Dátum Esemény
1952. 10. 02. Rendelet születik az állatállomány növeléséről. Két év alatt szarvasmarhából 4,6-szor, lóból 3,87-szer, sertésből 3,6-szer, baromfiból 11-szer annyinak kell lennie mint jelenleg. Az előző hónapban már előírták, hogy az egyes növényekből mekkora területeket kell bevetni a földtulajdonosoknak. Sőt azt is rögzítették, hogy pontosan hány nap alatt kell elvégezni az egyes termények betakarítását.
1952. 08. 14. Magyarország miniszterelnöke Rákosi Mátyás lesz.
1952. 05. 27. - 29. Az országgyűlés törvénybe iktatja az állami ellenőrzés szükségességét. Létrejön az Állami Ellenőrző Központ, amely gyakorlatilag az élet minden területét figyeli és mindenki számára kötelezővé teszi, hogy jelentse bármilyen szabálytalanságot észlel.
1952. 03. 16. Munkanappá nyilvánítják húsvét hétfőt.
1952. 03. 09. Országszerte hatalmas ünnepségeket tartanak "népünk bölcs vezérének" tiszteletére. Ez az ünnepség sorozat volt a szervezett személyi kultusz leglátványosabb megnyilvánulása. Ünnepi gyüléseken éltetik, kiállításon mutatják be életét és levelek, táviratok árasztják el nem csak Magyarországról, de külföldről is.
1952. 02. 17. Államosítják a "haszonszerzésre alkalmas" házingatlanokat illetve azokat amelyek felújításáról a tulajdonos nem tud gondoskodni.
1951. 12. 16. Sztálin hatalmas szobrát avatják fel Budapesten a felvonulások, dísszemlék céljára kialakított téren. (Az építkezés folyamán lebontják a Regnum Marianum templomot.)
1951. 10. 06. Sugározni kezdi műsorait a Szabad Európa Rádió magyar adása.
1951. 06. 17. Kényszerlakhelyekre telepítenek Budapestről 3785 "osztályidegent", a "nép ellenségeit" és családjukat.
1951. 03. 18. A beadási kötelezettséget kiterjesztik és emelik a beadási szinteket is.
1951. 03. 10. Március 15-ét munkanappá nyilvánítja a kormány.
1950. 09. 17. Határozat születik a budapesti metró építéséről.
1950. 05. 11. A közigazgatást átszervezik és létrehozzák a tanácsokat. A megyék átszervezése (új terület, új név) már előzőleg megtörtént.
1950. 01. 02. Útjára indul az első ötéves terv.
1949. 12. 28. Államosítják a 10 főnél több munkást foglalkoztató valamint a külfőldi tulajdonban lévő üzemeket.
1949. 12. 21. Nagy ünnepségek Sztálin 70. születésnapja alkalmából. Könyvek, filmek, emlékmű, szobrok, út és utca nevek. (Ezen a napon indul meg a trolibusz közlekedés és a járatok számozását 70-essel kezdik.
1949. 09. 24. Kihírdetik az ítéletet a Rajk és társai ellen folytatott koncepciós perben. Őt és két társát halálra ítélik.
1949. 08. 18. Az országgyűlés elfogadja az új alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország népköztársaság és augusztus 20-a lesz a "Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepe" (ezt megelőzően államalapító Szent István király emléknapja volt).
1949. 06. 19. A belügyminisztérium sajtóközleményben tudatja, hogy Rajk Lászlót őrizetbe vették.
1949. 05. 15. Egyetlen lista jelöltjeire lehet csak szavazni az országgyűlési választásokon, ilyenre a magyar választások történetében még nem volt példa.
1949. 02. 08. Mindszenty József esztergomi érseket hamis vádak alapján életfogytig tartó fegyházra ítélik.
1949. 01. 18. Megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Alapítók: Szovjetúnió, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia.
1948. 12. 26. Letartoztatják Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket és más egyházi vezetőket.
1948. 09. 06. Felállítják az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) amely tulajdonképpen már a háború óta létezik így ez a rendelet inkább csak átalakítást, legalizálást jelent.
1948. 06. 12. A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésével létre jön a Magyar Dolgozók Pártja.
1948. 03. 25. Államosítják a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket.
1947. 11. 20. Feloszlatják a Magyar Függetlenségi Pártot és választási eredményeiket megsemmisítik.
1947. 09. 24. Megalakul a magyar koalíciós kormány, de ebben a baloldalnak már egyértelmű túlsúlya van.
1947. 08. 31. A magyarországi választásokon az óriási (ún. "kék cédulás") választási csalás ellenére a baloldal csak a szavazatok 45,5%-át szerzi meg.
1947. 05. 31. Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondásra kényszerítik és Dinnyés Lajos alakít kormányt. Minden lehetőség adott a kommunista hatalomátvételre.
1947. 04. 16. Ítéletet hírdetnek Magyarországon az első koncepciós perben, amelyben 221 vádlott állt a bíróság előtt.
1947. 02. 10. A győztes hatalmak Párizsban békeszerződéseket írnak alá a vesztesekkel. Magyarország a trianoni békeszerződésnél is kedvezőtlenebb feltételeket kénytelen elfogadni.
1947. 01. 05. Magyarországon a belügyminisztérium "összeesküvést" leplez le és ennek ürügyén megindítja a koncepciós támadásokat az FKgP ellen.
1946. 08. 01. A világrekordnak számító magyar inflációt nem lehetett megfékezni, ezért új pénzt vezetnek be. Magyarországon a hivatalos fizető eszköz a pengő helyett ezentúl a forínt.
1946. 05. 14. Megegyezés születik a csehszlovák-magyar lakosságcseréről.
1946. 02. 04. A Magyar Köztársaság első miniszterelnöke Nagy Ferenc.
1946. 02. 01. Magyarország köztársasági elnökének Tildy Zoltánt választják.
1946. 01. 31. Magyarország államformáját a parlament köztársaságra változtatja.
1945. 12. 29. Rendelet születik a magyarországi németek Németországba telepítéséről.
1945. 12. 18. A magyar bankjegyekre bélyegeket ragasztanak. Ezzel is a háborús években megindult inflációt próbálják fékezni, de sem ez, sem más próbálkozás nem jár sikerrel.
1945. 11. 04. A magyarországi választásokat nagy fölénnyel nyeri az FKgP, de a kormányalakításnál a külső (szovjet) nyomás miatt ez az eredmény nem érvényesülhet.
1945. 10. 07. A budapesti önkormányzati választásokon a FKgP szerzi meg a szavazatok abszolut töbségét a közösen induló MKP és SZDP előtt.
1945. 04. 13. Magyarországon megszünnek a harcok. A háború pusztítása alig felmérhető. Az áldozatok száma nem határozható meg pontosan, de biztosan meghaladja az 1.000.000-t. Százezrek menekültek el és vannak fogságban. Az utolsó háború előtti év 1938 nemzeti jövedelmének ötszöröse pusztul el, romokban az összes Tisza- és Duna-híd, a vasúthálózat 40%-a, a gyárak 90% károsodott.
1945. 03. 29. A menekülő nyilasok Szálasi vezetésével elhagyják az országot és magukkal viszik a Nemzeti Bank készleteit, a Szent Koronát és a koronázási ékszereket.
1945. 03. 06. A II. világháború utolsó német nagytámadása a Dunántúlon indul, célja Magyarország illetve a nyersanyag és élelmiszer bázisok visszaszerzése.
1945. 02. 13. Budapest ostroma végetér, a károk óriásiak.
1945. 01. 20. A szövetségesek és Magyarország aláírja a fegyverszüneti megállapodást.
1944. 10. 15. - 16. Magyarországon a Szálasi Ferenc és az általa vezetett nyilasok veszik át a hatalmat. Valójában azonban az SS kormányozza az országot. Az utolsó magyar kiugrási kísérlet is kudarcba fullad.
1944. 09. 07. Magyarországon bejelentik, hogy fegyverszünetet szándékoznak kötni a szövetségesekkel.
1944. 05. 15. Megkezdődik a magyarországi zsidóság összegyüjtése és koncentrációs táborokba szállítása.


 
 
Előzmények
Válassz a listából