|
1960. 10. 03.
|
New Yorkban az ENSZ közgyűlésen beszédet mondhat Kádár János, annak ellenére, hogy a közgyűlés elmarasztalta a Kádár-rezsimet és a "magyar kérdés" még mindig napirenden van. |
|
1959. 06. 04.
|
Hruscsov, aki Kádárt hatalomra segítette Magyarországra látogat. |
|
1959. 06. 01.
|
Létrehozzák az egyházak ellenőrzése céljából az Állami Egyházügyi Hivatalt. |
|
1959. 03. 19.
|
Rendelet születik a termelőszövetkezetekről. A kollektivizálás ütemét mindenképpen gyorsítani akarják és ennek érdekében az erőszaktól sem riadnak vissza. |
|
1958. 10. 15.
|
A brüsszeli világkiállítás díjjainak kiosztása. A magyarok nagy sikereket aratnak 47 kitüntetésben részesülnek és ebből 22 nagydíj (Pl: Heller-Forgó féle hűtőtorony, Orion rádió). A magyar pavilon Arany Csillag kitüntetést kap és a képzőművészeink művei (Csontváry Kosztka Tivadar képei, Kovács Margit kerámiái) is osztatlan elismerést aratnak. |
|
1958. 06. 17.
|
A moszkvai rádió bejelenti, hogy Magyarországon kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A hír nemzetközi felháborodást vált ki. |
|
1957. 11. 02.
|
Megszüntetik a rögtönítélő bíráskodást. |
|
1957. 07. 02.
|
Magyarországon előszőr sugároznak TV-híradót. |
|
1957. 06. 15.
|
Péter Gábort az ÁVH egykori vezetőjét 14 év börtönre ítélik. Ez, az akkoriban az "ellenforradalom" résztvevőivel szemben kiszabott büntetéseket, gyakori halálos ítéleteket is figyelembe véve nagy felháborodást kelt. |
|
1957. 04. 08.
|
Megszületnek az első ítéletek az "ellenforradalom" résztvevői ellen. Ez alkalommal 11 vádlottat ítélnek el, 3-an kapnak halálbüntetést. |
|
1957. 04. 06.
|
Létrehozzák a Legfelső Bíróság Népbírósági Tanácsát, amelynek ítéletei ellen már nincs hová fellebbezni. |
|
1957. 03. 21.
|
Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség. |
|
1957. 02. 19.
|
Rendelettel hozzák létre a párt fegyveres testületét, a munkásörséget. |
|
1956. 12. 11.
|
Rögtönítélő bíráskodást vezetnek be az országban. A következő időkben 21.000 per indítanak, 300 főt ítélnek halálra. A forradalom kirobbanását követő harcokban és a megtorlások során a halottak száma eléri a 2500-at, legalább 20.000-en sebesületek meg és mintegy 200.000 hagyták el az országot. |
|
1956. 12. 02.
|
Az MSZMP ellenforradalomnak minősíti az előző hónap eseményeit. |
|
1956. 11. 22.
|
Nagy Imrét a KGB elfogja és elszállítja az országból. |
|
1956. 11. 14.
|
Kádár rádióbeszédet mond és megígéri a megindult reformfolyamatok folytatását valamint, hogy az eseményekben résztvevőknek nem lesz bántódásuk. |
|
1956. 11. 07.
|
A Kádár-kormány az Országházban leteszi az esküt. |
|
1956. 11. 04.
|
Szovjet páncélosok támadják Budapestet. Nagy Imre és hívei a jugoszláv követségre menekülnek. Kádár János ellenkormányt alakít. |
|
1956. 11. 03.
|
A kivonulásról folyó tárgyalások ellenére szovjet csapatok áramlanak az országba. A tárgyaláson résztvevő, Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttséget letartóztatják és megindul az ország elleni szovjet támadás. |
|
1956. 11. 01.
|
A kormány bejelenti, hogy kilép a Varsói Szerződésből és az országot semleges állammá nyilvánítja. Kádár János bejelenti a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását. A Szovjetúnióban előkészületek kezdődnek a Magyarországi katonai akcióra. Az USA jelzi, nem fog beavatkozni védelmünkben, a nyugati hatalmak is mással vannak elfoglalva (Szuezi-csatorna). |
|
1956. 10. 30.
|
A szovjet páncélosok kivonulnak Budapestről. |
|
1956. 10. 28.
|
Nagy Imre kormánya a felkelők mellé áll, a miniszterelnök "nemzeti demokratikus mozgalom"-ról beszél és a követelések teljesítését ígéri. |
|
1956. 10. 25.
|
A Kossuth téren összegyült (békés hangulatú) tömegbe lőnek a környező házak tetejéről. A nép az ÁVH és a szovjet csapatok ellen fordul. Szabadságharc bontakozik ki, amely most már a vidéki városokra is átterjed. Gerő Ernő helyét a párt élén Kádár János foglalja el. |
|
1956. 10. 24.
|
Nagy Imre, ismét miniszterelnök és rádióbeszédben ígéri meg, hogy megvalósítják az 1953-as kormányprogramot. |
|
1956. 10. 23.
|
Felvonulás kezdődik, amely tüntetéssé változik. Elhangzik a Nemzeti dal, a Szózat, szabadságot és demokráciát követel a tömeg. Kivágják a zászlókból a címereket, ledöntik a Sztálin szobrot. Gerő rádióbeszéde, csak tovább szítja az amúgy is felfokozott érzelmeket. Gerő katonai segítséget kér a Szovjetúniótól, de a páncélosok már úton vannak a főváros felé. Harcok kezdődnek és kialakulnak az ellenállás központjai. |
|
1956. 10. 22.
|
Az egyetemisták 16 pontba foglalják a magyar nép függetlenségről és demokráciáról szóló követeléseit. |
|
1956. 10. 06.
|
Rajk László temetése tulajdonképpen a rendszer elleni tüntetés, amelyen mintegy 100.000 ember vesz részt. |
|
1956. 07. 18.
|
Rákosi lemond, a helyére Gerő Ernő kerül, ami azt mutatja, hogy lényeges változások nem fognak történni. |
|
1956. 05. 18.
|
Rákosi Mátyás utolsó nyilvános szereplésén "önkritikát gyakorol" és elismeri, hogy bizonyos fokú felelősség terheli Őt és a pártvezetést az előfordult törvénytelenségekért és a személyi kultusz eltűréséért. |
|
1956. 05. 10.
|
A magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár ("vasfüggöny") eltávolítása. |
|
1956. 03. 27.
|
Rákosi kénytelen elismerni, hogy voltak koncepciós perek valamint bejelenti több bebörtönzött szociáldemokrata szabadon bocsátását. |
|
1955. 12. 14.
|
Magyarországot az ENSZ felveszi tagjai közé, ezzel a tagországok száma 76-ra emelkedik. |
|
1955. 10. 18.
|
A magyar kommunista írók levelet intéznek a pártvezetéshez, amelyben aggodalmukat fejezik ki a művészetet is súlytó, visszatért önkényes, antidemokratikus, erőszakos módszerek miatt. Ez tekinthető az első olyan csoportos véleménynek, amelyet aláírói nyíltan vállalnak. A retorziók (kizárások, megrovások) nem maradtak el. |
|
1955. 07. 28.
|
Megszigorítják a termelőszövetkezetekből való kilépés feltételeit. |
|
1955. 07. 08.
|
Kormányrendeletben szigorítják meg a beadási kötelezettségeket. |
|
1955. 05. 14.
|
Létrehozzák a Varsói Szerződést, a szocialista országok közös katonai parancsnokságát. Magyarország az alapítók között van, ami a szovjet csapatok országunkban tartózkodását véglegesíti. |
|
1955. 04. 18.
|
Nagy Imrét leváltják. Az elmúlt évek engedményei veszélybe kerülnek. Máris előtérbe kerül a nehézipar fokozott fejlesztése, a munkafegyelem és a parasztpolitika szigortása. |
|
1955. 02. 01.
|
Nagy Imre súlyosan megbetegszik. Koronaér-trombózissal, idegkimerültséggel és magas vérnyomással kezelik. |
|
1954. 07. 22. - 23.
|
Az ötvenes évek elején bebörtönzött politikai foglyokat engednek szabadon köztük több, később jelentős szerepet játszó kommunistát (Pl: Kállai Gyula, Losonczy Géza, Kádár János, Aczél György) |
|
1954. 01. 09.
|
Bevezetik a személyi igazolvány használatát. |
|
1953. 09.
|
Több intézkedés próbálja csökkenteni a lakosságban felhalmozódott feszültségeket ilyenek a nagyarányú árcsökkenés, a tervutasításos rendszer feloldása, a beadási kötelezettségek csökkentése, a kuláklista eltörlése, a háztáji földek növelése, a termelőszövetkezetekből való kilépés megkönnyítése. |
|
1953. 07. 25. - 26.
|
A rövid idejű (két évnél kevesebb) börtönbüntetésre ítélt politikai foglyok amnesztiát kapnak. Bejelentik a kitelepítések és az internálótáborok megszüntetését. |
|
1953. 07. 04.
|
A Moszkvában (június 13-án) kapott utasításnak megfelelően az országgyűlés Nagy Imrét választja meg miniszterelnöknek. |
|
1953. 06. 27. - 28.
|
A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésén elítélik Rákosi, Gerő, Farkas és Révay tevékenységét és elfogadják a "júniusi határozatot". Ebben sok kedvező intézkedést hírdetnek meg, de valódi változások nem történnek. |
|
1953. 05. 17.
|
Parlamenti választások zajlanak az országban, a részvétel 98%-os. Szavazni csak egyetlen listára lehet, így Rákosiék hatalmas választási győzelmet aratnak. |
|
1953. 02. 08.
|
Több kormányrendelet születik a népesség növelése érdekében (családi pótlék, terhesek, anyák, gyerekek fokozott védelme). Ennek egyik "eszközeként" bevezetik a 20-50 éves férfiakat és a 20-45 éves nőkre vonatkozó gyermektelenségi adót. Az érintett korosztályból akinek nincs gyermeke, de keresete van annak 4% adót kell fizetnie. (Ekkor Ratkó Anna az egészségügyi miniszte, róla kapta ez az időszak a "Ratkó-korszak" nevet.) |
|
1953. 01.
|
Az országban tetőzik az influenza. (A két hónapig tartó járvány következtében gyógyszerhiány lépett fel 144-en meghaltak, közel háromezren kerültek kórházba és összesen mintegy 350.000-en betegedtek meg. |
|
1952. 12. 17.
|
A kormány december 26-át munkanappá nyilvánítja. |
|
1952. 11. 21.
|
Budapest élelmiszer ellátási gondokkal küzd. Elhatározzák, hogy bevezetik a barna kenyeret. A lakosság nehezen viseli az újabb "önkorlátozást". |
Regisztráció
