Az utolsó barátságos mérkőzés volt ez az európa-bajnoki selejtezők előtt. Ellenfelünkkel 1988 óta hat alkalommal játszottunk, ebből az utóbbi négy tétmérkőzés volt és bizony három izlandi győzelmet hozott. Az eredmények fényében tehát nem is ígérkezett könnyűnek a mérkőzés.
A találkozót Magyarországon nem közvetítették.

Az első félidőben meglehetősen kiegyenlített küzdelem zajlott. Óvatosan játszottunk, ami a bevezetőben ismertetett eredményeket figyelembe véve érthető. Leginkább szögletekből és szabadrúgásokból veszélyeztettük a hazaiak kapuját. Az izlandiaknak is voltak ígéretes akcióik, de gólt ők sem értek el. Mindent egybevetve elsősorban a veszélyek elkerülésére öszpontosított a csapat.
A második félidőben hasonlóan kiegyenlítetten kezdődött a játék, de az idő múlásával egyre inkább a magyar válogatott vette át az irányítást. Fölénybe kerültünk és támadásaink is egyre nagyobb veszélyt jelentettek. Igaz ezzel párhuzamosan a szórványosan előforduló hazai helyzetek is magukban rejtették a gól lehetőségét. Már csak tíz perc volt hátra, amikor egy előre vágott labdával Lőw  iramodott meg a bal oldalon. A 16-os sarkánál lövésre szánta el magát és a kapu közepébe bombázott. A hazaiak játéka szétesett. Az utolsó percben Tököli  tört be a 16-osukra, majd Lisztes hez továbbított, aki visszagurított Dárdai  elé. ő a 16-osról nagyerővel a kapu bal oldalába bombázott.

A vége nagyon szépre sikerült és megérdemelten győztünk. Az európa-bajnoki selejtezőn Svédország következik. Meglátjuk.