Dátum Esemény
1997. 12. 16. A NATO brüsszeli központjában a tizenhat tagállam külügyminiszterei tegnap ünnepélyesen aláírták a Magyarország, Lengyelország és a Cseh Köztársaság csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvet.
1997. 11. 16. Népszavazás Magyarország NATO-csatlakozásáról. A választásra jogosultak mintegy 50 százaléka nyilvánított véleményt. A döntő többség támogatta hazánk NATO-csatlakozását.
1997. 06. 20. Megállapodás született a Vatikánnal. Horn Gyula miniszterelnök és Angelo Sodano bíboros írta alá a dokumentumot, amely a magyarországi katolikus egyház finanszírozásáról, ingatlanjainak visszaadásáról és az egyházi iskolák támogatásáról szól.
1996. 09. 16. Temesváron Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a két ország jószomszédságáról és együttműködéséről szóló alapszerződést.
1996. 09. 06. II. János Pál pápa kétnapos látogatásra Magyarországra érkezett.
1995. 03. 19. A magyar és a szlovák miniszterelnök aláírta a két ország közötti alapszerződést. Ezzel Horn és Meciar megerősítették a határok sérthetetlenségét és a kisebbséghez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartását.
1994. 12. 11. Lezajlottak az önkormányzati választások.
1994. 12. 02. Vasúti szerencsétlenség történt Szajolon. A Nyíregyházáról érkező gyorsvonat kisiklott, és nagy sebességgel belerohant az állomás épületébe. A halottak száma elérte a negyvenet.
1994. 10. 12. Újabb Amerikában élő, a kaliforniai egyetem professzoraként dolgozó tudós (akárcsak a közgazdász Harsányi János), nyerte el a Svéd Királyi Akadémia által megítélt díjat. Oláh György a pozitív töltésű szénhidrogének kutatásában kifejtett munkásságáért nyerte el a Nobel-dijat. Alapkutatási eredményei az olaj- és földgáziparban hasznosíthatók.
1994. 10. 11. Három tudóst jutalmazott a díjak díjával a Svéd Tudományos Akadémia az alkalmazott játékelmélet területén elért eredményeikért. Az 1994. évi közgazgdasági Nobel-díjat megosztva kapták az azonos területen dolgozó kutatók, köztük a magyar származású, amerikai állampolgárságú John C. Harsányi (Harsányi János). A másik két díjjazott az amerikai John Nash és a német Reinhard Selten.
1994. 05. 29. Lezajlik a magyarországi választások második fordulója. A végeredmények, az MSZP 54,15%; az SZDSZ 18,13%; az MDF 9,57%; a FKgP 6,74%; a KDNP 5,70%; a FIDESZ 5,18%.
1994. 05. 08. Lezajlik a választások első fordulója Magyarországon. A parlamentbe 6 párt került be, az MSZP 32,99%; az SZDSZ 19,74%; az MDF 11,74%; a FKgP 8,82%; a KDNP 7,03%; a FIDESZ 7,02%.
1993. 12. 12. Hosszú betegeskedés után elhunyt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. A temetésre december 17-én került sor.
1993. 02. 12. 11 kisiskolás meghal, amikor egy vasúti átjáróban a tanulókat szállító autóbusz személyvonattal ütközik. A szerencsétlenségben a busz vezetője is életét veszti. A fénysorompó nem működött, mert az akumlátorokat kilopták belőle.
1992. 02. 27. Az 1996-os világkiállítás rendezési jogát, a Kiállítások Nemzetközi Irodája Budapestnek ítéli.
1991. 06. 31. Az utolsó szovjet katona is elhagyja magyarország területét.
1990. 10. 25. Magyarország közúti közlekedését megbénítják a nagyarányú benzináremelés ellen tiltakozó taxisok és magánfuvarozók. Ez az ún. "taxisblokád".
1990. 09. 30. Önkormányzati választások kezdődnek Magyarországon.
1990. 08. 03. Göncz Árpádot az országgyűlés a Magyar Köztársaság elnökévé választja.
1990. 04. 08. A magyarországi parlamenti választások második fordulója. Egyéni választókörzetekben is az MDF szerzi a legtöbb szavazatot, így a 386 képviselői helyből 165-öt szerez meg. Az SZDSZ 91-et, a FKgP 44-et, az MSZP 33-at, a FIDESZ 21-et, a KDNP 21-et.
1990. 03. 25. Magyarországon szabad választásokat tartanak. Alig van olyan egyéni választókerület (összesen öt), ahol nem kell második fordulót tartani. A szükséges szavazatszámot hat párt (MDF 24,73%; SZDSZ 21,39%; FKgP 11,73%; MSZP 10,89%; FIDESZ 8,95%; KDNP 6,45%) éri el.
1989. 10. 23. Magyarországon Szűrös Mátyás a Parlament erkélyéről kikiáltja a Magyar Köztársaságot.
1989. 08. 24. A magyar kormány engedélyezi, hogy 108, az NSZK nagykövetségen tartózkodó NDK állampolgár nyugatra távozzon. Ezt megelőzően már körülbelül napi 200-500 NDK polgár menekült nyugatra az osztrák-magyar határon keresztűl (csak 08. 19-én a páneurópai mozgalom határ közeli rendezvényét kihasználva kb. 900-an), de ez az első eset, hogy hivatalos engedélyük is van rá.
1989. 07. 11. - 13. Magyarországon vendégeskedik George Bush az USA elnöke, személyében előszőr jár az országban amerika vezető embere.
1989. 07. 06. 77 éves korában meghalt Csermanek János, vagy ahogyan mindenki ismerte Kádár János, a XX. század egyik meghatározó magyar politikusa.
1989. 06. 16. Ünnepélyes keretek között emlékeznek meg az 1956-os forradalom áldozatairól több magyarországi helyszínen.
1989. 06. 13. Megkezdődnek az ún. "kerekasztal" tárgyalások az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal és a Harmadik Oldal (társadalmi szervezetek) között.
1989. 05. 10. A pártirányítástól már függetlenedett Németh Miklós vezette kormányban jelentős változások zajlanak. Például Horn Gyula külügyminiszter, Békesi László pénzügyminiszter, Glatz Ferenc kultuszminiszter lesz.
1989. 05. 08. Az MSZMP Központi Bizottsága felmenti pártelnöki tisztségéből Kádár Jánost.
1989. 05. 02. Magyarországon megkezdik az osztrák határon még mindig álló határzárnak, a szocialista "vasfüggöny" egy darabjának a lebontását.
1989. 01. 10. - 11. A gyülekezési és az egyesülési jogról fogadnak el törvényeket a magyar országgyűlésben. A törvények értelmében ezentúl szabadon alapíthatók például pártok, egyesületek, szakszervezetek, illetve szabadon rendezhetők békés tüntetések, felvonulások, gyűlések.
1988. 11. 24. Magyarországon az Országgyűlés miniszterelnöknek választja Németh Miklóst.
1988. 05. 20. - 22. Országos értekezletet tart a MSZMP, ahol jelentős személyi változásokat hajtanak végre. Megerősödik a párt reform szárnya és Kádár János is távozik a főtitkári tisztségből (igaz pártelnökké választják, de ez a tisztség eddig nem létezett és jogköre is igencsak korlátozott).
1987. 10. 27. A magyar állampolgárok ezen túl a világ összes országába érvényes útlevelet kapnak. Útazáshoz való jogukat rendelet biztosítja és ez a jog csak kivételes esetben korlátozható.
1987. 09. 27. Lakiteleken találkozik 181 értelmiségi és magyarország jövőjéről cserél eszmét. A változtatás szükségességével egyetértenek, de különböző elképzeléseik vannak annak módjáról, útjáról, lehetőségeiről.
1987. 06. Az illegálisan megjelenő Beszélő című folyóiratban politikai program jelenik meg a magyar politikai élet demokratizálásáról.
1986. 08. 10. Megrendezik az első Forma-1-es futamot Magyarországon, a mogyoródi Hungaroringen. (A győzelmet Nelson Piquet szerzi meg.)
1986. 06. 08. A Szovjet Komunista Párt főtitkára, Mihail Gorbacsov Magyarországra érkezik. A fiatal vezetőtől nálunk is, mint a világ minden részén nagy változásokat remélnek. A várakozások nem alaptalanok, hiszen az általa meghírdetett átalakítás ("peresztrojka") és nyilvánosság ("glasztnoszty") tagadhatatlan és messzeható eredményekkel jár.
1985. 08. 15. Magyarországon komoly anyagi károkat és még nagyobb riadalmat okoz a Richter-skála szerínti ötös erősségű földrengés, amely Berhida és Peremarton közelében pattan ki.
1983. 11. 05. Minden idők legnagyobb magyar képrablása során hét felbecsülhetetlen értékű festményt tulajdonítanak el. A képeket később (1984. 01. 20-án) Görögországban megtalálják. A rablást segítette, hogy a Szépművészeti Múzeum be volt állványozva, biztonsági berendezései és az őrszemélyzet nem megfelelően látták el feladatukat.
1983. 08. 18. Az "István, a király" c. rockopera bemutatója. Szörényi-Bródy-Boldizsár művének a városligeti Királydomb ad méltó helyszínt. A darab óriási sikert arat, akárcsak a hanglemezen kiadott zenei anyag.
1983. 06. 22. Az Oroszlányi Szénbányák Vállalat Márkus-hegyi bányáját robbanás rázza meg. A baleset következtében 36 bányász hal meg.
1983. 06. 14. Robbanás történik a Mecseki Szénbányák Béta aknájában. A szerencsétlenségben hét bányász veszti életét.
1982. 06. 05. Budapesten Bűvöskocka-világbajnokságot rendeznek. A Rubik Ernő nevéhez fűződő találmány meghódította az egész világot.
1977. 09. 16. A csehszlovák és a magyar kormány megállapodást ír alá. Ennek értelmében a két ország azonos arányú részvétellel megépíti a bős-nagymarosi (gabcikovo-nagymarosi) vízlépcsőrendszert.
1968. 02. 16. Romániában a Ceausescu vezetés átszervezi a közigazgatást és ennek eredményeként megszünteti a Maros-Magyar Autonóm Tartományt.
1968. 01. 01. A Kádár-rendszer nagy gazdasági kísérletbe kezd. Az "új gazdasági mechanizmus" fontos eleme, hogy megszüntetik a tervutasításos rendszert és a legfontosabb szabályozónak az árrendszert nyílvánítják.
1963. 12. 02. Magyarország újra nagykövetségi szintre emeli a kapcsolatait Nagy-Britániával. (17-én Franciaországgal is megkötik a szerződést.)
1963. 03. 21. Magyarországon általános amnesztiát hírdetnek. Innentől számítva szabadon engedik majdnem valamennyi politikai elítéltet, az 56-osakat is. (Az amnesztia nem vonatkozott a gyilkosságért vagy hűtlenségért elítéltekre és a visszaesőkre.) Az USA egy titkos megegyezésnek megfelelően javasolja az ENSZ -ben a magyar kérdés levételét a napirendről.
1962. 08. 16. Az MSZMP KB határozata elítéli az 1949-53 közötti koncepciós pereket és kizárja a pártból Rákosi Mátyást és Gerő Ernőt valamint 17 társukat. Az 1953 utáni történésekről nem esik szó.


 
 
Előzmények
Válassz a listából