Új év és újra itt vannak a válogatott mérkőzések. Cél az Európa-bajnoki jó szereplés.
Elsőnek egy felkészülési találkozó. Vendég Horvátország. Felkészülésre kiválóan alkalmas válogatott.
A két csapat nagyjából azonos játékerőt képvisel. A FIFA ranglista 19. helyén voltunk mi és a 18. helyén a horvátok a mérkőzés előtt.

Eddig kilenc alkalommal küzdöttünk meg egymással és az első találkozásunk óta (1940), amikor 1-0-ra nyertünk itthon, nem sikerült legyőznünk őket. 1996, 2002 és 2004 horvát győzelmet hozott, az összes többi találkozó döntetlenre végződött.
A horvátok egy héttel a magyarországi mérkőzés előtt Izraelt fogadták és 2-0-ra le is győzték őket.
A horvátok egyébként az EB H csoportjában kezdenek majd Olaszország, Norvégia, Bulgária, Azerbajdzsán és Málta társaságában. Mi az F csoportban Görögország, Románia, Finnország, Észak-Írország és Feröer mellett kaptunk helyet.

Csapatunkban ezúttal nem Király áll a kapuban, mert a kapitány egy-egy félidőben ki akarja próbálni Dibuszt és Bogdánt is. Pintér és Kádár sérülés miatt nem lép pályára.
Természetesen a horvátok is felkészülésnek szánják a mérkőzést. Figyelembe kell venni, hogy egy hete már pályára léptek és az sem elhanyagolható, hogy Ivan Rakitic a Barcelona támadója mellett hiányzik a csapatból Nikola Kalinic és Milan Badelj (mindketten Fiorentina) valamint Marko Pjaca (Dinamo Zagreb). Szóval nem a legerősebb csapat, de azért így sem rossz!

A két csapat telt ház előtt léphetett pályára. A szurkolók bizalma tehát adott volt.
Csapatunk egy molinót tartva köszönte meg a szurkolók eddigi segítségét és bizalmát. A molinón az állt: Köszönjük! Nélkületek nem sikerült volna az Eb-kijutás. Dzsudzsák a csapatkapitány élő szóban is megköszönte mindezt.
A találkozó megkezdése előtt a két hete elhunyt Verebes Józsefre és a brüsszeli terrortámadás áldozataira egy perces gyászszünettel emlékeztek. (Érdekes, hogy ez a momentum a Nemzeti Sport és Az MLSZ mérkőzésről szóló összefoglalójából is kimaradt.)

A mérkőzést mind a két csapat puhatolózással, erőfelméréssel kezdte. Legalábbis így vélhettük mi és a többi szurkoló. Azonban ez a "puhatolózó" időszak meglehetősen sokáig, majdnem fél órán keresztül tartott. Közben azért akadt egy-egy helyzet is. A huszadik percben Brozovic kissé lecsúszott lövése a jobb felső fölött hagyta el a játékteret. Majd a huszonnegyedik és a huszonhetedik percben Kleinheisler, illetve Priskin lövése szállt alaposan kapu mellé.
...és a puhatolózó játéknak a huszonkilencedik perc vetett véget, amikor Modric ugratta ki Perisicet a bal oldalon, azután bead az ötösre, ahol a jobb sarokról Mandzukic a kapu közepébe lő. A labda egyébként két magyar védő előtt surrant oda a horvát játékoshoz és ebben a támadásban a védelmünk egyébként is kissé "álmatagon" szerepelt. (0-1)

A gól a magyar puhatolózásnak is véget vetett. Végre egy valódi lövést láthattunk. A harminc hatodik percben Nagy passzolt Dzsudzsáknak, aki kicsit igazított és húsz méterről megküldte a labdát, ami alig kerülte el a jobb alsót. Két perc múlva Kovacic tört be az ötös előterébe, de sikerült tisztázni. Újabb három perc múlva, újabb horvát helyzet. Ezúttal Perisic lőtt a 16-osról, nagy erővel, azonban a léc fölé szállt a labda. De egy perc múlva (a negyvenkettedikben) Dzsudzsák ügyesen, sarokkal tette oda a labdát Kleinheisler elé, aki megnézte a jobb alsót és huszonkét méterről lőtt. A vendégek kapusa azonban nagy bravúrral kitenyerelte a labdát.

A második félidőre négy cserével futott ki csapatunk. Ez tehát most egy "másik" válogatott.

Két perccel a kezdés után máris helyzetbe kerülünk. Szalai (az egyik csere) Kleinheislerhez passzol, aki 20 méterről nagy erővel lő. A labdát a horvát portás csak a léc fölé tolni tudja.
A második félidőben határozottan mi játszunk támadóbban. Ennek természetesen az is az oka, hogy a vendégek kissé visszafogottak lettek. Próbálják tartani az eredményt, visszahúzódtak és mi éltünk a lehetőséggel. A támadásaink futnak, de meglehetősen sok hibával. Vannak helyzeteink, de igazán veszélyt nem jelentünk. A horvátoknak szinte támadásuk sincs, illetve ha mégis, akkor azt a védelmünk meglehetősen könnyedén hárítja.

A következő helyzetre egészen a hetvenhetedik percig kell várni. Ekkor a horvátok egyetlen cseréjeként, frissen beállt Srna végzett el szabadrúgást és a tizenhét méterről leadott lövés alig-alig kerülte el a bal felső sarkot. Ha jobban céloz, Bogdán nem tudta volna elérni. Két perc múlva mi jutunk hasonló szabadrúgáshoz. A különbség, hogy huszonegy méterről és hogy Dzsudzsák végzi el és hogy ő nem véti el, hanem a bal felsőbe küldi a játékszert. (1-1)

Az újabb két cserénknek köszönhetően már négy csatár van a pályán. Ennek megfelelően kicsit élénkebb a támadójátékunk, több a támadás, kissé veszélyesebbek is, de igazi nagy helyzet nincs közöttük. A horvátok egyetlen kapura lövését, a mérkőzés utolsó percében, Modric lövése jelenti, ami a kapu bal alsó sarkába tart, de Bogdán megszerzi. Az eredmény már nem változik.

A döntetlent megszereztük.
A játék sem volt rossz. Az igazi értéket az jelentette, hogy végig játszottunk és volt még az utolsó percekben is küzdeni tudás, kezdeményező készség.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy az ellenfél nem "harapott" igazán. Valahogy nem volt bennük lendület, átütőerő. ...de tekintsük úgy, hogy a mi játékosaink vették el a kedvüket, nem adtak lehetőséget. Valójában valóban elmondható, hogy a védelmünk többnyire jól működött.
Az eredmény tehát jónak tekinthető, de van még mit gyakorolni.

A horvátok egy hét különbséggel játszották a két felkészülési mérkőzést. Talán azért is, mert az EB-n is meglehetősen kis időközökkel, négy naponta, lesznek a találkozók. Nálunk kicsit nagyobb a szünet. A következő felkészülési mérkőzésre május 20-án kerül sor. Az akkori ellenfél még nem ismert.