |
|
1955. 02. 01.
|
Nagy Imre súlyosan megbetegszik. Koronaér-trombózissal, idegkimerültséggel és magas vérnyomással kezelik. |
|
1954. 07. 22. - 23.
|
Az ötvenes évek elején bebörtönzött politikai foglyokat engednek szabadon köztük több, később jelentős szerepet játszó kommunistát (Pl: Kállai Gyula, Losonczy Géza, Kádár János, Aczél György) |
|
1954. 01. 09.
|
Bevezetik a személyi igazolvány használatát. |
|
1953. 09.
|
Több intézkedés próbálja csökkenteni a lakosságban felhalmozódott feszültségeket ilyenek a nagyarányú árcsökkenés, a tervutasításos rendszer feloldása, a beadási kötelezettségek csökkentése, a kuláklista eltörlése, a háztáji földek növelése, a termelőszövetkezetekből való kilépés megkönnyítése. |
|
1953. 07. 25. - 26.
|
A rövid idejű (két évnél kevesebb) börtönbüntetésre ítélt politikai foglyok amnesztiát kapnak. Bejelentik a kitelepítések és az internálótáborok megszüntetését. |
|
1953. 07. 04.
|
A Moszkvában (június 13-án) kapott utasításnak megfelelően az országgyűlés Nagy Imrét választja meg miniszterelnöknek. |
|
1953. 06. 27. - 28.
|
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésén elítélik Rákosi, Gerő, Farkas és Révay tevékenységét és elfogadják a "júniusi határozatot". Ebben sok kedvező intézkedést hírdetnek meg, de valódi változások nem történnek. |
|
1953. 06. 17.
|
Három napig (17-19) tartó rendszerellenes felkelés robban ki az NDK-ban, ami véres eseményekbe torkollik. |
|
1953. 05. 17.
|
Parlamenti választások zajlanak az országban, a részvétel 98%-os. Szavazni csak egyetlen listára lehet, így Rákosiék hatalmas választási győzelmet aratnak. |
|
1953. 03. 05.
|
Szovjetúnióban a háromnappal előbb bekövetkezett agyvérzésbe belehal Sztálin. |
|
1953. 02. 08.
|
Több kormányrendelet születik a népesség növelése érdekében (családi pótlék, terhesek, anyák, gyerekek fokozott védelme). Ennek egyik "eszközeként" bevezetik a 20-50 éves férfiakat és a 20-45 éves nőkre vonatkozó gyermektelenségi adót. Az érintett korosztályból akinek nincs gyermeke, de keresete van annak 4% adót kell fizetnie. (Ekkor Ratkó Anna az egészségügyi miniszte, róla kapta ez az időszak a "Ratkó-korszak" nevet.) |
|
1953. 01.
|
Az országban tetőzik az influenza. (A két hónapig tartó járvány következtében gyógyszerhiány lépett fel 144-en meghaltak, közel háromezren kerültek kórházba és összesen mintegy 350.000-en betegedtek meg. |
|
1952. 12. 17.
|
A kormány december 26-át munkanappá nyilvánítja. |
|
1952. 11. 21.
|
Budapest élelmiszer ellátási gondokkal küzd. Elhatározzák, hogy bevezetik a barna kenyeret. A lakosság nehezen viseli az újabb "önkorlátozást". |
|
1952. 10. 02.
|
Rendelet születik az állatállomány növeléséről. Két év alatt szarvasmarhából 4,6-szor, lóból 3,87-szer, sertésből 3,6-szer, baromfiból 11-szer annyinak kell lennie mint jelenleg. Az előző hónapban már előírták, hogy az egyes növényekből mekkora területeket kell bevetni a földtulajdonosoknak. Sőt azt is rögzítették, hogy pontosan hány nap alatt kell elvégezni az egyes termények betakarítását. |
|
1952. 08. 14.
|
Magyarország miniszterelnöke Rákosi Mátyás lesz. |
|
1952. 05. 27. - 29.
|
Az országgyűlés törvénybe iktatja az állami ellenőrzés szükségességét. Létrejön az Állami Ellenőrző Központ, amely gyakorlatilag az élet minden területét figyeli és mindenki számára kötelezővé teszi, hogy jelentse bármilyen szabálytalanságot észlel. |
|
1952. 03. 16.
|
Munkanappá nyilvánítják húsvét hétfőt. |
|
1952. 03. 09.
|
Országszerte hatalmas ünnepségeket tartanak "népünk bölcs vezérének" tiszteletére. Ez az ünnepség sorozat volt a szervezett személyi kultusz leglátványosabb megnyilvánulása. Ünnepi gyüléseken éltetik, kiállításon mutatják be életét és levelek, táviratok árasztják el nem csak Magyarországról, de külföldről is. |
|
1952. 02. 17.
|
Államosítják a "haszonszerzésre alkalmas" házingatlanokat illetve azokat amelyek felújításáról a tulajdonos nem tud gondoskodni. |
|
1951. 12. 16.
|
Sztálin hatalmas szobrát avatják fel Budapesten a felvonulások, dísszemlék céljára kialakított téren. (Az építkezés folyamán lebontják a Regnum Marianum templomot.) |
|
1951. 10. 06.
|
Sugározni kezdi műsorait a Szabad Európa Rádió magyar adása. |
|
1951. 06. 17.
|
Kényszerlakhelyekre telepítenek Budapestről 3785 "osztályidegent", a "nép ellenségeit" és családjukat. |
|
1951. 03. 18.
|
A beadási kötelezettséget kiterjesztik és emelik a beadási szinteket is. |
|
1951. 03. 10.
|
Március 15-ét munkanappá nyilvánítja a kormány. |
|
1950. 09. 17.
|
Határozat születik a budapesti metró építéséről. |
|
1950. 05. 11.
|
A közigazgatást átszervezik és létrehozzák a tanácsokat. A megyék átszervezése (új terület, új név) már előzőleg megtörtént. |
|
1950. 01. 02.
|
Útjára indul az első ötéves terv. |
|
1949. 12. 28.
|
Államosítják a 10 főnél több munkást foglalkoztató valamint a külfőldi tulajdonban lévő üzemeket. |
|
1949. 12. 21.
|
Nagy ünnepségek Sztálin 70. születésnapja alkalmából. Könyvek, filmek, emlékmű, szobrok, út és utca nevek. (Ezen a napon indul meg a trolibusz közlekedés és a járatok számozását 70-essel kezdik. |
|
1949. 09. 24.
|
Kihírdetik az ítéletet a Rajk és társai ellen folytatott koncepciós perben. Őt és két társát halálra ítélik. |
|
1949. 08. 18.
|
Az országgyűlés elfogadja az új alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország népköztársaság és augusztus 20-a lesz a "Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepe" (ezt megelőzően államalapító Szent István király emléknapja volt). |
Regisztráció
