Ez volt válogatottunk első győztes nemzetközi találkozója. A válogatást az MLSZ Intéző Bizottsága végezte Horváth Ferenc főtitkár javaslata alapján a mérkőzés előtt három héttel. A hátralévő időben azonban többször is változott az összeállítás és ami még súlyosabb, egyetlen edzést sem tartottak.
Eredetileg az osztrákokkal kellett volna kora tavasszal lejátszanunk a második mérkőzést, de ők májusra, majd júniusra halasztották. Helyettük játszottunk a cseh csapattal.
A győzelmet annak köszönhetjük, hogy a cseheket egy gyenge, másodrendű csapat képviselte. A sporttörténeti jelentőségű első mérkőzésen az ellenfélnél a meghatározó csapatok (Slavia és a DFC) játékosai nem szerepeltek.

A csehek vitatták (vitatják?) a találkozó hivatalos jellegét. Ekkor még nagyon fiatal volt a cseh szövetség (Cesky Svaz Footballovy, CSF), ráadásul sok vita volt az egyesületek között és csupán négy egyesület ismerte el, a legjobb csapatok (Slavia, DFC) azonban nem. A CSF bízva abban, hogy játékosaikat ezek a csapatok is elengedik elfogadta a meghívást. Csakhogy az említett két csapat egyéb okokra hivatkozva (pl. lekötött mérkőzések) végül is nem engedte játékosai részvételét. Erre a cseh szövetség le akarta mondani a mérkőzést, de végülis az őt elismerő egyesületek tagjaiból kiállított egy "Prága" csapatot és azt küldte Budapestre. Szeríntük a találkozóz Budapest-Prága összecsapás volt és így nem tekintik hivatalosnak.. Mivel azonban akkoriban a csapatok nem a szó mai értelmében vett "válogatottak", hanem szövetségi csapatok voltak, így ez a mérkőzés is minden gond nélkül beilleszthető hivatalos nemzetközi találkozóink sorába.
Annyival tartozunk az igazságnak, hogy a Slavia akkoriban ténylegesen kiváló csapat volt és bizony sok olyat tudott a labdarúgásról, amit mi még csak tanultunk (pl. Háromszög-játék: a két csatár és a mögöttük lévő fedezet lapos passzos összjátéka). Ezt figyelembe véve valószínű, hogy a Slavia akár egyedül is képes lett volna legyőzni válogatottunkat. (A Slavia csak 1905-ben csatlakozott a CSF-hez.)