Halvány, ahogy mondani szokták "matematikai" esélye még van ugyan mind a két csapatnak a továbbjutásra, de a valóságban bizony ez a találkozó már tét nélküli volt. Pontosabban mégsem egészen, mert a Várhidi vezette válogatottnak ez volt az első "nem-barátságos" mérkőzése.

A mérkőzés kezdete után az első komolyabb akciónk gólt eredményezett. Hajnal a bal oldalról pontosan ívelt Juhászhoz, aki az érkező Priskin elé tálalt. A csatár megelőzte a védőket és fejjel, hét méterről a kapuba csúsztatott. (1-0)

Amióta Várhidi a szövetségi kapitány (ez az ötödik ilyen mérkőzés) a válogatott minden gólját Priskin Tamás szerezte. Mindegyik találkozóra jutott hat találatából.

A gól után ellaposodott a mérkőzés. Moldova játszott némi fölényben, de ez leginkább a labdabirtoklásban mutatkozott meg. Támadásaik nem igen jelentettek veszélyt, bár a védekezésünkben akadtak hiányosságok. Mi sem hoztuk nehéz helyzetbe a vendégek védelmét, mert a hibák jellemzőek voltak a támadásainkra is. A félidő felén éppen csak túljutottunk, amikor Frunza csúsztatott középre Comlionochoz, aki tíz méterről lőtt, de erős lövése elzúgott a kapu fölött. Egy perccel ezután már a hálónkban táncolt a labda. Tóth felszabadítónak szánt gyertyája Frunza elé pottyant és ő nem is tétovázott. A tizenkétméteres lövés nem sikerült igazán, viszont Bugaiov egészen közelről ismételhetett és be is talált. A játékvezető lest ítélt. Gyorsan mi is egy helyzettel válaszoltunk. Priskin csúsztatott labdáját Gera lőtte tíz méterről a kapu mellé.

A második félidő éppen olyan unalmasan indult, mint ahogy az első befejeződött. Az ötvenkettedik perctől azután hirtelen megindultak a támadásaink. Vadócz a jobb oldalon tört előre. Beadása inkább kapuraemelés lett és bizony Pascenco csak nagy nehézségek árán tudta kapufára ütni. A következő pillanatokban Priskin a bal oldalon, a tizenhatos sarkánál dajkálta a labdát, majd a kapu hosszú felső sarkát célozta meg csavart labdájával. A kapus már tehetetlen volt, a játékszer azonban a felső lécről vissza pattant a játéktérre. Néhány perc múlva Tőzsér előtt nyílt lehetőség. A Gerától kapott labdával betört a büntetőterületen belülre, de bizonytalankodott, így a védőknek volt idejük a lövése elé vetődni. A visszapattanót még tovább tudta tenni az érkező Vadócznak, de a kilépő Pascenco elcsípte a labdát.

Ezután olyasmi történt, ami Várhidi kapitánysága alatt még soha. Nem Priskin rúgta a gólunkat. Hajnal negyven méterről, balról, az oldalvonal mellől szabadrúgásból indította Gerát. Valahogy megfeledkeztek róla a védők. A csatár remekül ugrott ki és a hosszú labdát hat méterről kapásból passzolta a bal sarokba. (2-0)

Tíz perc múlva egy jobbról beívelt szöglet után növelhettük volna az előnyt. Huszti fejese hat méterről éppen csak elkerülte a kaput. Öt perc múlva Priskin Vadócztól kapott remek labdát, egy csel után már a tizenhatoson belül járt és tíz méterről kapura emelt. A labda a jobb kapufa mellett hagyta el a játékteret.

Tíz perccel a vége előtt a moldávoknak is akadt lehetőségük. Olexici emelte át a labdát a védelmünk felett, a remekül kilépő Alekszejevnek kicsit hosszú volt az átadás, de még éppen kapura tudta tolni, Végh azonban a helyén volt és a labda útjába vetődött.

Ezután még Vadócz tizenkét méterről leadott lövése és Tőzsér huszonkét méteres bombája kerülgette a vendégek kapuját, de az eredmény már nem változott.

A fiatal, Várhidi által vezetett válogatott megnyerte idei, és az új kapitánnyal első tét mérkőzését. Ez még akkor is figyelemre méltó, ha a találkozónak valódi tétje már nem volt. Különösen szép volt a második félideji játék és az, hogy az első játékrész után tudott stílust váltani a csapat.