Magyarország
0:1 | ||
(0:0) |
Svédország
Időpont: | 2005.09.07. | Helyszín: | Budapest, XIV. ker., Puskás Ferenc Stadion |
Vezette: | Farina, olasz | Nézőszám: | 25000 |
Király Gábor
Bodnár László
Juhász Roland
Éger László
Vanczák Vilmos
Böőr Zoltán
Takács Ákos
Hajnal Tamás
Huszti Szabolcs
Gera Zoltán
Torghelle Sándor
Isaksson Andreas
Ăstlund Alexander
Mellberg Olof
Andersson Christoffer
LuÄiÄ Teddy
Alexandersson Niclas
Linderoth Tobias
Wilhelmsson Christian
Ljungberg Fredrik
IbrahimoviÄ Zlatan
Larsson Henrik
Szövetségi kapitány: Lothar Matthäus
Góllövők: Ibrahimovic/91
Cserék: Juhász Roland -> Gyepes Gábor /45 , Wilhelmsson -> Jonsson /82 , Böőr Zoltán -> Halmosi Péter /87 , Hajnal Tamás -> Kerekes Zsombor /89
Kiállítások: nem volt kiállítás Kommentár:
Csoportbeli ellenfeleink eredményeit figyelembe véve most méginkább nyernünk kell a továbbjutáshoz, mint eddig. A svédeket doppingolhatja, hogy akár csoportelsők is lehetnek, hiszen Horvátország döntetlent játszott Máltával, így utolérhetővé vált.
A vendég csapat kezdett jobban, legalábbis támadóbban. Több akciót is vezettek és lövésekkel is próbálkoztak, de Király jól látta el feladatát és a kapunk érintetlen maradt.
Negyed óra kellett az első igazi helyzetünkhöz. Böőr, Hajnal majd Gera volt a labda útja. Gera kitette a jobboldalt száguldó Bodnár elé, aki jól vette észre a középütt nagy iramban érkező Husztit és jól is passzolta át a labdát. Játékosunk nem sokat gondolkodott, tizenöt méterről kapura tűzte és bizony Isakson nagy bravúrjára volt szükség, hogy a svédek elkerüljék a gólt.
A félidő következő részében kicsit "leült" a játék. Bár voltak támadások mind a két oldalon és kapura lövések is, de mégis hiányzott a lendület. Valószínűleg a sok játékvezetői sípszó nagyban hozzájárult, hogy széttöredezett a játék, darabossá váltak az akciók. Biztató volt, hogy ekkor sem játszottunk alárendelt szerepet. A félidő végén, illetve a hosszabbításban pedig kifejezetten mi voltunk a jobbak. Hajnal, Bodnár és Gera próbálkozásai is góllal kecsegetettek, de az eredmény végül gól nélküli döntetlen maradt.
A második félidő többnyire az első közepéhez hasonlított. Az elején talán inkább a svédek voltak veszélyesebbek, míg később kiegyenlítetté vált a játék. Most is folyamatosak voltak az akciók, mind a két oldalon, de mintha az igazi lendület hiányzott volna belőlük. Nekünk volt fontosabb a győzelem, hiszen az a továbbjutás esélyének megtartását jelenthette. A svédek ha nem győznek, legfeljebb az első hely esélyét veszíthetik el, de a továbbjutásukat ez nem fenyegeti. Voltak lövések, gólhelyzetek, tisztázások, nagy védések,
de gól nyolcvankilenc percen át nem esett.
...de eljött a kilencvenedik perc. Ibrahimovic a jobb oldalon jött előre. Kapott egy jó labdát, a tizenhatosunk mellett Gyepes játszotta magát tisztára, majd mintegy nyolc méterről, külsővel a kapu bal felső sarkába bombázott. Király tehetetlen volt. (0-1)
Ezzel a találattal vége is volt a találkozónak és a magyar világbajnoki álmoknak is. 1986 óta most sem sikerült kijutni...
A mérkőzésen vereséget ugyan nem érdemelt a csapat, de győzelmet sem. A svédeknek ugyan egyenrangú ellenfelei voltunk, de az is látható volt, hogy a vendégek meglehetősen fáradtan, indiszponáltan játszottak.
Most már csak a csoport harmadik helyére tudunk beérni... ha sikerül...