Most hát Málta következik, akik 1993-ban nyertek utoljára tétmérkőzésen, EB-selejtezőn pedig 1982-ben. Mikor, ha nem most? Kérdezhette bárki, a magyar válogatott győzelmére gondolva...

A kezdés után egyértelműen mi birtokoltuk többet a labdát, de hiába teltek a percek, magyar helyzetet nem láthatott a stadionban összegyűlt (zömében kisiskolásokból álló) közönség. Annál többet láthatta viszont Mifsudot, aki még az első negyedóra lejárta előtt megmutatta, milyen egy harcos szellemű csatár. Már a mérkőzés kezdete óta igen aktívan játszott. Ekkor egy előreívelt labdát ketten igyekeztek megszerezni. Juhásszal harcolt és mind a ketten a földre kerültek. Csakhogy a máltai csatár azonnal talpon volt és már kapura is küldte a labdát, amit Király csak a lécre ütni tudott. A kipattanóra Schembri érkezett és két méterről a kapuba gurított. (1-0)

Még a huszadik perc előtt sikerült egyenlítenünk. Huszti a bal oldalon rohant előre, majd remek ütemben adott be Torghellének, aki a kapu jobb oldalába csúsztatta a labdát. (1-1)

Támadásaink voltak a félidő hátralévő részében is, de gólt nem szereztünk - pedig a hazai kapus rendkívül sok lehetőséget adott egészen elképesztő, védésnek álcázott akcióival. A máltai csapat egyértelműen legveszélyesebb játékosa Mifsud, gyakran keverte meg a védelmünket ügyes cseleivel és rendkívüli gyorsaságával. A huszonötödik percben tizenöt méterről célozta meg a kaput és Király bravúrral is csak öklözni tudott. Szerencsére ezúttal nem volt érkező máltai. Hogy mennyire nem tudtunk vele mit kezdeni azt jól mutatja, hogy amikor hét perccel a félidő vége előtt gólhelyzetben kiugrott, Vanczák kétségbeesésében csak lerántani tudta, azt is nehezen. Az akcióért a bíró felmutatta a piros lapot... és senki sem reklamált, mert nem volt miért. (Mifsud Norvégiában légióskodik.)

A játékrész vége előtt Mifsud még megforgatta a védelmünket és kétszer is nagy helyzetet alakított ki. Először mintegy tizenkét méterről mellé lőtt, másodszor begurított Sammutnak, aki a bal kapufát találta telibe. A végére még jutott nekünk is lehetőség. Gera Szabicstól kapott labdát és nyolc méterről próbálkozhatott. Azonban a visszavetődő kapusba rúgta a "bogyót".

A szünet után gyorsan megkaptuk a kegyelemdöfést. Agius futtatta Schembrit. Király érthetetlen okból kifutott, a máltai üggyel-bajjal ugyan, de elvitte előle a labdát és az üresen maradt kapuba passzolt. (2-1)

A továbbiakban egyáltalán nem látszott különbség a két csapat között. Illetve mégis. A hazaiak veszélyesebben támadtak. Schembri tíz méterről lőtt fölé, Mifsudot az utolsó pillanatban szereltük, majd ugyanő célozta meg a kaput. A gól elkerüléséhez Király bravúrjára volt szükség. A kipattanót Scerri az üres kapu fölé lőtte.

A továbbjutás reménye messze szállt. Mást nem is lehet mondani.

Bozsik Péter beszámolóját, a válogatott eddigi munkájáról az MLSZ nem fogadta el. Ezután a szövetségi kapitány lemondott.