|
1936. 07. 21.
|
Olümpia szent ligetében parabolatükörrel meggyújtják az olimpiai lángot és 3075 fáklyás futó viszi ugyanennyi km-en át Berlinbe. Az olimpiai láng "szállításának" ötlete Carl Diem-től a Szervező Bizottság főtitkárától származik. A láng ezen a napon indult előszőr útra és ezután minden olimpia előtt bejárja a világot. |
|
1936. 02. 06. - 16.
|
A IV. téli olimpiai játékok versenyei Garmisch-Partenkirchen-ben. |
|
1935. 11. 05.
|
Hitler igyekszik megnyugtatni az aggódó nemzetközi közvéleményt és közli, hogy a következő évi olimpiai játékokon zsidók is résztvehetnek. |
|
1935. 08. 22.
|
Csak árják viselhetik a Német Birodalmi sportjelvényeket, a német sportvezetőség rendelete szerínt. |
|
1935. 06. 03.
|
Az előző évi EB és VB szerepléseket figyelembe véve Magyarország Európa legeredményesebb nemzete. Parlamenti beszédében Hóman Bálint kitér a magyar sportnak a fontosságára, az említett eredményekre és hangsúlyozza a tömegsport szükségességét. |
|
1932. 07. 30. - 08. 14.
|
Zajlanak a versenyek a X. olimpiai játékokon Los Angelesben. 15 sportág 126 versenyszámában hírdettek eredményt és 37 ország 1408 versenyzője (127 nő) vett részt a küzdelmekben. Itt szállásolnak el sportolókat előszőr olimpiai faluban. Labdarúgó tornát nem rendeztek. |
|
1932. 07. 30. - 08. 14.
|
A X. újkori olimpiai játékokon 54 magyar versenyző indult (ebből 2 nő). Szereztünk hat arany, öt ezüst és hat bronzérmet, valamint négy negyedik, öt ötödik és két hatodik helyezést. |
|
1932. 02. 04. - 15.
|
A III. téli olimpiai játékok versenyei Lake Placid-ban. |
|
1932. 01. 05.
|
A kormány bejelenti, hogy az ország anyagi nehézségei miatt nem tudja biztosítani Magyarország résztvételét a Los Angeles-i olimpián. (Szerencsére később úgy döntenek, hogy a várható sikereknek nagyobb a presztizs értéke, mint az anyagi teher amit jelentenek.) |
|
1928. 07. 17. - 08. 12.
|
Lebonyolítják Amszterdamban a Németország visszatérésével végre ismét teljesnek mondható, IX. nyári olimpiai játékokat. 15 sportág 123 versenyszámában zajlottak a küzdelmek, a 46 országból érkezett 3014 versenyző (290 nő) között. |
|
1928. 07. 17. - 08. 12.
|
Az IX. újkori olimpiai játékokon 109 magyar versenyző indult (ebből 16 nő). Szereztünk öt arany és öt ezüstérmet, valamint három negyedik, három ötödik és három hatodik helyezést. |
|
1928. 02. 11. - 19.
|
A II. téli olimpiai játékok versenyei Sankt Moritz-ban. |
|
1925. 12. 12.
|
Megkezdi működését a Magyar Királyi Testnevelési Főiskola (ismertebb nevén TF), amit ma már Magyar Testnevelési Egyetem néven ismerünk. Ezzel egyidőben jött létre a Testnevelési Főiskola Sportegyesülete (TFSE) is. |
|
1925. 09. 25.
|
Magyarországon a Magyar Királyi Posta kiadja az első magyar sportbélyeg sorozatot, amelyek az első olimpiai sportágakat ábrázoló bélyegek a világon. |
|
1925. 05. 28.
|
Prágában a NOB 23. ülésszakán lemond elnöki tisztségéről a 62 éves Pierre de Coubertin báró és javaslatára a belga Henry de Baillet Latour grófot választják új elnöknek. |
|
1924. 05. 04. - 07. 27.
|
Párizsban rendezik a VIII. olimpiai játékokat. 18 sportág 140 versenyszámában 44 ország 3092 résztvevője (136 nő) mérte össze tudását. Ez a versenysorozat volt egyben Coubertin báró búcsúja is a nemzetközi sport élettől. |
|
1924. 05. 04. - 07. 27.
|
Ismét részt vehetnek magyar sportolók is a versenyeken és 45 nemzet közül a 9. helyen végeznek, amiért a záróünnepségen fogadhatták Coubertin elismerő szavait. Külön büszkeség, hogy az MLSZ alelnöke, Hajós Alfréd a művészeti olimpián stadiontervével első díjat nyert. Az VIII. újkori olimpiai játékokon 86 magyar versenyző indult (ebből 3 nő). Szereztünk két arany, négy ezüst és négy bronzérmet, valamint két negyedik, öt ötödik és négy hatodik helyezést. |
|
1924. 01. 25. - 02. 04.
|
Chamonixban előszőr rendeznek téli olimpiai játékokat. |
|
1923. 04. 12.
|
Magyarországot a NOB római ülésén meghívják az olimpiára, ezzel megszünik a háború utáni kirekesztettségünk. |
|
1921. 12. 20.
|
Magyarországon a nemzetgyűlés elfogadja az 1921. évi LIII. tc.-t, az un. "testnevelési törvényt". Ez a sport hazai fejlődése szempontjából nagyon fontos, előre mutató és korszerű törvény. |
|
1920. 04. 20. - 09. 12.
|
Antwerpenben rendezik a VII. olimpiai játékokat. Most előszőr vonják fel az olimpiai zászlót és tesznek esküt a sportolók. 2607-en (64 nő) indultak, hogy megszerezzék 22 sportág 161 versenyszámának érmeit. Magyarországot erre az olimpiára nem hívták meg. |
|
1920. 03. 24.
|
Monte-Carlóban női olimpiát rendeznek tiltakozásul, hogy a NOB nem engedélyezi női atléták résztvételét a versenyeken. A nemzetközi sport vezetői ragaszkodnak az olimpiai játékok ókori hagyományaihoz, miközben a sport a nők körében egyre népszerűbb és rohamosan fejlődik. |
|
1919. 06. 23.
|
A nemzetközi sportéletben is súlyos hátrányok érték a háború miatt a magyar sportot, elsősorban Anglia és Franciaország szorgalmazta a magyar sport bojkottját. Ennek egyik első, de talán legsúlyosabb jele, hogy a NOB XVII. ülésszakán Coubertin báró javaslatára (hol van a NOB semlegessége?) Budapesttől elveszik az 1920-as olimpia rendezési jogát és Antwerpennek adják. Az olimpiai meghívást a belgákra bízzák, akik a részvételt is megtagadják tőlűnk. Ausztriához és Németországhoz hasonlóan nem hívnak meg bennübket (ezt a "kizárást" Coubertin már ellenezte). |
|
1916. 01.
|
Bizonyossá válik, hogy Berlinben nem rendezik meg a VI. olimpiát. |
|
1915. 04. 10.
|
Coubertin báró szerződést ír alá, amelynek értelmében a NOB állandó székhelye ezután a semleges Svájcban, a lousanne-i Mon Repos kastélyban lesz. A NOB ezentúl önmagát is semleges intézménynek tekinti. |
|
1914. 06. 28.
|
Ferenc Ferdinánd tónörököst és feleségét szerbiában meggyilkolják. A hírt hangosbeszélőn jelentik be az Üllői úti sporttelepen, a magyar-svéd atlétikai viadal közben. |
|
1914. 06. 23.
|
Coubertin báró a NOB 20 éves fennállása alkalmából rendezett ünnepségen bemutatja az ötkarikás olimpiai zászlót. |
|
1914. 06. 13. - 16.
|
A NOB XVI. ülésén Párizsban Budapest kapja meg az 1920-as olimpia rendezési jogát 21:11 arányban. Coubertin báró felveti egy olimpiai zászló tervezésének szükséességét. |
|
1913.
|
A NOB a Magyar Athletikai Clubnak ítélik oda az Olimpiai Kupát. |
|
1912. 05. 05. - 07. 22.
|
Stockholmban rendezik az V. olimpiai játékokat. A magyar olimpiai csapat önálló nemzetként, magyar zászló alatt vonul fel. A 2547 sportoló (57 nő) 28 országból érkezett és 14 sportág 107 versenyszámában döntötték el az érmek sorsát. |
|
1912. 05. 05. - 07. 22.
|
Az V. újkori olimpiai játékokon 116 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk három arany, két ezüst és három bronzérmet, valamint három negyedik, két ötödik és két hatodik helyezést. A felvonuláson csapatunk nem az osztrák zászlót vitte, hanem a MOTESZ lobogóját és "Ungern" feliratú táblát. Mint később az eredményhírdetésekkor többször kiderült, Muzsa Gyula a NOB magyar tagja címeres-koronás zászlót is hozott magával és az ünnepélyes alkalmakkor ez kúszott fel az árbócra. |
|
1911. 05. 23.
|
Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia termeiben tartja 12. ülését a NOB. Az alapító-elnök Pierre de Coubertin báró is jelen van az eseményen. |
|
1908. 04. 27. - 10. 31.
|
Londonban rendezik a IV. olimpiai játékokat. 22 ország 2035 résztvevője (36 nő) mérkőzött meg egymással 21 sportág 110 versenyszámában. A labdarúgás (férfi) olimpiai sportággá vált. A magyar labdarúgók is neveztek, de a kormány nem vállalta a résztvétel költségeit, arra hivatkozva, hogy 1905-ben nálunk lesz a FIFA kongresszusa és az is sokba kerül.. A szükséges 6000 korona helyett, 1200-at biztosított az olimpiai részvétel céljaira. |
|
1908. 04. 27. - 10. 31.
|
A IV. újkori olimpiai játékokon 63 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk három arany, négy ezüst és egy bronzérmet, valamint öt negyedik, egy ötödik és két hatodik helyezést. |
|
1906.
|
Pierre de Coubertin báró Olipmiai Kupa (La Coupe Olympique) néven vándordíjjat alapít, amit minden évben az a sportszervezet nyer el, aki az ifjúság testi, sportos nevelésében a legnagyobb eredményeket éri el. |
|
1904. 07. 01. - 11. 23.
|
St. Louisban rendezik a III. olimpiai játékokat. 12 ország, 617 sportolója (8 nő) mérkőzik meg 14 sportág 390 versenyszámában, de ezekből később csak 88-at ismertek el olimpiai versenynek. |
|
1904. 07. 01. - 11. 23.
|
A III. újkori olimpiai játékokon 4 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk két arany, egy ezüst és egy bronzérmet, valamint egy negyedik helyezést. |
|
1903. 07. 01.
|
Megrendezik az első "Tour de France" kerékpárversenyt. A rendező Henri Desgrange lapkiadó, aki újságját akarja megmenteni a csődtől. |
|
1900. 05. 14. - 10. 18.
|
Lezajlik a II. olimpiai játékok Párizsban a világkiállítással egyidőben. (Már a labdarúgás is szerepel a programban.) 22 ország, 1319 résztvevője (11 nő), 17 sportág 80 versenyszámában mérkőzött meg egymással. |
|
1900. 05. 14. - 10. 18.
|
A II. újkori olimpiai játékokon 17 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk egy arany, két ezüst és két bronzérmet, valamint három negyedik és három ötödik helyezést. |
|
1896. 04. 11.
|
Hajós Alfréd megszerzi a magyar sport első és második olimpiai aranyérmét (100m-en és 1200m-en). |
|
1896. 04. 06. - 15.
|
Athénban lebonyolítják az I. újkori olimpiai játékokat. (A labdarúgás még nem szerepel a programban.) 13 ország, 295 sportolója vett részt a versenyeken, amelyeket 9 sportág, 43 versenyszámában rendeztek. |
|
1896. 04. 06. - 15.
|
Az I. újkori olimpiai játékokon 8 magyar versenyző indult (valamennyien férfiak). Szereztünk két arany, egy ezüst és két bronzérmet, valamint egy negyedik helyezést. |
|
1896.
|
Görögországban az olimpia támogatására kiadják a világ első sport témájú bélyegeit. |
|
1894. 06. 23.
|
A Párizsban ülésező Nemzetközi Atlétikai Kongresszus zárásaként határozatot hoznak "az olimpiai játékok újjáalapításáról". Megalakul a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB). Tagjai között foglal helyet Kemény Ferenc Magyarország képviseletében. |
|
1892. 11. 25.
|
Párizsban az Unions Les Sociétés Francaises de Sport Athlétiques ötéves fennálásának megünneplésére rendezett összejövetelen a szervezet titkára, Pierre de Coubertin báró tartotta az ünnepi beszédet. Itt vetette fel az olimpiai játékok felelevenítésének gondolatát. (Előszőr a svéd F. Bogislaus gondolt erre, még 1800-ban.) |
|
1846.
|
Kiadják a rögbifutball szabályait. |
|
1843.
|
Angliában megalakítják az első rögbi klubot "Guys Hospital Rugby-Football Club" néven. |
|
1823.
|
William Webb Ellis az angliai Rugbyben egy futball mérkőzésen kitalál egy az eddigiektől eltérő szabályok szerínti játszott játékot, amelyet később rugbynek (rögbinek) neveznek. |
|
1800.
|
Svédországban hangzik el előszőr az olimpiai játékok felélesztésének gondolata a schwerini F. Bogislaus-tól. |
Regisztráció
