Dátum Esemény
1960. 10. 03. New Yorkban az ENSZ közgyűlésen beszédet mondhat Kádár János, annak ellenére, hogy a közgyűlés elmarasztalta a Kádár-rezsimet és a "magyar kérdés" még mindig napirenden van.
1959. 06. 04. Hruscsov, aki Kádárt hatalomra segítette Magyarországra látogat.
1959. 06. 01. Létrehozzák az egyházak ellenőrzése céljából az Állami Egyházügyi Hivatalt.
1959. 03. 19. Rendelet születik a termelőszövetkezetekről. A kollektivizálás ütemét mindenképpen gyorsítani akarják és ennek érdekében az erőszaktól sem riadnak vissza.
1958. 10. 15. A brüsszeli világkiállítás díjjainak kiosztása. A magyarok nagy sikereket aratnak 47 kitüntetésben részesülnek és ebből 22 nagydíj (Pl: Heller-Forgó féle hűtőtorony, Orion rádió). A magyar pavilon Arany Csillag kitüntetést kap és a képzőművészeink művei (Csontváry Kosztka Tivadar képei, Kovács Margit kerámiái) is osztatlan elismerést aratnak.
1958. 06. 17. A moszkvai rádió bejelenti, hogy Magyarországon kivégezték Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst. A hír nemzetközi felháborodást vált ki.
1957. 11. 02. Megszüntetik a rögtönítélő bíráskodást.
1957. 07. 02. Magyarországon előszőr sugároznak TV-híradót.
1957. 06. 15. Péter Gábort az ÁVH egykori vezetőjét 14 év börtönre ítélik. Ez, az akkoriban az "ellenforradalom" résztvevőivel szemben kiszabott büntetéseket, gyakori halálos ítéleteket is figyelembe véve nagy felháborodást kelt.
1957. 04. 08. Megszületnek az első ítéletek az "ellenforradalom" résztvevői ellen. Ez alkalommal 11 vádlottat ítélnek el, 3-an kapnak halálbüntetést.
1957. 04. 06. Létrehozzák a Legfelső Bíróság Népbírósági Tanácsát, amelynek ítéletei ellen már nincs hová fellebbezni.
1957. 03. 21. Megalakul a Kommunista Ifjúsági Szövetség.
1957. 02. 19. Rendelettel hozzák létre a párt fegyveres testületét, a munkásörséget.
1956. 12. 11. Rögtönítélő bíráskodást vezetnek be az országban. A következő időkben 21.000 per indítanak, 300 főt ítélnek halálra. A forradalom kirobbanását követő harcokban és a megtorlások során a halottak száma eléri a 2500-at, legalább 20.000-en sebesületek meg és mintegy 200.000 hagyták el az országot.
1956. 12. 02. Az MSZMP ellenforradalomnak minősíti az előző hónap eseményeit.
1956. 11. 22. Nagy Imrét a KGB elfogja és elszállítja az országból.
1956. 11. 14. Kádár rádióbeszédet mond és megígéri a megindult reformfolyamatok folytatását valamint, hogy az eseményekben résztvevőknek nem lesz bántódásuk.
1956. 11. 07. A Kádár-kormány az Országházban leteszi az esküt.
1956. 11. 04. Szovjet páncélosok támadják Budapestet. Nagy Imre és hívei a jugoszláv követségre menekülnek. Kádár János ellenkormányt alakít.
1956. 11. 03. A kivonulásról folyó tárgyalások ellenére szovjet csapatok áramlanak az országba. A tárgyaláson résztvevő, Maléter Pál honvédelmi miniszter vezette katonai küldöttséget letartóztatják és megindul az ország elleni szovjet támadás.
1956. 11. 01. A kormány bejelenti, hogy kilép a Varsói Szerződésből és az országot semleges állammá nyilvánítja. Kádár János bejelenti a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) megalakulását. A Szovjetúnióban előkészületek kezdődnek a Magyarországi katonai akcióra. Az USA jelzi, nem fog beavatkozni védelmünkben, a nyugati hatalmak is mással vannak elfoglalva (Szuezi-csatorna).
1956. 10. 30. A szovjet páncélosok kivonulnak Budapestről.
1956. 10. 28. Nagy Imre kormánya a felkelők mellé áll, a miniszterelnök "nemzeti demokratikus mozgalom"-ról beszél és a követelések teljesítését ígéri.
1956. 10. 25. A Kossuth téren összegyült (békés hangulatú) tömegbe lőnek a környező házak tetejéről. A nép az ÁVH és a szovjet csapatok ellen fordul. Szabadságharc bontakozik ki, amely most már a vidéki városokra is átterjed. Gerő Ernő helyét a párt élén Kádár János foglalja el.
1956. 10. 24. Nagy Imre, ismét miniszterelnök és rádióbeszédben ígéri meg, hogy megvalósítják az 1953-as kormányprogramot.
1956. 10. 23. Felvonulás kezdődik, amely tüntetéssé változik. Elhangzik a Nemzeti dal, a Szózat, szabadságot és demokráciát követel a tömeg. Kivágják a zászlókból a címereket, ledöntik a Sztálin szobrot. Gerő rádióbeszéde, csak tovább szítja az amúgy is felfokozott érzelmeket. Gerő katonai segítséget kér a Szovjetúniótól, de a páncélosok már úton vannak a főváros felé. Harcok kezdődnek és kialakulnak az ellenállás központjai.
1956. 10. 22. Az egyetemisták 16 pontba foglalják a magyar nép függetlenségről és demokráciáról szóló követeléseit.
1956. 10. 06. Rajk László temetése tulajdonképpen a rendszer elleni tüntetés, amelyen mintegy 100.000 ember vesz részt.
1956. 07. 18. Rákosi lemond, a helyére Gerő Ernő kerül, ami azt mutatja, hogy lényeges változások nem fognak történni.
1956. 05. 18. Rákosi Mátyás utolsó nyilvános szereplésén "önkritikát gyakorol" és elismeri, hogy bizonyos fokú felelősség terheli Őt és a pártvezetést az előfordult törvénytelenségekért és a személyi kultusz eltűréséért.
1956. 05. 10. A magyar-osztrák határon megkezdődik a műszaki határzár ("vasfüggöny") eltávolítása.
1956. 03. 27. Rákosi kénytelen elismerni, hogy voltak koncepciós perek valamint bejelenti több bebörtönzött szociáldemokrata szabadon bocsátását.
1955. 12. 14. Magyarországot az ENSZ felveszi tagjai közé, ezzel a tagországok száma 76-ra emelkedik.
1955. 10. 18. A magyar kommunista írók levelet intéznek a pártvezetéshez, amelyben aggodalmukat fejezik ki a művészetet is súlytó, visszatért önkényes, antidemokratikus, erőszakos módszerek miatt. Ez tekinthető az első olyan csoportos véleménynek, amelyet aláírói nyíltan vállalnak. A retorziók (kizárások, megrovások) nem maradtak el.
1955. 07. 28. Megszigorítják a termelőszövetkezetekből való kilépés feltételeit.
1955. 07. 08. Kormányrendeletben szigorítják meg a beadási kötelezettségeket.
1955. 05. 14. Létrehozzák a Varsói Szerződést, a szocialista országok közös katonai parancsnokságát. Magyarország az alapítók között van, ami a szovjet csapatok országunkban tartózkodását véglegesíti.
1955. 04. 18. Nagy Imrét leváltják. Az elmúlt évek engedményei veszélybe kerülnek. Máris előtérbe kerül a nehézipar fokozott fejlesztése, a munkafegyelem és a parasztpolitika szigortása.
1955. 02. 01. Nagy Imre súlyosan megbetegszik. Koronaér-trombózissal, idegkimerültséggel és magas vérnyomással kezelik.
1954. 07. 22. - 23. Az ötvenes évek elején bebörtönzött politikai foglyokat engednek szabadon köztük több, később jelentős szerepet játszó kommunistát (Pl: Kállai Gyula, Losonczy Géza, Kádár János, Aczél György)
1954. 01. 09. Bevezetik a személyi igazolvány használatát.
1953. 09. Több intézkedés próbálja csökkenteni a lakosságban felhalmozódott feszültségeket ilyenek a nagyarányú árcsökkenés, a tervutasításos rendszer feloldása, a beadási kötelezettségek csökkentése, a kuláklista eltörlése, a háztáji földek növelése, a termelőszövetkezetekből való kilépés megkönnyítése.
1953. 07. 25. - 26. A rövid idejű (két évnél kevesebb) börtönbüntetésre ítélt politikai foglyok amnesztiát kapnak. Bejelentik a kitelepítések és az internálótáborok megszüntetését.
1953. 07. 04. A Moszkvában (június 13-án) kapott utasításnak megfelelően az országgyűlés Nagy Imrét választja meg miniszterelnöknek.
1953. 06. 27. - 28. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége ülésén elítélik Rákosi, Gerő, Farkas és Révay tevékenységét és elfogadják a "júniusi határozatot". Ebben sok kedvező intézkedést hírdetnek meg, de valódi változások nem történnek.
1953. 05. 17. Parlamenti választások zajlanak az országban, a részvétel 98%-os. Szavazni csak egyetlen listára lehet, így Rákosiék hatalmas választási győzelmet aratnak.
1953. 02. 08. Több kormányrendelet születik a népesség növelése érdekében (családi pótlék, terhesek, anyák, gyerekek fokozott védelme). Ennek egyik "eszközeként" bevezetik a 20-50 éves férfiakat és a 20-45 éves nőkre vonatkozó gyermektelenségi adót. Az érintett korosztályból akinek nincs gyermeke, de keresete van annak 4% adót kell fizetnie. (Ekkor Ratkó Anna az egészségügyi miniszte, róla kapta ez az időszak a "Ratkó-korszak" nevet.)
1953. 01. Az országban tetőzik az influenza. (A két hónapig tartó járvány következtében gyógyszerhiány lépett fel 144-en meghaltak, közel háromezren kerültek kórházba és összesen mintegy 350.000-en betegedtek meg.
1952. 12. 17. A kormány december 26-át munkanappá nyilvánítja.
1952. 11. 21. Budapest élelmiszer ellátási gondokkal küzd. Elhatározzák, hogy bevezetik a barna kenyeret. A lakosság nehezen viseli az újabb "önkorlátozást".


 
 
Előzmények
Válassz a listából