Dátum Esemény
1964. 08. 02. Észak-Vietnami erők a térségben jelenlévő amerikai rombolót támadnak meg a Tonkini- (Vietnami-) öbölben. (A támadás 04-én megismétlődik.) Ezek az események tekinthetők az USA és Észak-Vietnam között kirobbant vietnami háború okainak.
1964. 07. 02. L. B. Johnson az USA elnöke aláírja az amerikai polgári törvényt, amely kimondja a fajok egyenjogúságát és megtiltja a megkülönböztetéseket. A faji megkülönböztetés elleni, már hosszú ideje tartó tiltakozások azonban folytatódnak.
1964. 07. Angliából most indúl hódító útjára a miniszoknya. A 30 éves tervező Mary Quant ezt megelőzően elsősorban a gyermekdivattal foglalkozott.
1963. 12. 02. Magyarország újra nagykövetségi szintre emeli a kapcsolatait Nagy-Britániával. (17-én Franciaországgal is megkötik a szerződést.)
1963. 11. 22. Az amerkai elnök, John F. Kennedyt dallasi (Texsas) látogatása során merénylet áldozata lesz. Halála után 99 percel már új elnök Lyndon B. Johnson áll az USA élén.
1963. 08. 08. Nagy-Britániában a Glasgow - London között közlekedő vonat postakocsiját kirabolják és 2,5 millió fontot visznek el. A rendkívűl pontosan megtervezett akció, a "nagy vonatrablás" néven szinte legendává válik.
1963. 08. 05. Három atomhatalom képviselői moszkvában egyezményt írnak alá, amely megtíltja a víz alatt, a légkörben és a világűrben folytatott atomkísérleteket, robbantásokat ("atomsorompó"). Franciaország a negyedik atomhatalom nem csatlakozik az egyezményhez.
1963. 06. 16. A Szovjetúnióban fellőtték a Vosztok-6 űrhajót, amelynek az utasa Valentyina Tyereskova, az első női űrhajós.
1963. 03. 21. Magyarországon általános amnesztiát hírdetnek. Innentől számítva szabadon engedik majdnem valamennyi politikai elítéltet, az 56-osakat is. (Az amnesztia nem vonatkozott a gyilkosságért vagy hűtlenségért elítéltekre és a visszaesőkre.) Az USA egy titkos megegyezésnek megfelelően javasolja az ENSZ -ben a magyar kérdés levételét a napirendről.
1962. 10. 28. A kubai válság lezárásaként Hruscsov elrendeli a Szovjetúnió kubai rakétabázisainak leszerelését, miután Kennedy garantálja, hogy az USA nem támadja meg Kubát.
1962. 09. 25. Kuba hozzájárúl, hogy a Szovjetúnió kikötőt kapjon a területén. Ez tovább fokozza az USA és a Szovjetúnió Kubával kapcsolatos konfliktusát (kubai válság).
1962. 08. 16. Az MSZMP KB határozata elítéli az 1949-53 közötti koncepciós pereket és kizárja a pártból Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt valamint 17 társukat. Az 1953 utáni történésekről nem esik szó.
1962. 08. 11. Egyszerre két szovjet űrhajó is a világűrbe emelkedik. Előszőr a Vosztok-3 A. Nyikolajevvel, majd a Vosztok-4 P. Popoviccsal a fedélzetén. Mindkettő augusztus 15-én érkezik vissza a Földre.
1962. 03. 14. 18 ország résztvételével leszerelési konferencia kezdődik Genfben.
1962. 02. 20. John H. Glenn az első amerikai űrhajós a Mercury űrhajó, Friendship-7 kabinjában háromszor megkerüli a Földet.
1961. 08. 13. A berlini kérdés rendezése késik. Augusztusban minden addigit meghaladó számú menekült érkezik Berlin nyugati részébe (pl. csak 09-én 1926 személyt vesznek lajstromba). 13-a éjjelén a néphadsereg egységei drótakadájokkal váratlanul lezárják Berlin szovjet szektorát, 12-re csökkentik az addig meglévő 80 átkelő helyet. 15-én megkezdik a betonfal építését, 22-én az átjárók számát 7-re csökkentik. A "berlini fal" több évtizedes élete elkezdődött.
1961. 06. 03. Bécsben előszőr találkozik egymással Nyikita Hruscsov és John F. Kennedy.
1961. 04. 17. - 20. Kubában a Disznó-öbölben (Bay of Pigs) amerikában kiképzett, a CIA által támogatott kubai emigránsok szállnak partra. Mivel az előzetes várakozással ellentétben a kubaiak nem támogatják az offenzívát, az gyorsan kudarcba fullad és súlyos károkat okoz az amerikaiak külpolitikájának.
1961. 04. 12. Reggel 09.07-kor (moszkvai idő szerínt) Bajkonúrban felemelkedik és elhagyja a Földet a Vosztok-1 űrhajó, amelynek fedélzetén Jurij Gagarin a világ első űrhajósa tartózkodik. Az űrhajó 10.55-kor tér vissza. Az eltelt 148 perc alatt zajlott le a világtörténelem első űrutazása, amelynek során a 27 éves űrhajós megkerülte a Földet és 70 percet töltött a súlytalanság állapotában.
1960. 11. 09. John Fitzgerald Kennedyt választják az USA elnökévé.
1960. 10. 03. New Yorkban az ENSZ közgyűlésen beszédet mondhat Kádár János, annak ellenére, hogy a közgyűlés elmarasztalta a Kádár-rezsimet és a "magyar kérdés" még mindig napirenden van.
1960. 05. 05. Moszkvában Hruscsov bejelenti, hogy négy nappal korábban a szovjet légelhárítás lelőtt egy amerikai U-2 típusú felderítő repülőgépet. Ezek a gépek már rég óta rendszeres repüléseket végeztek szovjet területek felett, de a nagy repülési magasság miatt eddig erre nem volt bizonyíték. Az incidens miatt elmarad a május 16-ra tervezett nagyhatalmi konferencia.
1960. 03. 17. Genfben elkezdődik az előszőr megtartott "Kelet - Nyugat" leszerelési konferencia, ahol tíz ország (USA, Szovjetúnió, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia) vesz részt.
1959. 10. 18. Képek érkeznek a Földre a Hold túlsó (a Földről sohasem látható) oldaláról. Az október 04-én fellőtt Lunyik-3 műhold érkezett vissza földközelbe és sugározta a készített felvételeket.
1959. 09. 15. Hruscsov az USA-ban 12 napos látogatást tesz.
1959. 09. 13. Ember alkotta repülő szerkezet, egy szovjet rakéta előszőr éri el a Holdat.
1959. 06. 04. Hruscsov, aki Kádárt hatalomra segítette Magyarországra látogat.
1959. 06. 01. Létrehozzák az egyházak ellenőrzése céljából az Állami Egyházügyi Hivatalt.
1959. 03. 19. Rendelet születik a termelőszövetkezetekről. A kollektivizálás ütemét mindenképpen gyorsítani akarják és ennek érdekében az erőszaktól sem riadnak vissza.
1958. 10. 15. A brüsszeli világkiállítás díjjainak kiosztása. A magyarok nagy sikereket aratnak 47 kitüntetésben részesülnek és ebből 22 nagydíj (Pl: Heller-Forgó féle hűtőtorony, Orion rádió). A magyar pavilon Arany Csillag kitüntetést kap és a képzőművészeink művei (Csontváry Kosztka Tivadar képei, Kovács Margit kerámiái) is osztatlan elismerést aratnak.
1958. 06. 17. A moszkvai rádió bejelenti, hogy Magyarországon kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A hír nemzetközi felháborodást vált ki.
1958. 02. 01. Az Explorer nevű műholdat sikerül az amerikaiaknak (a már sikeresen fellőtt két szovjet szputnyik után) a világűrbe juttatni.
1957. 11. 03. A Szovjetúnió második szputnyikját küldi a világűrbe. A szerkezet fél tonna súlyú és rengeteg műszert visz magával, valamint az első "űrutast", egy Lajka nevű kutyát. Lajka hat nap múlva az oxigén elfogyása miatt elpusztúl, de bizonyítja, hogy az űrben, a súlytalanság körülményei között is lehet élni.
1957. 11. 02. Megszüntetik a rögtönítélő bíráskodást.
1957. 10. 04. Előszőr kerül ember álltal készített tárgy a földi légkörön kívülre. A Szovjetúnió által fellőtt szputnyik körpályán kering a Föld körül.
1957. 07. 02. Magyarországon előszőr sugároznak TV-híradót.
1957. 06. 15. Péter Gábort az ÁVH egykori vezetőjét 14 év börtönre ítélik. Ez, az akkoriban az "ellenforradalom" résztvevőivel szemben kiszabott büntetéseket, gyakori halálos ítéleteket is figyelembe véve nagy felháborodást kelt.
1957. 04. 08. Megszületnek az első ítéletek az "ellenforradalom" résztvevői ellen. Ez alkalommal 11 vádlottat ítélnek el, 3-an kapnak halálbüntetést.
1957. 04. 06. Létrehozzák a Legfelső Bíróság Népbírósági Tanácsát, amelynek ítéletei ellen már nincs hová fellebbezni.
1957. 03. 21. Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség.
1957. 02. 19. Rendelettel hozzák létre a párt fegyveres testületét, a munkásörséget.
1956. 12. 11. Rögtönítélő bíráskodást vezetnek be az országban. A következő időkben 21.000 per indítanak, 300 főt ítélnek halálra. A forradalom kirobbanását követő harcokban és a megtorlások során a halottak száma eléri a 2500-at, legalább 20.000-en sebesületek meg és mintegy 200.000 hagyták el az országot.
1956. 12. 02. Az MSZMP ellenforradalomnak minősíti az előző hónap eseményeit.
1956. 11. 22. Nagy Imrét a KGB elfogja és elszállítja az országból.
1956. 11. 14. Kádár rádióbeszédet mond és megígéri a megindult reformfolyamatok folytatását valamint, hogy az eseményekben résztvevőknek nem lesz bántódásuk.
1956. 11. 07. A Kádár-kormány az Országházban leteszi az esküt.
1956. 11. 04. Szovjet páncélosok támadják Budapestet. Nagy Imre és hívei a jugoszláv követségre menekülnek. Kádár János ellenkormányt alakít.
1956. 11. 03. A kivonulásról folyó tárgyalások ellenére szovjet csapatok áramlanak az országba. A tárgyaláson résztvevő, Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttséget letartóztatják és megindul az ország elleni szovjet támadás.
1956. 11. 01. A kormány bejelenti, hogy kilép a Varsói Szerződésből és az országot semleges állammá nyilvánítja. Kádár János bejelenti a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását. A Szovjetúnióban előkészületek kezdődnek a Magyarországi katonai akcióra. Az USA jelzi, nem fog beavatkozni védelmünkben, a nyugati hatalmak is mással vannak elfoglalva (Szuezi-csatorna).
1956. 10. 30. A szovjet páncélosok kivonulnak Budapestről.


 
 
Előzmények
Válassz a listából