1952. 10. 02.
|
Rendelet születik az állatállomány növeléséről. Két év alatt szarvasmarhából 4,6-szor, lóból 3,87-szer, sertésből 3,6-szer, baromfiból 11-szer annyinak kell lennie mint jelenleg. Az előző hónapban már előírták, hogy az egyes növényekből mekkora területeket kell bevetni a földtulajdonosoknak. Sőt azt is rögzítették, hogy pontosan hány nap alatt kell elvégezni az egyes termények betakarítását. |
1952. 08. 14.
|
Magyarország miniszterelnöke Rákosi Mátyás lesz. |
1952. 05. 27. - 29.
|
Az országgyűlés törvénybe iktatja az állami ellenőrzés szükségességét. Létrejön az Állami Ellenőrző Központ, amely gyakorlatilag az élet minden területét figyeli és mindenki számára kötelezővé teszi, hogy jelentse bármilyen szabálytalanságot észlel. |
1952. 03. 16.
|
Munkanappá nyilvánítják húsvét hétfőt. |
1952. 03. 09.
|
Országszerte hatalmas ünnepségeket tartanak "népünk bölcs vezérének" tiszteletére. Ez az ünnepség sorozat volt a szervezett személyi kultusz leglátványosabb megnyilvánulása. Ünnepi gyüléseken éltetik, kiállításon mutatják be életét és levelek, táviratok árasztják el nem csak Magyarországról, de külföldről is. |
1952. 02. 17.
|
Államosítják a "haszonszerzésre alkalmas" házingatlanokat illetve azokat amelyek felújításáról a tulajdonos nem tud gondoskodni. |
1951. 12. 16.
|
Sztálin hatalmas szobrát avatják fel Budapesten a felvonulások, dísszemlék céljára kialakított téren. (Az építkezés folyamán lebontják a Regnum Marianum templomot.) |
1951. 10. 06.
|
Sugározni kezdi műsorait a Szabad Európa Rádió magyar adása. |
1951. 06. 17.
|
Kényszerlakhelyekre telepítenek Budapestről 3785 "osztályidegent", a "nép ellenségeit" és családjukat. |
1951. 03. 18.
|
A beadási kötelezettséget kiterjesztik és emelik a beadási szinteket is. |
1951. 03. 10.
|
Március 15-ét munkanappá nyilvánítja a kormány. |
1950. 09. 17.
|
Határozat születik a budapesti metró építéséről. |
1950. 05. 11.
|
A közigazgatást átszervezik és létrehozzák a tanácsokat. A megyék átszervezése (új terület, új név) már előzőleg megtörtént. |
1950. 01. 02.
|
Útjára indul az első ötéves terv. |
1949. 12. 28.
|
Államosítják a 10 főnél több munkást foglalkoztató valamint a külfőldi tulajdonban lévő üzemeket. |
1949. 12. 21.
|
Nagy ünnepségek Sztálin 70. születésnapja alkalmából. Könyvek, filmek, emlékmű, szobrok, út és utca nevek. (Ezen a napon indul meg a trolibusz közlekedés és a járatok számozását 70-essel kezdik. |
1949. 09. 24.
|
Kihírdetik az ítéletet a Rajk és társai ellen folytatott koncepciós perben. Őt és két társát halálra ítélik. |
1949. 08. 18.
|
Az országgyűlés elfogadja az új alkotmányt. Ennek értelmében Magyarország népköztársaság és augusztus 20-a lesz a "Magyar Népköztársaság alkotmányának ünnepe" (ezt megelőzően államalapító Szent István király emléknapja volt). |
1949. 06. 19.
|
A belügyminisztérium sajtóközleményben tudatja, hogy Rajk Lászlót őrizetbe vették. |
1949. 05. 15.
|
Egyetlen lista jelöltjeire lehet csak szavazni az országgyűlési választásokon, ilyenre a magyar választások történetében még nem volt példa. |
1949. 02. 08.
|
Mindszenty József esztergomi érseket hamis vádak alapján életfogytig tartó fegyházra ítélik. |
1949. 01. 18.
|
Megalakul a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST). Alapítók: Szovjetúnió, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia. |
1948. 12. 26.
|
Letartoztatják Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket és más egyházi vezetőket. |
1948. 09. 06.
|
Felállítják az Államvédelmi Hatóságot (ÁVH) amely tulajdonképpen már a háború óta létezik így ez a rendelet inkább csak átalakítást, legalizálást jelent. |
1948. 06. 12.
|
A Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesülésével létre jön a Magyar Dolgozók Pártja. |
1948. 03. 25.
|
Államosítják a 100 főnél több munkást foglalkoztató üzemeket. |
1947. 11. 20.
|
Feloszlatják a Magyar Függetlenségi Pártot és választási eredményeiket megsemmisítik. |
1947. 09. 24.
|
Megalakul a magyar koalíciós kormány, de ebben a baloldalnak már egyértelmű túlsúlya van. |
1947. 08. 31.
|
A magyarországi választásokon az óriási (ún. "kék cédulás") választási csalás ellenére a baloldal csak a szavazatok 45,5%-át szerzi meg. |
1947. 05. 31.
|
Nagy Ferenc miniszterelnököt lemondásra kényszerítik és Dinnyés Lajos alakít kormányt. Minden lehetőség adott a kommunista hatalomátvételre. |
1947. 04. 16.
|
Ítéletet hírdetnek Magyarországon az első koncepciós perben, amelyben 221 vádlott állt a bíróság előtt. |
1947. 02. 10.
|
A győztes hatalmak Párizsban békeszerződéseket írnak alá a vesztesekkel. Magyarország a trianoni békeszerződésnél is kedvezőtlenebb feltételeket kénytelen elfogadni. |
1947. 01. 05.
|
Magyarországon a belügyminisztérium "összeesküvést" leplez le és ennek ürügyén megindítja a koncepciós támadásokat az FKgP ellen. |
1946. 08. 01.
|
A világrekordnak számító magyar inflációt nem lehetett megfékezni, ezért új pénzt vezetnek be. Magyarországon a hivatalos fizető eszköz a pengő helyett ezentúl a forínt. |
1946. 05. 14.
|
Megegyezés születik a csehszlovák-magyar lakosságcseréről. |
1946. 02. 04.
|
A Magyar Köztársaság első miniszterelnöke Nagy Ferenc. |
1946. 02. 01.
|
Magyarország köztársasági elnökének Tildy Zoltánt választják. |
1946. 01. 31.
|
Magyarország államformáját a parlament köztársaságra változtatja. |
1945. 12. 29.
|
Rendelet születik a magyarországi németek Németországba telepítéséről. |
1945. 12. 18.
|
A magyar bankjegyekre bélyegeket ragasztanak. Ezzel is a háborús években megindult inflációt próbálják fékezni, de sem ez, sem más próbálkozás nem jár sikerrel. |
1945. 11. 04.
|
A magyarországi választásokat nagy fölénnyel nyeri az FKgP, de a kormányalakításnál a külső (szovjet) nyomás miatt ez az eredmény nem érvényesülhet. |
1945. 10. 07.
|
A budapesti önkormányzati választásokon a FKgP szerzi meg a szavazatok abszolut töbségét a közösen induló MKP és SZDP előtt. |
1945. 04. 13.
|
Magyarországon megszünnek a harcok. A háború pusztítása alig felmérhető. Az áldozatok száma nem határozható meg pontosan, de biztosan meghaladja az 1.000.000-t. Százezrek menekültek el és vannak fogságban. Az utolsó háború előtti év 1938 nemzeti jövedelmének ötszöröse pusztul el, romokban az összes Tisza- és Duna-híd, a vasúthálózat 40%-a, a gyárak 90% károsodott. |
1945. 03. 29.
|
A menekülő nyilasok Szálasi vezetésével elhagyják az országot és magukkal viszik a Nemzeti Bank készleteit, a Szent Koronát és a koronázási ékszereket. |
1945. 03. 06.
|
A II. világháború utolsó német nagytámadása a Dunántúlon indul, célja Magyarország illetve a nyersanyag és élelmiszer bázisok visszaszerzése. |
1945. 02. 13.
|
Budapest ostroma végetér, a károk óriásiak. |
1945. 01. 20.
|
A szövetségesek és Magyarország aláírja a fegyverszüneti megállapodást. |
1944. 10. 15. - 16.
|
Magyarországon a Szálasi Ferenc és az általa vezetett nyilasok veszik át a hatalmat. Valójában azonban az SS kormányozza az országot. Az utolsó magyar kiugrási kísérlet is kudarcba fullad. |
1944. 09. 07.
|
Magyarországon bejelentik, hogy fegyverszünetet szándékoznak kötni a szövetségesekkel. |
1944. 05. 15.
|
Megkezdődik a magyarországi zsidóság összegyüjtése és koncentrációs táborokba szállítása. |