Regisztráció
| Dátum | Esemény |
|---|---|
| 2012. 07. 27. - 08. 12. | XXX. olimpiai játékok Londonban. |
| 2009. 05. 21. | Magyar nő előszőr jut fel a Mount Everestre. Ugyan Anita egy nemzetközi csoport tagjaként mászta meg a hegyet. |
| 2009. 02. 08. | Marian Cozmát, a veszprémi férfi kézilabdacsapat román játékosát szíven szúrják egy veszprémi bár előtt. Két klubbtársa is sérülést szenved: Ivan Pesicet vesén szúrják, Zarko Sesumot pedig fejbe rúgják. |
| 2008. 08. 08. - 08. 24. | XXIX. olimpiai játékok Pekingben. 172 magyar sportoló indult. Szereztünk három arany, hat ezüst és két bronzérmet, valamint hat negyedik, hét ötödik és négy hatodik helyezést. |
| 2007. 11. 04. | A motoros sport első világbajnoki címét szerzi meg Talmácsi Gábor a MotoGP 125 cm3-es géposztályában. |
| 2004. 05. 06. | Medgyessy Péter miniszterelnök a Parlamentben átadta a Nemzet Sportolói díjat tizenkét klasszis sportolónak. A díjat a 2004 évi sporttörvény hozta létre, az akkori sportminiszter Gyurcsány Ferenc javaslatára. Eredetileg tizenkét élő sportoló viselheti ezt a címet. Ezt a számot 2011-ben módosították tizenháromra. |
| 2004. 03. 07. | Megszületik a Formula-1 történetének első magyar pontja. Baumgartner Zsolt szerzi, az ausztrál nagydíjon, a Minardi csapat szineiben. |
| 2003. 10. 17. | Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter kezdeményezi, hogy az elhunyt háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Papp László emlékére a Budapest Sportaréna 2004. március 25-től a kiváló sportember születésnapjától, a Papp László Sportaréna nevet viselje. |
| 2003. 10. 16. | Életének 78. évében elhunyt Papp László, háromszoros (1948, 1952, 1956) olimpiai bajnok ökölvívó. Az egész világon tisztelettel emlékeztek meg róla. |
| 2000. 09. 16. - 10. 01. | A XXVII. olimpiai játékokon 184 magyar versenyző indult (ebből 74 nő). Szereztünk nyolc arany, hat ezüst és három bronzérmet, valamint öt negyedik, kilenc ötödik és négy hatodik helyezést. |
| 2000. 05. 27. | Felavatták Európa első saolin templomát Kerepesen. |
| 2000. 05. 06. | Ettől az évtől kezdve minden évben ezen a napon tartják a Magyar Sport Napját. 1875-ben ezen a napon rendezte a Magyar Athletikai Club (MAC) Európa első szabadtéri sportversenyét Budapesten. |
| 2000. 03. | A kutatók tudomást szereztek két, eddig nem ismert, pontosabban nem számon tartott magyar olimpiai "bronzról". Valójában ezek harmadik helyezések, mert az egyik 1896-ban teniszben, a másik 1908-ban egypárevezősben született és az első olimpiákon bronzérmet még nem adtak ki. |
| 1998. 08. 18. | Harminckét évvel az első Budapesten rendezett atlétikai EB után az évszázad utolsó Európa-bajnokságát a magyar főváros rendezheti. Ez a 17. felnőtt atlétikai Európa-bajnokság ma kezdődik a Népstadionban. Negyvennégy ország 1330 sportolója vesz részt a küzdelmekben. Az eseményről 46 ország több mint 1400 újságírója tudósít és a 42 országban látható tévéközvetítést előreláthatólag 500 millió néző követheti. |
| 1996. 07. 19. - 08. 04. | A XXVI. olimpiai játékokon 212 magyar versenyző indult (ebből 66 nő). Szereztünk hét arany, négy ezüst és tíz bronzérmet, valamint nyolc negyedik, öt ötödik és hét hatodik helyezést. |
| 1996. 07. 11. | A rendőrség a Ferihegyi repülőtéren őrizetbe vette Zemplényi Györgyöt, a csalás miatt mintegy négy éve Interpol-körözés alatt álló egykori úszómenedzsert. A barcelonai olimpiát megelőző hónapokban mintegy félmilliárdos adósságot felhalmozó vállalkozót. |
| 1995. 06. 16. | A NOB 104. Budapesten tartott ülésén bejelentették, hogy Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új alelnöke. |
| 1995. 06. 14. | Nyolcvannégy év után újra NOB-űlés helyszíne Budapest. A 104. ülésszak megnyitása alkalmából Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke Olimpiai Érdemrendet nyújtott át Göncz Árpádnak. A Magyar Köztársaság elnöke sportszeretetére jellemző módon megnyitó beszédében meg is nevesítette a magyar sport sikerkorszakait: "A labdarúgó Puskás  , Hidegkúti , az ökölvívó Papp László, az öttusázó Balczó András, az úszó Egerszegi Krisztina - és a neveket még hosszan sorolhatnám - teljesítménye nemcsak sportolóinkat, hanem nekik köszönhetően országunkat is ismertté tette öt kontinensen. " |
| 1992. 07. 25. - 08. 09. | A XXV. olimpiai játékokon 217 magyar versenyző indult (ebből 58 nő). Szereztünk tizenegy arany, tizenkettő ezüst és hét bronzérmet, valamint öt negyedik, kilenc ötödik és tizenegy hatodik helyezést. |
| 1988. 09. 17. - 10. 02. | A XXIV. olimpiai játékokon 188 magyar versenyző indult (ebből 36 nő). Szereztünk tizenegy arany, hat ezüst és hat bronzérmet, valamint tizennégy negyedik, tizenhárom ötödik és tizenkettő hatodik helyezést. |
| 1987. 07. 14. | A "Szent Jupát" nevét viselő vitorlás, fedélzetén kétfőnyi magyar legénységgel (Fa Nándor, Gál József) megkerülte a Földet. A maguk építette járművön 1985. 09. 26-án indultak útnak. |
| 1980. 07. 19. - 08. 03. | A XXII. olimpiai játékokon 261 magyar versenyző indult (ebből 81 nő). Szereztünk hét arany, tizenegy ezüst és tizenöt bronzérmet, valamint tizenhárom negyedik, tizenkettő ötödik és kilenc hatodik helyezést. |
| 1976. 07. 17. - 08. 01. | A XXI. olimpiai játékokon 177 magyar versenyző indult (ebből 53 nő). Szereztünk négy arany, öt ezüst és tizenhárom bronzérmet, valamint kilenc negyedik, nyolc ötödik és tíz hatodik helyezést. |
| 1972. 08. 26. - 09. 11. | A XX. újkori olimpiai játékokon 232 magyar versenyző indult (ebből 45 nő). Szereztünk hat arany, tizenhárom ezüst és tizenhat bronzérmet, valamint kilenc negyedik, tíz ötödik és kilenc hatodik helyezést. |
| 1968. 10. 12. - 27. | A XIX. újkori olimpiai játékokon 167 magyar versenyző indult (ebből 32 nő). Szereztünk tíz arany, tíz ezüst és tizenkét bronzérmet, valamint négy negyedik, hat ötödik és három hatodik helyezést. |
| 1964. 10. 10. - 24. | A XVIII. újkori olimpiai játékokon 182 magyar versenyző indult (ebből 32 nő). Szereztünk tíz arany, hét ezüst és öt bronzérmet, valamint hét negyedik, tizennégy ötödik és hat hatodik helyezést. |
| 1960. 08. 25. - 09. 11. | A XVII. újkori olimpiai játékokon 180 magyar versenyző indult (ebből 27 nő). Szereztünk hat arany, nyolc ezüst és hét bronzérmet, valamint kilenc negyedik, hat ötödik és négy hatodik helyezést. |
| 1956. 11. 22. - 12. 08. | A XVI. újkori olimpiai játékokon 110 magyar versenyző indult (ebből 20 nő). Szereztünk kilenc arany, tíz ezüst és nyolc bronzérmet, valamint tíz negyedik, tíz ötödik és hat hatodik helyezést. |
| 1954. 07. 31. - 08. 08. | Budapest ad otthont a XII. főiskolai világbajnokságnak. A versenyeken még az 1949-es hihetetlen érem rekordot is sikerül túlszárnyalni. Fiataljaink 50 arany, 48 ezüst és 30 bronz érmet szereznek! |
| 1952. 07. 19. - 08. 03. | A XV. újkori olimpiai játékokon 189 magyar versenyző indult (ebből 27 nő). Szereztünk tizenhat arany, tíz ezüst és tizenhét bronzérmet, valamint hat negyedik, hat ötödik és hét hatodik helyezést. |
| 1951. 01. 13. | Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sportbizottságot, feladata a testnevelés és a sport szocialista átszervezése. Kimondták: "...a testnevelés és sport fejlesztése és központi vezetése állami feladat." |
| 1949. 08. 14. - 21. | Budapesten rendezik a második Világifjúsági Találkozót. Ennek keretében zajlik a X. nyári főiskolai bajnokság. Ezen a versenyen a magyar sportolók minden eddigi rekordot megdöntenek éremszerzésben. A mérleg: 46 arany, 39 ezüst és 22 bronz érem. |
| 1949. 02. 26. | Meghíredetik Magyarországon az MHK sportmozgalmat, ahol különböző próbákat kell tenni, amelyek sikeres teljesítését jelvényekkel igazolják. Áprilistól beindulnak a próbák is. Az MHK a "Munkára Harcra Kész" jelszó rövidítése. |
| 1948. 07. 29. - 08. 14. | Az XIV. újkori olimpiai játékokon 128 magyar versenyző indult (ebből 21 nő). Szereztünk tíz arany, hat ezüst és tizenhárom bronzérmet, valamint tizenegy negyedik, kilenc ötödik és két hatodik helyezést. |
| 1947. 02. 16. | Megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB). |
| 1946. 03. 28. | Engedélyezik a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) létrehozását, amelynek célja az olimpiai részvétel előkészítése. |
| 1945. 12. 03. | Magyarország számára a NOB elküldi az olipmiai meghívólevelet. |
| 1945. | Magyarországon a sport irányítását a Legfelső Ötös Sporttanács által létrehozott Nemzeti Sport Bizottság (NSB) vette át. Megindul a sportélet, szervezetek jönnek létre, beindulnak a versenyek, az oktatás. Most hallani előszőr a "tömegsport" fejlesztésének fontosságáról. |
| 1944. 12. 21. | A NOB magyar alapító tagja, Dr. Kemény Ferenc, Coubertin társa az olimpiai eszme érdekében vívott harcokban, a nyilas terror áldozata lett. |
| 1943. 05. | A kilenc hadtestnek megfelelően az egész Magyarországot sportkerületekre osztják. A sportkerületek vezetői a hadtestparancsnokságokon állomásoznak. |
| 1943. | Plakátok jelennek meg a magyar utcákon, amelyek a sport és a honvédelem kapcsolatát kívánják hangsúlyozni. Az egyik felirata, "A sport mindig honvédelem". |
| 1942. 01. | A VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) rendeletet hoz a sportegyesületek "fajvédelmi" alapon történő átszervezésére, valamennyi tagnak származási igazolvánnyal kell rendelkeznie. |
| 1941. 12. 07. | Budapesten elkészült a Nemzeti Sportcsarnok. |
| 1941. | A VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) új igazgatót nevez ki a Testnevelési Főiskola élére. A megnyitón vitéz Béldy Alajos altábornagy, mondja el gyújtó hatású beszédét, amelynek ismerté vált mottója, "Hívom a nemzet ifjúságát ...". |
| 1937. 06. 10. | A NOB egyhangú döntéssel a Magyar Királyi Testnevelési Főikolának (TF) ítéli az Olimpiai Kupát. Ezzel Magyarország már másodszor nyeri el ezt az elismerést. A díj elnyerésében biztosan nagy szerepet játszottak azok a bemutatók, amiket a TF csapatai tartottak. Egyik legjelentősebb az 1936-os berlini olimpiai fellépés. |
| 1936. 08. 01. - 16. | Az XI. újkori olimpiai játékokon 215 magyar versenyző indult (ebből 19 nő). Szereztünk tíz arany, egy ezüst és hat bronzérmet, valamint nyolc negyedik, hat ötödik és négy hatodik helyezést. A magyar csapat az éremtáblázat 3. helyén végez. |
| 1935. 06. 03. | Az előző évi EB és VB szerepléseket figyelembe véve Magyarország Európa legeredményesebb nemzete. Parlamenti beszédében Hóman Bálint kitér a magyar sportnak a fontosságára, az említett eredményekre és hangsúlyozza a tömegsport szükségességét. |
| 1932. 07. 30. - 08. 14. | A X. újkori olimpiai játékokon 54 magyar versenyző indult (ebből 2 nő). Szereztünk hat arany, öt ezüst és hat bronzérmet, valamint négy negyedik, öt ötödik és két hatodik helyezést. |
| 1932. 01. 05. | A kormány bejelenti, hogy az ország anyagi nehézségei miatt nem tudja biztosítani Magyarország résztvételét a Los Angeles-i olimpián. (Szerencsére később úgy döntenek, hogy a várható sikereknek nagyobb a presztizs értéke, mint az anyagi teher amit jelentenek.) |
| 1928. 07. 17. - 08. 12. | Az IX. újkori olimpiai játékokon 109 magyar versenyző indult (ebből 16 nő). Szereztünk öt arany és öt ezüstérmet, valamint három negyedik, három ötödik és három hatodik helyezést. |
| 2012 - 1928 | Következő > | Utolsó >> |
