2012 - 19281925 - 950
Dátum Esemény
2012. 07. 27. - 08. 12.

XXX. olimpiai játékok Londonban.
157 magyar sportoló indult, 21 sportágban.
Szereztünk nyolc arany, négy ezüst és hat bronzérmet, valamint négy negyedik, öt ötödik és hét hatodik helyezést. Összesítésben a rendkívül előkelő kilencedik helyen végeztünk.

2009. 05. 21.

Magyar nő előszőr jut fel a Mount Everestre. Ugyan Anita egy nemzetközi csoport tagjaként mászta meg a hegyet.

2009. 02. 08.

Marian Cozmát, a veszprémi férfi kézilabdacsapat román játékosát szíven szúrják egy veszprémi bár előtt. Két klubbtársa is sérülést szenved: Ivan Pesicet vesén szúrják, Zarko Sesumot pedig fejbe rúgják.

2008. 08. 08. - 08. 24.

XXIX. olimpiai játékok Pekingben. 172 magyar sportoló indult. Szereztünk három arany, hat ezüst és két bronzérmet, valamint hat negyedik, hét ötödik és négy hatodik helyezést.

2007. 11. 04.

A motoros sport első világbajnoki címét szerzi meg Talmácsi Gábor a MotoGP 125 cm3-es géposztályában.

2004. 05. 06.

Medgyessy Péter miniszterelnök a Parlamentben átadta a Nemzet Sportolói díjat tizenkét klasszis sportolónak. A díjat a 2004 évi sporttörvény hozta létre, az akkori sportminiszter Gyurcsány Ferenc javaslatára. Eredetileg tizenkét élő sportoló viselheti ezt a címet. Ezt a számot 2011-ben módosították tizenháromra.
Az első tizenkettő: Albert Flórián, Balczó András, Gyarmati Dezső, Hammerl László, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Polyák Imre, Portisch Lajos, Puskás Ferenc, Székely Éva, Weltner Györgyné Ivánkay Mária, Zsivótzky Gyula.

2004. 03. 07.

Megszületik a Formula-1 történetének első magyar pontja. Baumgartner Zsolt szerzi, az ausztrál nagydíjon, a Minardi csapat szineiben.

2003. 10. 17. Gyurcsány Ferenc ifjúsági és sportminiszter kezdeményezi, hogy az elhunyt háromszoros olimpiai bajnok ökölvívó, Papp László emlékére a Budapest Sportaréna 2004. március 25-től a kiváló sportember születésnapjától, a Papp László Sportaréna nevet viselje.
2003. 10. 16. Életének 78. évében elhunyt Papp László, háromszoros (1948, 1952, 1956) olimpiai bajnok ökölvívó. Az egész világon tisztelettel emlékeztek meg róla.
2000. 09. 16. - 10. 01. A XXVII. olimpiai játékokon 184 magyar versenyző indult (ebből 74 nő). Szereztünk nyolc arany, hat ezüst és három bronzérmet, valamint öt negyedik, kilenc ötödik és négy hatodik helyezést.
2000. 05. 27.

Felavatták Európa első saolin templomát Kerepesen.

2000. 05. 06.

Ettől az évtől kezdve minden évben ezen a napon tartják a Magyar Sport Napját. 1875-ben ezen a napon rendezte a Magyar Athletikai Club (MAC) Európa első szabadtéri sportversenyét Budapesten.

2000. 03. A kutatók tudomást szereztek két, eddig nem ismert, pontosabban nem számon tartott magyar olimpiai "bronzról". Valójában ezek harmadik helyezések, mert az egyik 1896-ban teniszben, a másik 1908-ban egypárevezősben született és az első olimpiákon bronzérmet még nem adtak ki.
1998. 08. 18. Harminckét évvel az első Budapesten rendezett atlétikai EB után az évszázad utolsó Európa-bajnokságát a magyar főváros rendezheti. Ez a 17. felnőtt atlétikai Európa-bajnokság ma kezdődik a Népstadionban. Negyvennégy ország 1330 sportolója vesz részt a küzdelmekben. Az eseményről 46 ország több mint 1400 újságírója tudósít és a 42 országban látható tévéközvetítést előreláthatólag 500 millió néző követheti.
1996. 07. 19. - 08. 04. A XXVI. olimpiai játékokon 212 magyar versenyző indult (ebből 66 nő). Szereztünk hét arany, négy ezüst és tíz bronzérmet, valamint nyolc negyedik, öt ötödik és hét hatodik helyezést.
1996. 07. 11. A rendőrség a Ferihegyi repülőtéren őrizetbe vette Zemplényi Györgyöt, a csalás miatt mintegy négy éve Interpol-körözés alatt álló egykori úszómenedzsert. A barcelonai olimpiát megelőző hónapokban mintegy félmilliárdos adósságot felhalmozó vállalkozót.
1995. 06. 16. A NOB 104. Budapesten tartott ülésén bejelentették, hogy Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság új alelnöke.
1995. 06. 14. Nyolcvannégy év után újra NOB-űlés helyszíne Budapest. A 104. ülésszak megnyitása alkalmából Juan Antonio Samaranch, a NOB elnöke Olimpiai Érdemrendet nyújtott át Göncz Árpádnak. A Magyar Köztársaság elnöke sportszeretetére jellemző módon megnyitó beszédében meg is nevesítette a magyar sport sikerkorszakait: "A labdarúgó Puskás , Hidegkúti , az ökölvívó Papp László, az öttusázó Balczó András, az úszó Egerszegi Krisztina - és a neveket még hosszan sorolhatnám - teljesítménye nemcsak sportolóinkat, hanem nekik köszönhetően országunkat is ismertté tette öt kontinensen. "
1992. 07. 25. - 08. 09. A XXV. olimpiai játékokon 217 magyar versenyző indult (ebből 58 nő). Szereztünk tizenegy arany, tizenkettő ezüst és hét bronzérmet, valamint öt negyedik, kilenc ötödik és tizenegy hatodik helyezést.
1988. 09. 17. - 10. 02. A XXIV. olimpiai játékokon 188 magyar versenyző indult (ebből 36 nő). Szereztünk tizenegy arany, hat ezüst és hat bronzérmet, valamint tizennégy negyedik, tizenhárom ötödik és tizenkettő hatodik helyezést.
1987. 07. 14. A "Szent Jupát" nevét viselő vitorlás, fedélzetén kétfőnyi magyar legénységgel (Fa Nándor, Gál József) megkerülte a Földet. A maguk építette járművön 1985. 09. 26-án indultak útnak.
1980. 07. 19. - 08. 03. A XXII. olimpiai játékokon 261 magyar versenyző indult (ebből 81 nő). Szereztünk hét arany, tizenegy ezüst és tizenöt bronzérmet, valamint tizenhárom negyedik, tizenkettő ötödik és kilenc hatodik helyezést.
1976. 07. 17. - 08. 01. A XXI. olimpiai játékokon 177 magyar versenyző indult (ebből 53 nő). Szereztünk négy arany, öt ezüst és tizenhárom bronzérmet, valamint kilenc negyedik, nyolc ötödik és tíz hatodik helyezést.
1972. 08. 26. - 09. 11. A XX. újkori olimpiai játékokon 232 magyar versenyző indult (ebből 45 nő). Szereztünk hat arany, tizenhárom ezüst és tizenhat bronzérmet, valamint kilenc negyedik, tíz ötödik és kilenc hatodik helyezést.
1968. 10. 12. - 27. A XIX. újkori olimpiai játékokon 167 magyar versenyző indult (ebből 32 nő). Szereztünk tíz arany, tíz ezüst és tizenkét bronzérmet, valamint négy negyedik, hat ötödik és három hatodik helyezést.
1964. 10. 10. - 24. A XVIII. újkori olimpiai játékokon 182 magyar versenyző indult (ebből 32 nő). Szereztünk tíz arany, hét ezüst és öt bronzérmet, valamint hét negyedik, tizennégy ötödik és hat hatodik helyezést.
1960. 08. 25. - 09. 11. A XVII. újkori olimpiai játékokon 180 magyar versenyző indult (ebből 27 nő). Szereztünk hat arany, nyolc ezüst és hét bronzérmet, valamint kilenc negyedik, hat ötödik és négy hatodik helyezést.
1956. 11. 22. - 12. 08. A XVI. újkori olimpiai játékokon 110 magyar versenyző indult (ebből 20 nő). Szereztünk kilenc arany, tíz ezüst és nyolc bronzérmet, valamint tíz negyedik, tíz ötödik és hat hatodik helyezést.
1954. 07. 31. - 08. 08. Budapest ad otthont a XII. főiskolai világbajnokságnak. A versenyeken még az 1949-es hihetetlen érem rekordot is sikerül túlszárnyalni. Fiataljaink 50 arany, 48 ezüst és 30 bronz érmet szereznek!
1952. 07. 19. - 08. 03. A XV. újkori olimpiai játékokon 189 magyar versenyző indult (ebből 27 nő). Szereztünk tizenhat arany, tíz ezüst és tizenhét bronzérmet, valamint hat negyedik, hat ötödik és hét hatodik helyezést.
1951. 01. 13. Létrehozzák az Országos Testnevelési és Sportbizottságot, feladata a testnevelés és a sport szocialista átszervezése. Kimondták: "...a testnevelés és sport fejlesztése és központi vezetése állami feladat."
1949. 08. 14. - 21. Budapesten rendezik a második Világifjúsági Találkozót. Ennek keretében zajlik a X. nyári főiskolai bajnokság. Ezen a versenyen a magyar sportolók minden eddigi rekordot megdöntenek éremszerzésben. A mérleg: 46 arany, 39 ezüst és 22 bronz érem.
1949. 02. 26. Meghíredetik Magyarországon az MHK sportmozgalmat, ahol különböző próbákat kell tenni, amelyek sikeres teljesítését jelvényekkel igazolják. Áprilistól beindulnak a próbák is. Az MHK a "Munkára Harcra Kész" jelszó rövidítése.
1948. 07. 29. - 08. 14. Az XIV. újkori olimpiai játékokon 128 magyar versenyző indult (ebből 21 nő). Szereztünk tíz arany, hat ezüst és tizenhárom bronzérmet, valamint tizenegy negyedik, kilenc ötödik és két hatodik helyezést.
1947. 02. 16. Megalakul a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB).
1946. 03. 28. Engedélyezik a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) létrehozását, amelynek célja az olimpiai részvétel előkészítése.
1945. 12. 03. Magyarország számára a NOB elküldi az olipmiai meghívólevelet.
1945. Magyarországon a sport irányítását a Legfelső Ötös Sporttanács által létrehozott Nemzeti Sport Bizottság (NSB) vette át. Megindul a sportélet, szervezetek jönnek létre, beindulnak a versenyek, az oktatás. Most hallani előszőr a "tömegsport" fejlesztésének fontosságáról.
1944. 12. 21. A NOB magyar alapító tagja, Dr. Kemény Ferenc, Coubertin társa az olimpiai eszme érdekében vívott harcokban, a nyilas terror áldozata lett.
1943. 05. A kilenc hadtestnek megfelelően az egész Magyarországot sportkerületekre osztják. A sportkerületek vezetői a hadtestparancsnokságokon állomásoznak.
1943. Plakátok jelennek meg a magyar utcákon, amelyek a sport és a honvédelem kapcsolatát kívánják hangsúlyozni. Az egyik felirata, "A sport mindig honvédelem".
1942. 01. A VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) rendeletet hoz a sportegyesületek "fajvédelmi" alapon történő átszervezésére, valamennyi tagnak származási igazolvánnyal kell rendelkeznie.
1941. 12. 07. Budapesten elkészült a Nemzeti Sportcsarnok.
1941. A VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium) új igazgatót nevez ki a Testnevelési Főiskola élére. A megnyitón vitéz Béldy Alajos altábornagy, mondja el gyújtó hatású beszédét, amelynek ismerté vált mottója, "Hívom a nemzet ifjúságát ...".
1937. 06. 10. A NOB egyhangú döntéssel a Magyar Királyi Testnevelési Főikolának (TF) ítéli az Olimpiai Kupát. Ezzel Magyarország már másodszor nyeri el ezt az elismerést. A díj elnyerésében biztosan nagy szerepet játszottak azok a bemutatók, amiket a TF csapatai tartottak. Egyik legjelentősebb az 1936-os berlini olimpiai fellépés.
1936. 08. 01. - 16. Az XI. újkori olimpiai játékokon 215 magyar versenyző indult (ebből 19 nő). Szereztünk tíz arany, egy ezüst és hat bronzérmet, valamint nyolc negyedik, hat ötödik és négy hatodik helyezést. A magyar csapat az éremtáblázat 3. helyén végez.
1935. 06. 03. Az előző évi EB és VB szerepléseket figyelembe véve Magyarország Európa legeredményesebb nemzete. Parlamenti beszédében Hóman Bálint kitér a magyar sportnak a fontosságára, az említett eredményekre és hangsúlyozza a tömegsport szükségességét.
1932. 07. 30. - 08. 14. A X. újkori olimpiai játékokon 54 magyar versenyző indult (ebből 2 nő). Szereztünk hat arany, öt ezüst és hat bronzérmet, valamint négy negyedik, öt ötödik és két hatodik helyezést.
1932. 01. 05. A kormány bejelenti, hogy az ország anyagi nehézségei miatt nem tudja biztosítani Magyarország résztvételét a Los Angeles-i olimpián. (Szerencsére később úgy döntenek, hogy a várható sikereknek nagyobb a presztizs értéke, mint az anyagi teher amit jelentenek.)
1928. 07. 17. - 08. 12. Az IX. újkori olimpiai játékokon 109 magyar versenyző indult (ebből 16 nő). Szereztünk öt arany és öt ezüstérmet, valamint három negyedik, három ötödik és három hatodik helyezést.


 
 
Előzmények
Válassz a listából