A válogatottban mindkét mérkőzésen a csatársorban játszott, de legjobb teljesítményeit balhátvédként produkálta. Imádta a labdarúgást és mindent megtett a győzelemért. Jó felépítésű, küzdő szellemű játékos volt. Példaszerű klubhűsége is, hiszen több mint negyven évet játszott a 33 FC színeiben. A "Harihárom" szurkolói még 1940-es években (60 éves korában) is rendszeresen bíztathatták a népszerű "Bunyát". Játékos pályafutása megközelítette az ötven évet. Nem méltatlanul emlékeztek meg róla néhányan mint a "magyar Matthews"-ról.