|
1944. 03. 29.
|
Sárga csillagot kell viselnie a zsidónak minősülő személyeknek Magyarországon. |
|
1944. 03. 18. - 19.
|
A német csapatok megszállják Magyarországot. Horthyt előzőleg tárgyalásra hívta Hitler. Mire a kormányzó visszaérkezik az országot már megszállták. |
|
1943. 09. 09.
|
A Kállay-kormány nevében Veress László átveszi a szövetségeseknek az előzetes fegyverszünetre vonatkozó feltételeit. |
|
1943. 07. 31.
|
A baloldallal egyeztetve Bajcsy-Zsilinszky Endre a Független Kisgazdapárt nevében javasolja a kilépést a háborúból. |
|
1943. 04. 16. - 17.
|
Hitler követeli Kállay miniszterelnök menesztését, de ezt Horthy visszautasítja. |
|
1943. 02. 08. - 09.
|
A 2. magyar hadsereg maradványait kivonják a frontvonalból. A veszteség óriási, mintegy 120.000 ember meghal, megsebesül, fogságba kerül. |
|
1942. 11. 18.
|
Magyarországon minden 18 - 48 év közötti zsidó férfit munkaszolgálatra köteleznek. |
|
1942. 04. 11.
|
Megkezdődik a 2. magyar hadsereg kiszállítása a keleti frontra, ami mintegy 3 hónapot vesz igénybe. |
|
1942. 03. 15.
|
Budapesten, a Petőfi-szobornál háborúellenes tüntetést szervez a Magyar Történelmi Emlékbizottság. |
|
1941. 12. 12.
|
Magyarország hadat üzen az Amerikai Egyesült Államoknak. |
|
1941. 08. 08.
|
Elfogadják a harmadik zsidótörvényt. Ez, bár rendkívül megalázó módon szabályozza zsidók és nem zsidók kapcsolatát, még így is a térség legenyhébb rendelkezése. |
|
1941. 06. 26.
|
Kassa város valamint a Kőrösmező - Budapest között közlekedő gyorsvonat megtámadása miatt, amit állítólag szovjet repülők hajtottak végre. Bárdossy László miniszterelnök bejelenti, hogy Magyarország hadban állónak tekinti magát a Szovjetúnióval. A magyar csapatok másnap átlépik a szovjet határt. |
|
1941. 04. 03.
|
Teleki Pál miniszterelnök öngyilkos lesz, mert úgy érzi, becsületét csak így tudja megőrizni. Az ok az a döntés, miszerínt a Jugoszlávia elleni küszöbönálló Német támadást Magyarország, az 1940. 12. 12 -én Teleki által megkötött "örök barátsági" szerződés ellenére tétlenül nézi és átengedi a német csapatokat az országon. |
|
1940. 12. 12.
|
Teleki Pál megköti Jugoszláviával az "örök barátsági" szerződést. |
|
1940. 08. 30.
|
A II. bécsi döntés értelmében Romániától visszacsatolnak Magyarországhoz olyan területeket, amelyek a trianoni békekötés értelmében kerültek a szomszédos országba. |
|
1940. 04. 06.
|
Magyarországon meghatározzák a cukor és zsír havi fejadagját és be vezetik az első élelmiszerjegyeket, amiket még számos más élelmiszerjegy követ. |
|
1939. 09. 01.
|
Magyarországon rendkívüli állapotot vezetnek be. |
|
1939. 05. 05.
|
Magyarországon kihírdetik a "második zsidótörvényt". Megindul a zsidók kiszorítása a közéletből és a gazdaságból. |
|
1939. 03. 18.
|
Magyarországon Teleki Pál miniszterelnök bejelenti Kárpátalja megszállását, visszacsatolását. Ezzel Csehszlovákia megszünik. |
|
1938. 10. 02.
|
Az I. bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapja a Trianonban Csehszlovákiához csatolt területeinek egy részét (kb. 20%-át). |
|
1938. 05. 25.
|
Megkezdődik a 34. Eucharisztikus Világkongresszus, amelynek a rendezés jogát Magyarország kapta meg. Az ünnepségeket összekapcsolják Szent István halálának 900. évfordulójával, a "Szent István-év"-vel. A háború óta nem volt ilyen jelentős esemény az országban. Az eseménynek több százezer magyar és megközelítően 50.000 külföldi résztvevője van 33 országból. |
|
1938. 04. 08.
|
Magyarországon Darányi Kálmán miniszterelnök nyújtja be az "első zsidó törvény"-ként ismert törvényjavaslatot. A zsidóságra nézve hátrányos megkülönböztetést tartalmazó rendelkezéseket törvénybe iktatják. |
|
1937. 04. 15.
|
Megkezdődik Szálasi Ferencnek a nemzetiszocialista Nemzeti Akarat Pártja vezetőjének pere. |
|
1933. 07. 25.
|
A belügyminiszter rendeletben teszi lehetővé a névmagyarosítást. Lehetőség van a nem magyar hangzású valamint a viselője számára kellemetlenséget okozó (pl:gúnyolódásra alkalmas) nevek megváltoztatására. A lehetőséggel lehet akkor is élni, ha túl gyakori nevet egyedivé szeretnének tenni. |
|
1932. 10. 01.
|
Magyarországon a Gömbös Gyula vezetésével kormány alakul. |
|
1931. 09. 13.
|
Matuska Szilveszter felrobbantja a biatorbágyi viadukton áthaladó Bécs-Budapest gyorsvonatot, aminek következtében 22 ember életét veszti és 17-en megsebesülnek. |
|
1931. 07. 16. - 17.
|
Endresz György és Magyar Sándor rekordot javítva leszállás nélkül 25 óra 40 perc alatt repüli át az Atlanti-óceánt. A repülőgép neve, "Justice for Hungary" (Igazságot Magyarországnak), utal másik céljukra, felhívni a figyelmet a trianon-i békeszerződés visszásságaira. |
|
1927. 11. 25.
|
Március 15-ét nemzeti ünneppé nyilvánítja a magyar parlament felsőháza. |
|
1923. 08. 02.
|
Gömbös Gyula vezetésével szélsőjobboldali, rasszista párt alakul Magyarországon, Fajvédő Párt néven. |
|
1921. 12. 14. - 16.
|
Sopron és környéke hovatartozását népszavazás dönti el. Ez az egyetlen alkalom, hogy a lakosságot megkérdezik melyik országban kívánnak élni. A szavazás eredményeként maradt Sopron magyar város és kapta meg a nemzetgyűléstől a "Civitas fidelissima" (A leghűségesebb város) címet. |
|
1920. 09. 26.
|
Magyarországon az országgyűlés elfogadja a "numerus clausus" nevű törvénycikket, amely előírja, hogy a felsőoktatásban az országban élő "népfajok, nemzetiségek" csak lakossági arányszámuknak megfelelő mennyiségben tanulhatnak. |
|
1920. 06. 04.
|
A Magyarországra kényszerített trianoni béke értelmében országunk lemond Horvátországról, Szlovéniáról, Szlovákiáról, Erdélyről, a Bánátról és ezzel jelentős tisztán magyar lakta területeket is elveszít. |
|
1920. 03. 01.
|
Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választják. |
|
1919. 03. 21.
|
Budapesten kikiáltják a Tanácsköztársaságot. A közvetlen kiváltó ok az előző napon a kormánynak az antant által benyújtott román - magyar határrendezési terve, a Vix-jegyzék volt. |
|
1919. 02. 23.
|
Károlyi Mihály köztársasági elnök saját bírtokán kezdi meg a földosztást. |
|
1919. 02. 16.
|
A parasztok földhöz jutását biztosító földtörvényt fogadnak el Magyarországon. |
|
1918. 11. 16.
|
Gróf Károlyi Mihály kikiáltja a Magyar Köztársaságot megszünnek az államjogi kapcsolatok Ausztriával. |
|
1918. 04. 30.
|
Mihály Dénes szabadalmi bejelentést tesz a hangosfilm készítési eljárására (már 1916. június 07-én sikerült hangosfilmfelvételt készítenie). |
|
1916. 10.
|
A hónap végére a központi hatalmak visszafoglalja a Románia által megszált Erdélyt. A harc most már román területeken folyik. |
|
1916. 08. 27.
|
Románia területi előnyök reményében váratlanul hadat üzen Ausztria-Magyarországnak. A támadás nyomán pár nap alatt több mint kétszázezer menekült áramlik az ország belső területeire. |
|
1914. 07. 28.
|
Ausztria-Magyarország hadat üzen Szerbiának és ezzel megkezdődik az I. világháború, amely mind a magyar, mind a nemzetközi sportéletnek súlyos veszteségeket okozott és megállította a fejlődést. |
|
1913. 01. 02.
|
Két gróf, Tisza István és Károly Mihály politikai nézetkülönbségek miatt kardpárbajt vívnak. Az összecsapásban mindketten megsebesülnek. |
|
1912. 05. 23.
|
A választójogért folyó tüntetések véres összecsapásokban torkolnak Budapesten (vérvörös csütörtök). |
|
1912. 05. 20.
|
Megnyitják a látogatók előtt a Városligetben az új budapesti Állat- és Növénykertet. |
|
1911. 10. 14.
|
Hunnia Filmgyár néven kezd működni az ország első filmgyára. |
|
1910. 02. 01.
|
A népszámlálás adatai szerínt Magyarország lakossága 18.246.533 fő (ebből 9.944.657 fő magyar). |
|
1909. 12. 04.
|
Adorján János tervezte az első Magyarországon gyártott repülőgépet, amely ezen a napon emelkedik a levegőbe. |
|
1908. 01. 01.
|
Megjelenik az Ignotus és Osváth szerkesztette Nyugat c. folyóirat első száma, amelyben fennállása során a magyar irodalmi élet legjelesebb képviselői dolgoztak. |
|
1906. 10. 24.
|
Haza hozzák II. Rákóczi Ferenc és bujdosó társainak hamvát Rodostóról és Kassán a dómban helyezik el végső nyugalomra. |
|
1905. 05. 31.
|
Az magyar utakon megjelenik, igaz még csak próbajáraton, a Csonka János tervei alapján készült első hazai gépkocsi. |
Regisztráció
